„„Hiba történt a hírszerzésben, vizsgálóbizottságot állítottak fel”
Újabb dokumentumot tettek közzé a Jom kippuri háborúval kapcsolatban.
Egy hónappal az 1973-as Jom kippuri háború vége után több mint 200 egyiptomi fogságba esett izraeli katonát engedtek szabadon.
A katonák nagy részét – tudósít összefoglalójában az ujkelet.live – a harcok első napjaiban fogták el, amikor az Izraeli Védelmi Erők még nem ocsúdott fel Egyiptom és Szíria meglepetésszerű támadásából.
A hazatérő katonák dühösnek és zavartnak tűntek és elárultnak érezték magukat a beszélgetések átirata szerint, amelyet a Védelmi Minisztérium tett közzé kedden.
A katonák nevét nem tüntették fel a dokumentumban, csak szolgálati helyük szerint azonosították őket.
Röviddel hazatérésük után, 1973. november 27-én az egyiptomi fogságba esett 231 izraeli katona találkozott Smuel Gonen vezérőrnaggyal, aki a háború alatt a Déli Parancsnokság vezetője volt, és válaszokat követeltek.
Hogyan veszítette el hirtelen a császár a ruháját? Hol van a mi jó hírszerzésünk?” Mikor kapunk választ ezekre a kérdésekre? – kérdezte a vezérőrnagytól egy tartalékos katona.
Gonen elismerte a kudarcot.
„Hiba történt a hírszerzésben és vizsgálóbizottságot állítottak fel az ügyben. Nem tudtunk az egyiptomi tankok felsorakozásáról. A szírekről tudtunk” – mondta Gonen.
Gonent széles körben kritizálták a háború alatt és azt követően, és október 10-én, négy nappal a háború kirobbanása után Haim Bar-Lev, az izraeli hadsereg korábbi vezérkari főnöke váltotta fel, aki korábban már nyugdíjba vonult, és kabinetminiszterként szolgált. Később Gonent okolták az izraeli hadsereg egyiptomi támadásra adott kezdeti válaszainak számos kudarcáért, és ideiglenesen eltávolították a hadseregből.
Gonen, aki arra buzdította a hazaengedett katonákat, hogy tegyenek fel kérdéseket, miután röviden összefoglalta a háború eseményeit, kevés választ adott.
A beszélgetésre egy katonai bázison került sor Zichron Jáákovban, ahová a hadifoglyokat kiszabadításuk után hívták. Sokan közülük később visszaemlékezve már-már kihallgatással felérő, durva kérdőre vonásokról számolt be a létesítményben.
„Mi voltunk az ország szemei. Három héttel a háború előtt szokatlan tevékenységet láttunk. Két héttel azelőtt sok [egyiptomi] katonát láttunk… Láttunk kommandós katonákat jönni, mérni, nézni, jegyzetelni stb. Reggeltől estig traktorokkal építettek állásokat tankokhoz és tüzérségi ütegekhez. Másfél héttel a háború előtt eljöttél látogatóba. Kérdésem: Mit tudtál ezekről a dolgokról? Azt mondtam a hírszerző tisztünknek, hogy háború lesz, de nem hittek nekünk” – mondta az egyik katona.
,,Szerintem ez még annál is rosszabb. Ezeket a jelentéseket nem tartották vissza… De az izraeli hadsereg úgy vélte, hogy ez csak egy gyakorlat. Azt mondták, hogy ez egy teljes körű gyakorlat, és nem támadás. Talán ha behívtuk volna a tartalékosokat, a háború nem tört volna ki … Úgy döntöttek, hogy akkor támadnak, amikor nincsenek tartalékosok” – mondta Gonen.
Egy katona a Mezachból, vagyis a Szuezi-csatorna utolsó izraeli erődjéből, tudni akarta, hogy miért rájuk és nem a parancsnokságra hagyták a döntést, hogy megadják magukat vagy folytassák a harcot.
,,[Október 13-án] reggel 11-re szervezték meg a megadást. A végső döntést az erődre bízták – megadják magukat vagy folytatják a harcot. Világos volt, hogy a harc folytatása öngyilkosság. Miért nem kaptunk parancsot?”
,,Nincs válaszom arra, hogy miért nem volt parancs” – mondta Gonen. „Volt egy döntés a megadásról. Az erődöt körbevették és beaknázták. Ennek ellenére akartunk egy mentést felfújható csónakokkal. Radarjaink látták az [egyiptomi] erőket, tüzérségi tüzet irányítottunk rá, de nem tudtuk elérni Mezachot … De nem mondhatod meg egy fiatal századparancsnoknak, hogy adja meg magát. Másrészt egyesek azt mondják, nem adhatod meg magad csak úgy. Én nem osztom ezt a nézetet” – mondta Gonen.
Címkék:Jom Kippuri háború