Hajnali részegség – Az Arany Hajnal és a fiatal támogatói
Miért támogatja görög fiatalok jelentős része a szélsőjobboldali Arany Hajnalt? Milyen lehetőségeket láthatnak benne? Vagy a kínálati oldalról nézve: mit ígérhet az Arany Hajnal a számukra? A következőkben ezekre a kérdésekre keresi a választ vendégszerzőnk, Félix Anikó, PhD-hallgató.
Görögországban a legutóbbi választásokon a szélsőjobboldali Arany Hajnal (Chryssi Aygi) a szavazatok 6,7%-át nyerte el, maga mögé utasítva ezzel a Demokratikus Baloldalt és a Kommunista Pártot. A szélsőséges eszméket valló párt támogatottsága a férfiak körében 10%, a nők között pedig 4%-os a teljes lakosságot tekintve, ami a legnagyobb nemek szerinti különbség a görög pártok között. Ami talán még ennél is érdekesebb, az a támogatottság vizsgálata a különböző korcsoportok szerint. Az Arany Hajnalról elmondható, hogy a 18-24 éves, és a 25-34 éves korcsoportokban egyaránt a második legnépszerűbb párt, az idősebb korosztályok esetében viszont csak a negyedik vagy ötödik helyen áll a népszerűségi listán. Aggasztó továbbá az is, hogy a szavazati joggal még nem rendelkező fiatalok között is egyre növekszik a népszerűsége. Több iskolában is a pártot támogató diákok csoportokba szerveződnek, nyíltan politizálnak, és sokszor agresszívan nyilvánulnak meg társaik és tanáraik felé.
Kereslet
Amikor megkérdezték a szavazókat arról, hogy mi okból tették le az Arany Hajnal mellett a voksukat, a legtöbben azt válaszolták, hogy a felháborodás, kiábrándultság érzése vezérelte őket. Sokan azzal indokolták szavazatukat, hogy így kívántak nyomást gyakorolni a most hatalmon lévő politikusokra a változtatások érdekében.
A reményvesztettség valóban nem ok nélküli: a görög fiatalok körében több mint 50%-os jelenleg a munkanélküliség. Ez az Eurostat legutóbbi felmérése alapján a legmagasabb arány az Európai Unión belül a fiatalok körében. A fiatal munkanélküliek jelentős része tehát a szélsőséges párt felé kilátástalan helyzete következtében fordul.
Az Arany Hajnalra szavazók sokszor a “bevándorlókérdést”, mint megoldatlan problémát jelölték meg döntésük indoklásaképpen. Ennél sokkal kevesebb szavazó, mindösszesen 13-14% mondta azt, hogy a párt politikai programja miatt adta rájuk a szavazatát. Ugyanennyien indokolták döntésüket azzal, hogy a párt nacionalista szellemisége volt leginkább vonzó. Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy a szavazók többnyire az aktuális politikai elit ellenében, a kormányzó pártok és politikusok elleni protest-szavazatként tették le a voksukat az Arany Hajnal mellett, valamint az illegális bevándorlók problémájából adódó konfliktus „hatékony” megoldását várták a feltörekvő párttól. Jóval kisebb azoknak az aránya, akik szavazatuk indoklásánál a nyíltan rasszista, gyűlöletkeltő retorikát és programot jelölték volna meg. Következik ebből a kérdés, hogy a fiatalok körében vajon az ideológia másodlagos szerepe a pártválasztásban a tájékozatlanságból fakad-e? Összefügghet-e mindez fiatalabb életkorukkal, netán a tájékozatlanság az alacsonyabb iskolai végzettség következménye?
Az Arany Hajnal szavazói iskolai végzettségük szempontjából nem egységesek. A párt támogatóinak körülbelül fele magas iskolai végzettséggel rendelkezik, több mint 30%-a végzett középiskolát és kevesebb mint 20%, akinek csak általános iskolai végzettsége van. Elmondható tehát, hogy a görög szélsőjobb esetében sem állja meg a helyét az a feltevés, hogy csupán az alacsony végzettségű emberek „menekülnek” a szélsőséges eszmékhez. A görög oktatási rendszer vizsgálata ennek az írásnak a keretein túllépne, azonban felmerül a kérdés, hogy ha a „hiba” nem az iskolai végzettségükben keresendő, vajon a fiatalok tájékozatlansága magyarázható-e az oktatási rendszer esetleges visszásságaival.
A párt népszerűsége a középiskolások körében komoly kihívást jelent a pedagógusok számára is. A fiatalok sokszor félelemben tartják diáktársaikat, illetve azon tanáraikat is, akik szembeszegülnek a nyíltan szélsőséges eszméket valló párttal és a fiatalok abbéli részvételével. A diákok körében tapasztalt nagy arányú népszerűséghez a párt jelentős mértékben hozzájárul aktív mozgósító tevékenységével. Az Arany Hajnal kifejezett céljának tekinti a középiskolások megnyerését, ezért szervezett látogatásokat tesznek iskolákban, sokszor felszólalnak az általuk nemzetietlennek tartott oktatás reformja érdekében, illetve a „hazaáruló” tanárok tevékenységének beszüntetését követelik. A közelmúltban például az egyik képviselőjük a parlamentben az oktatási miniszterhez intézett kérvényt ezzel kapcsolatban. A kérvényben azt az álláspontját fejtette ki, miszerint fel kéne szólítani az iskolákat, hogy élesszék fel az intézményekben a „nemzeti érzelmeket” és a tanítás a „haza, vallás, család” hármas szentsége szellemében folyjon.
A teljes cikk itt olvasható.
