Gulyás Gergely és Eli Kohen avatta föl a mártírhalált halt futballedző, Weisz Árpád szobrát
Weisz Árpád életműve páratlan örökség, sorsa örök figyelmeztetés – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az egykori válogatott labdarúgó és sikeres edző budapesti szobrának szerdai avatásán.
Az eseményről a mazsihisz.hu tudósított.
Jelen volt a Budapesten tartózkodó Eli Kohen, Izrael Állam külügyminisztere, valamint a hazai zsidó közösség vezetői is, köztük Dr. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke és Mester Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke, a Mazsihisz alelnöke. Az izraeli külügyminiszter gratulált Grósz Andor professzornak, a Mazsihisz új elnökének.
„Weisz Árpád életútja tanúságtétel és figyelemfelhívás, amely egyszerre szól a legnagyszerűbb sportág, a labdarúgás szépségéről és a XX. század náci népirtásának borzalmáról” – fogalmazott a miniszter, aki felelevenítette Weisz sportolói és edzői pályafutását, megemlítve többek között az Internazionaléval és a Bolognával trénerként nyert olasz bajnoki címét.
„Mindazzal, amit a sportban elért akkor is szobrot érdemelne, ha sorsa nem volna tragikus. Ugyanez fordítva is igaz, mert emberek millióinak legyilkolása soha nem merülhet feledésbe” – hangsúlyozta.
„Mivel ami történt, egészében felfoghatatlan, csak az egyes emberi sorsok megismerésén keresztül érthetjük meg és érezhetjük át a holokauszt tömeggyilkosságának borzalmát” – utalt a miniszter arra, hogy Weiszet és családját Auschwitzban kivégezték.
Eli Kohen izraeli külügyminiszter köszönetet mondott a magyar kormánynak Izrael támogatásáért, Weiszről pedig úgy vélekedett, legendás tréner volt, akinek öröksége a mai napig edzőket és játékosokat inspirál.
„Tanulnunk kell a múltból és mindent meg kell tennünk azért, hogy ilyen pusztítás soha többé ne fordulhasson elő” – fogalmazott, és hozzátette, ez az első szobor, amely Weisz Árpádot ábrázolja. Úgy vélte, ez egyfajta síremlékként is szolgál Weisznek és családjának, valamint a hatmillió zsidó áldozatnak.
„Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy minden szónak következménye van, és az is lényeges, hogy a futballstadionok biztonságosak maradjanak, mert ez is Weisz öröksége” – hangoztatta.
Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke azt mondta, hogy Weisz Árpád a két világháború közötti időszak legsikeresebb magyar edzője volt Olaszországban. Emlékeztetett rá, hogy ő fedezte fel a kétszeres világbajnok Giuseppe Meazzát, tragikus életútja miatt pedig Olaszországban a rasszizmus elleni harc jelképévé vált.
„Példája és élettörténete a legékesebb bizonyítéka annak, hogy a XX. század történelmi viharai, népelnyomó diktatúrái és antiszemitizmusa milyen tragikus hatást tudtak gyakorolni a legnagyobb tudású szakemberekre is” – mondta az MLSZ elnöke, és felhívta a figyelmet a szövetség által életre hívott „A gyűlölet nem pálya” elnevezésű programra, valamint hangsúlyozta, hogy a zéró tolerancia elvét alkalmazzák minden diszkriminatív megnyilvánulással szemben.
Giuseppe Saputo, a Bologna labdarúgóklubjának elnöke emlékeztetett rá, hogy Weisz a pályafutása csúcsát náluk érte el edzőként a két olasz bajnoki címmel.
„Több mint hatvan évig nem tudtuk pontosan, hogy mi történt vele, ma pedig felelősségünk arról gondoskodni, hogy az övéhez hasonló esetek soha ne történhessenek meg” – mondta.
A X. kerületi Eiffel Műhelyház előtt felállított félalakos szobor – Bíró Lajos Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész alkotása – futball-labdával a kezében ábrázolja Weisz Árpádot.
Címkék:Csányi Sándor, MLSz, Weisz Árpád