Felrázó beszédre készül Netanjahu Washingtonban
Benjamin Netanjahu annak ellenére vállalja a jövő hétre tervezett beszédét a washingtoni képviselőház együttes ülésén, hogy tisztában van vele, ezzel „minden eddig megmaradt hidat feléget a Fehér Ház felé”
– írja az The Atlantic magazin.
Az amerikai lap szerint az izraeli miniszterelnök tisztában van a kockázatokkal, azonban úgy ítéli meg, hogy a küszöbön álló iráni atomalku veszélye sokkal nagyobb, mint amit Barack Obama neheztelése jelent. Nem beszélve arról, hogy egy sikeres beszéddel a demokrata képviselők és szenátorok közül is többeket maga mellé állíthat, ami a teheráni paktum megerősítésénél sokat nyomhat a latba. És persze, ott van a március 17-i választás, amire nem készülhet felhőtlenül Netanjahu.
Katar és az Emirátusok visszautasította, hogy elküldjék nagyköveteiket a washingtoni Capitoliumba március 3-án Netanjahu beszédére. Az izraeli miniszterelnök szerette volna, ha az iráni veszéllyel foglalkozó beszédén a legbarátibb (vagyis legkevésbé ellenséges) térségbeli arab államok is jelen vannak. A miniszterelnök üzenete azonban így is értő fülekre találhat a Teherántól rettegő kormányok részéről. Sőt, az izraeli 2-es csatorna értesülése szerint Szaúd-Arábia közvetítők útján meg is üzente, hogy kész légterét „bármikor” megnyitni az izraeli vadászgépek előtt, ha a jeruzsálemi kormány támadásra szánná el magát. Ez az útvonal a legrövidebb Irán felé, ami a legjobb stratégiai és taktikai lehetőségeket biztosítja a támadáshoz. Szaúd-Arábia állítólagos támogatását az izraeli gépek átrepüléséhez ahhoz köti, hogy valamilyen előrelépés történjen az izraeli–palesztin viszonyban.
Ezt az értesülést a The Wall Street Journal (WSJ) is reálisnak tartja. A lap szerint a szunnita arab országok – Szaúd-Arábia, Egyiptom, Katar és az Emirátusok – attól tartanak, hogy egy iráni atomalku nyomán nukleáris fegyverkezési verseny törhet ki a Közel-Keleten. Az arab kormányok értékelése szerint az egyezmény nem fosztaná meg Iránt attól a képességétől, hogy atomfegyvert állítson elő, tetszése szerinti időpontban. Ennek a veszélynek az elhárítására a térségben más államok is sorra beindíthatják nukleáris fegyverprogramjukat. Ilyen helyzetben „a tárgyalások összeomlása is kedvezőbb alternatíva, mint egy rossz alku megkötése” – állította egy arab diplomata a WSJ-nak. Ez a vélemény nagyon közel áll az izraeli állásponthoz. Amerikai sajtóhírek szerint – bár ezt a Fehér Ház szóvivője cáfolta – az egyezmény egy tízéves időszakot jelölne meg, amelyben Irán – a szankciók feloldásáért cserébe – a jelenlegi szinten befagyasztja katonai atomprogramját. Barack Obama azt várja Teherántól, hogy segítséget nyújt „a regionális stabilitás” fenntartásában Irakban, Afganisztánban és Szíriában. Ezt a szándékot az Európai Unió is támogatja. Izrael már előre jelezte, hogy számára elfogadhatatlan, ha az egyezmény nem tartalmazza az atomlétesítmények – különösen az urándúsításra használt centrifugák – leszerelését.
A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.
