Evangélikus Egyház: szobor lehet, de legyen vita róla, s ne tegye lehetetlenné a közös emlékezést

A Magyarországi Evangélikus Egyház elnöksége szerint helyes, ha Magyarország 1944-es német megszállásának történelmi tényére és áldozataira köztéri szobor emlékeztet, de az emlékmű felállításának módja és a megvalósításra szánt idő nem korlátozhatja a széles körű eszmecserét.

Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményükben azt írták, Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke levelet írt Fabiny Tamásnak, a Magyarországi Evangélikus Egyház északi egyházkerülete püspökének, a Keresztény-Zsidó Társaság ügyvezető elnökének a Magyarország német megszállásának 70. évfordulójára tervezett emlékművel kapcsolatban.

Az ügyben a Magyarországi Evangélikus Egyház elnöksége csütörtökön állásfoglalást hozott, amely szerint fontos, hogy a kormány által kezdeményezett holokauszt-emlékévben méltóképpen emlékezzenek a 70 évvel ezelőtt történtekre, mindenekelőtt a magyarországi holokauszt áldozataira. Lényeges az is, hogy a közös emlékezés lehetőséget adjon a széles körű konzultációra, “közös dolgaink megbeszélésére”, amely hozzájárulna a közös emlékezetkultúra létrejöttéhez, és ezáltal a sokszínű nemzeti közösség megerősödéséhez – mutattak rá.

Az evangélikus egyház közleményében kiemelték: egyetértenek azzal, köztéri szobor emlékeztessen arra a történelmi tényre, hogy Magyarországot 1944. március 19-én náci csapatok szállták meg, valamint az áldozatokra.

Ugyanakkor az is fontos, hogy az emlékmű felállításának módja és a megvalósításra szánt idő ne korlátozza a széles körű eszmecsere lehetőségét, és ne teremtsen alkalmat arra, hogy “az emlékmű ügye bármilyen előjelű politikai szándék tárgyává silányuljon, s ezáltal a közös emlékezés lehetetlenné váljon” – írták.