Emléktábla a jezsuitáknál bújtatott Harsányi Jánosnak

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle

Harsányi János születésének 100. évfordulóján, május 29-én a Harsányi János Tudásközpont és a hozzá kapcsolódó civil szervezetek képviselői emléktáblát helyeztek el a rend Párbeszéd Házának falán a VIII. kerületi Horánszky utca 22. szám alatt.

„1944 májusában behívtak munkaszolgálatra, Pest környéki gyárakban kellett árut vinnünk. Október 15-én Szálasiék átvették a hatalmat, de minket egy ideig a vatikáni védlevél megóvott. Nemsokára azonban kivittek a pályaudvarra deportálásra. Láttam, hogy itt a döntés pillanata. Nagyon sajnáltam otthagyni a hátizsákomat és szép pulóverem. A végén mégis otthagytam. Elég jó télikabát volt rajtam, az Északi teherpályaudvaron sok civil is sétált. Így levettem a sárga karszalagom, elvegyültem az emberek közt, és szépen kisétáltam a pályaudvarról. A Mária utcai jezsuita rendház főnöke adott menedéket. Többször volt nyilas razzia, de házkutatás során nem találtak meg a nyilasok, pedig nem lett volna nehéz megtalálni engemet. Azt hiszem, megvesztegették őket. 1945. január 17-én érkeztek meg az oroszok, akkor lettem újra szabad.”

Így ír önéletrajzában Harsányi János közgazdász, akit zsidó származása miatt 1944 májusában munkaszolgálatra hívtak be Budapesten. Századát hamarosan Ausztriába deportálták, ő azonban megszökött a pályaudvarról, és a Mária utcai Jézus Szíve-templom pincéjében kapott menedéket. A rend ezekben a hónapokban közel kétszáz zsidót bújtatott józsefvárosi központjában, amiért a mentőakció fő mozgatója, Raile Jakab jezsuita – akit sokan Raoul Wallenberggel emlegettek egy lapon – 1991-ben elnyerte a posztumusz Jad Vasem-díjat.

Most, Harsányi János születésének 100. évfordulóján, május 29-én a Harsányi János Tudásközpont és a hozzá kapcsolódó civil szervezetek képviselői emléktáblát helyeztek el a rend Párbeszéd Házának falán a VIII. kerületi Horánszky utca 22. szám alatt. Az alkotás azt a tényt örökíti meg, hogy a magyar jezsuiták a vészkorszakban hazánk később világhírűvé vált fiának, valamint közel 200 üldözött sorstársának adtak itt menedéket 1944 novembere és 1945 januárja között.

Harsányi János később az Egyesült Államokba távozott, és ott fejtett ki meghatározó tudományos tevékenységet elsősorban a játékelmélet terén, melynek elismeréseként 1994-ben elnyerte a közgazdasági Nobel-emlékdíjat. A játékelmélet a matematika egyik interdiszciplináris ága, mely azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy mi a racionális viselkedés olyan helyzetekben, amikor minden résztvevő döntéseinek eredményét befolyásolja a többiek lehetséges választása. Művei között ugyanakkor egyaránt találunk jogtudományi, döntéselméleti, kommunikációs, valamint számítástechnikával, az etikával és a filozófiával kapcsolatos könyveket, de matematikai modelljei a tőzsdén vagy éppen a biztonságpolitikában is jól hasznosíthatók. John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök például a karibi válság idején arra kérte fel, hogy elemezze, mekkora az esélye egy újabb világháború kitörésének.

A fasori evangélikus gimnáziumba járt, előadásokat hallgatott a Katolikus Hittudományi Főiskolán, s később, külföldön élve is megmaradt magyarnak, és minden viszontagság ellenére halálág kötődött szülőhazájához, a magyar kultúrához. Harsányi János életének és munkásságának részletes leírása ezen a linken, a jezsuiták zsidómentő tevékenységének háttere pedig ezen a linken olvasható.

Az avatáson beszédet mondott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes képviseletében Csallóközi Zoltán főtanácsos, Mészáros József, a Barankovics Alapítvány elnöke, Simon János, a Harsányi János Tudásközpont igazgatója, valamint Sajgó Szabolcs SJ, a Párbeszéd Házának igazgatója.

(Forrás: Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya)

támogatás

Címkék:Harsányi János

[popup][/popup]