Elhunyt Sólyom László
Elhuny Sólyom László volt köztársasági elnök, korábbi alkotmánybírósági elnök, a magyarországi jogállam megteremtésének egyik legfontosabb szereplője.
81 éves korában meghalt Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke, akadémikus, egyetemi tanár – közölte a volt köztársasági elnök titkársága az MTI-vel vasárnap. Sólyom László „óriási erővel, tevékenyen és derűvel viselt hosszú betegség után” hunyt el a közlemény szerint. Sólyom 1989 és 1998 között az Alkotmánybíróság tagja, nyolc évig a testület első elnöke volt. 2005-ben választották köztársasági elnöknek, öt évig látta el a posztot – írja a Telex.hu életútját felidézve.
1942. január 3-án született Pécsen. Jogi tanulmányait szülővárosában végezte, majd bírósági fogalmazóként kezdett dolgozni, miközben könyvtárosi képesítést is szerzett.
„Azért mentem a jogra […] mert a szüleim úgy vélték, nem tudok Pécsről elmenni, hiszen ők nem tudnak támogatni […] és hát a jogászból minden lehet, majd meglátjuk”
– mesélte később egy interjúban.
1966-tól a jénai egyetemen kapott állást, a polgári jogi tanszéken volt tanársegéd, és német polgári jogból is doktorált. Később a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Állam- és Jogtudományi Intézetében és az Országgyűlési Könyvtárban dolgozott tudományos kutatóként. 1983-tól az ELTE jogtudományi karának polgári jogi tanszékén egyetemi tanár, 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, 2002-től az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem egyetemi tanára volt.
Két évig volt a Kölni Egyetem vendégprofesszora, az egyetem 1999-ben díszdoktorrá avatta. Sólyom a polgári jog történetét, összehasonlító polgári jogot és alkotmányjogot kutatott. 1981-ben védte meg akadémiai doktori értekezését, az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottságának lett tagja. 2001-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2013-ban rendes tagjává.
A rendszerváltás előtt részt vett a Duna-mozgalomban, a Duna Kör alapító tagjaként ott volt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni megmozdulásokon. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja lett, aktív szerepet vállalt az Ellenzéki Kerekasztal munkájában.
Amikor 1989-ben az újonnan létrejött Alkotmánybíróság tagjává választották, minden politikai és társadalmi tisztségéről lemondott, és az MDF-ből is kilépett. Az Alkotmánybíróságnak először elnökhelyettese, majd 1990 és 1998 között a testület első elnöke volt. A vezetése alatt a testület több fontos kérdésben is jelentős határozatot hozott: ilyen volt például a halálbüntetés eltörléséről, az igazságtételi törvényről, a köztársasági elnök jogállásáról, a népszavazás alkotmányos tartalmáról, a terhességmegszakításra vonatkozó jogszabályokról vagy a kárpótlási törvényről szóló döntés.
Az Országgyűlés 2005. június 7-én köztársasági elnöknek választotta.
