Elhunyt Pallai Péter újságíró és dzsessz szakértő

Kedd hajnalban, 86 éves korában meghalt Pallai Péter újságíró és dzsessz szakértő, a BBC egykori munkatársa – tudatta a Harmónia Jazzműhely Alapítvány.

Pallai Péter 13 évesen, 1951-ben talált rá a dzsesszre, amikor az be volt tiltva Magyarországon. Az 1956-os forradalom leverése után az Egyesült Királyságba távozott, ahol először építőipari segédmunkásként dolgozott, majd a londoni egyetemen közgazdasági, valamint pedagógiai posztgraduális diplomát szerzett.

Hét évig egy londoni gimnáziumban tanított, 1968-tól 1996-ig a BBC Világszolgálatánál dolgozott a magyar és angol nyelvű osztályon. Az aktuálpolitikai és dokumentumműsorok szerkesztése vagy vezetése mellett heti rendszerességgel készített dzsesszműsorokat is.

Volt a BBC magyar osztályának munkatársa, később pop- és dzsesszműsorokat is szerkesztett, vezetett.

A rendszerváltozás után kétlaki lett, Budapestről tudósította a BBC magyar adásait, 1996-tól 1999-ig a BBC budapesti irodavezetője volt. A kétezres évek elején szerkesztőbizottsági tagként segítette az InfoRádió munkáját, nyugdíjazása után különböző budapesti rádióknál népszerűsítette a dzsesszt, 1999 és 2015 között a Civil Rádió műsorszerkesztőjeként.

A budapesti Harmónia Jazzműhely alapítójaként nagy szerepet játszott a magyar dzsesszmuzsikusok londoni bemutatkozásának szervezésében, az angol–magyar zenei együttműködés előmozdításában. 2019-ben alapító szerkesztője volt a magyarJazz.hu internetes portálnak.

Több történelmi témájú kötet fűződik a nevéhez, társszerzője volt A jazz évszázada (2015) című könyvnek, amely alapvetően a műfaj 20. századi amerikai történetét meséli el. Szintén szerzője volt az 1956-os forradalmat feldolgozó A szabadság hullámhosszán és a Némi demokráciától a népi demokráciáig című könyvnek.

2014-ben megkapta a Pernye András-díjat, amelyet fotóművészeti, kritikai, újságírói, kiadói, koncertszervezői és egyéb, a dzsesszélet érdekében végzett kiemelkedő tevékenység elismeréséért ítél oda a Magyar Jazz Szövetség. 2022-ben Aranytoll Életmű-díjat kapott a MÚOSZ-tól.

Az egyik kezdeményezője volt a nemzetközi dzsessznap magyarországi megrendezésének – közölte az MTI.

*

Juhász Gábor jazzgitáros, zeneszerző a facebookon idézte fel Pallai Péter alakját.

“Kisgyerekként végignézte egy barátjával, ahogy a nyilasok agyonlövik a barátja apját. Borzalmas időket élt akkor Magyarország. A dolog háttere az volt, hogy Péter szőke kisfiúként nem nézett ki zsidósan, ezért anyukája úgy döntött, az a legjobb túlélési stratégia, ha gyerekét egy jószívű apácára bízza, aki kockáztatva életét, gyerekeket mentett a Szent István park közelében. Anyja, mivel jobban megfelelt a Gestapo leírásának, egy bőrbetegségre hivatkozva kendőkkel takarta az arcát, és így bujkált vidéken. Péter a kisgyerek barátjával kikukucskálva a kis ablakon nézte, ahogy a nyilasok kegyetlenkednek. Mint ahogy a borzongani vágyók nézik a horror filmet. És akkor látták a felfoghatatlant. Péter elementáris viszolygása az autokráciáktól egy életen át tartott. Értelemszerűen lelkesen várta a felszabadító szovjet seregeket. Fiatal kamaszként rengeteget sportolt, kajakozott, társaságba járt, jazz-re táncolt, sikere volt a kamasz lányoknál. Az egyre sötétedő Rákosi autokrácia nagyon nem volt ínyére. Amikor a szovjet csapatok lerohanták ’56-ban Magyarországot Péter fegyverrel ment a tankok ellen. A forradalom leverése után sétált haza a szülői házba, de az apja szerencsére már az utcán fogadta azzal, hogy a rendőrség már kereste, nem mehet haza, valószínűleg elfognák, és nagy eséllyel felakasztanák. Péternek nem volt más választása, mint a disszidálás.

Kissebb kanyarok után Londonba került, amit második otthonának hívott. Először fizikai munkákból élt majd elvégezte az egyetemet és történelem tanár lett. Amikor Péter felkérésére Londonban volt szólókoncertem a kétezres évek elején a koncertre eljött Steve Hackett a világhírű Genesis együttes egykori gitárosa. Mondanom sem kell meghatott a dolog. Hármasban elmentünk a londoni pubokba borozni, tudom ott sörözni kellett volna, de úsztam az árral. Kiderült, hogy Hackett Péternek volt a tanítványa a gimiben, és annyira szerette, hogy évtizedekkel a tanulás, világsztárrá válás után is találkozott vele, elment a Péter által szervezett programokra és háta mögött a legjobbakat mondta róla.

Péter nagyszerű tanár volt. Mielőtt megjelent volna a budapesti színen alig voltak középkorú értelmiségiek a jazz koncerteken. Szerintem Péter tanította meg nekik, hogy ez a műfaj mennyire értékes kikapcsolódás, feltöltődés. Miután egy kérészéletű oktatási államtitkár arrogánsan lekockásingezte a pedagógusokat Péter kizárólag kockás ingben lépett fel felkonferálni a legmenőbb jazz koncerteket.

Londonban a tanárság után a BBC külpolitikai újságírója lett. Belelátott a politika bugyraiba, átlátta a manővereket. Határozott véleménye volt. Haragudott a Brexitre a szűklátókörű manőver miatt is, de azért is mert fiaival, unokáival ez megnehezítette bár nem lehetetlenítette el a találkozást. Nem szerette az itthoni autokratikus jelenségeket sem. Egy viccel, egy szellemes bon mot-val egyből helyre tudott tenni mindent. Bölcsessége lenyűgöző volt. Azt sugallta, hogy a humor hatékonyabb túlélési stratégia mint a fegyver.

Úgy éreztem, kedvel. És ez volt a legnagyobb trükkje. Szerintem nagyon sokan éreztük úgy, hogy Péter kedvel minket. Talán Bolla Gábor emelkedett ki közülünk. Először nem értettem. Gábor szinte gyerekként egyikének tűnt számomra a sok nagyszerű zenésznek. Ma Bolla Gábor az európai jazz egyik fővárosában, Koppenhágában él, és minek szerénykedjek a jelzőkkel, világsztár. Péternek a megérzése tökéletes volt.

Péter az egyetlen ismerősöm aki látta koncerten Jimmy Hendrixet és John Coltrane-t. Ö az egyetlen, aki nagyinterjút kapott Stan Getz-től. Getz akkoriban nagyon mogorva és szűkszavú volt. Amikor az első pár mondat után kiderült Péter tájékozottsága Getz megenyhült és hátradőlt. Ez volt Péter másik nagy trükkje. Tájékozottságával, kedvességével, humorával otthont teremtett a beszélgetőnek. Kevés helyen éreztem magam annyira otthon, mint Péter mellett egy beszélgetésben.”