Elhunyt György Péter esztéta

Elhunyt György Péter író, esztéta, médiakutató, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének oktatója, az MTA doktora. György Péter 71 éves volt.

György Péter 1954-ben született – írja a Telex.hu. Kutatási területe a 20–21. századi magyar művészettörténet – különös tekintettel az avantgárdra –, a kortárs művészet elmélete és gyakorlata, illetve az új média kulturális összefüggései voltak.

Magyar-történelem-esztétika szakon végzett az ELTE-n. Szakdolgozata a magyar avantgarde történetének egy részét dolgozta fel, ezt a témát érintette később disszertációja is. Első monográfiájának témája az Európai Iskola, melyet Pataki Gáborral közösen adott ki. Megjelentek művei a kortárs amerikai, európai és magyar avantgarde mozgalmakról.

1989 után részt vett az ELTE BTK média szak alapításában, illetve tanított a New York-i New School for Social Research-ben. Nemzetközi konferenciák rendszeres résztvevője volt.

DSc dolgozata a múzeumelmélet filozófiai kérdéseivel foglalkozott, 2005 óta az MTA doktora, 2006-ban habilitált az ELTE-n (filozófiai tudományok). Az elmúlt években több tanulmányt és könyvet írt múzeumokkal kapcsolatban, műveinek egy része idegen nyelven is megjelent. 2016 tavaszán látott napvilágot Az ismeretlen nyelv – A hatalom színrevitele című kötete.

Számos könyve jelent meg, köztük Az Európai Iskola, A Média és a Művészet találkozása a boncasztalon és A Kalinyingrád-paradigma, valamint több szépirodalmi művet is jegyzett: az Apám helyett az apja, a Lépcsőházi katarzis az anyja történetét dolgozta fel. Több száz kritikája jelent meg különböző napi, heti- és havilapokban, rendszeresen publikált az Élet és Irodalomban.

Az elmúlt évtizedek során folyamatosan részt vett a média és kommunikáció szakok magyar felsőoktatási curriculumának kidolgozásában, illetve a curriculumok adaptálásában, a BA/MA/PhD rendszerbe való beillesztésében. Ennek a folyamatnak részeként jött létre a Filozófia Doktori iskolán belül a Film-, Média-, és Kultúraelméleti Doktori Program, melynek a kezdetek óta a vezetője volt – írja a lap.

*

György Péter élete utolsó két és fél évtizedében sokat foglalkozott a vészkorszak örökségével, emlékezetével, múzeumi reprezentációjával. Számos sajtóvita részese is volt ezen témákban.

Édesapja halála után drámai nekrológot közölt az Élet és Irodalomban, amelyben apja asszimilációs örökségével, zsidó öngyűlöletével, sőt szélsőjobboldali szimpátiájával vetett számot.

Később fent említett két könyvében is foglalkozott családja emlékezetével, illetve a személyes és a kollektív emlékezet összefüggéseivel.

Magára gyakorta – Isaac Deutscher író, publicista szavaival – mint nem-zsidó zsidó-ra, illetve holokauszt-zsidóra hivatkozott, akit az üldöztetés emlékezete köt a zsidósághoz.