Egy náci utolsó szökése – Szembenézni a szörnyű múlttal
2013. június 17-én a németországi Weidenben letartóztatási parancsot adtak ki egy Johann (John) Breyer nevű – korábban német, jelenleg amerikai állampolgár – volt SS-tag ellen. Breyer ekkor már az Egyesült Államokban élt. Németország kérte a kiadatását, azzal vádolva őt, hogy Auschwitzban részt vett zsidók meggyilkolásában. A 158 rendbeli gyilkosságban való közreműködés vádjával szemben Breyer azt vallotta, hogy ő maga személyesen nem vett részt a tömeggyilkosságokban, azt azonban egy pillanatig sem vitatta, hogy emberek millióit szállították marhavagonokban Auschwitzba. Nem tagadta azt sem, hogy őrként jelen volt a szelektálásoknál, s hogy a gyermekeket, gyermekes nőket, öregeket és mindazokat, akiket kényszermunkára alkalmatlannak találtak, azonnal elgázosították, testüket pedig a krematóriumokban elégették.
Breyer vallomása újra igazolja a már sokszor bizonyított tényt: valóban működtek haláltáborok, ahol zsidók, romák és más „alsóbbrendű fajok” millióit pusztították el. A holokauszttagadók, a holokauszt rettenetét vitatók most egy volt SS-tag szájából hallhatták az igazságot.
A kiadatási eljárást egy pennsylvaniai kerületi bíróság folytatta le. (Az USA-ban is ez a legalacsonyabb szintű bíróság.) Az ügyben egyesbíró járt el, aki olyan kimerítő alapossággal tárta fel a tényeket, olyan gondossággal támasztotta alá bizonyítékokkal minden egyes mondatát, és olyan részletesen elemezte a felek érveit, hogy még a mi Kúriánk is megnyalhatná mind a tíz ujját, ha ilyen döntéseket hozhatna.
Johann Breyer úgy szerzett amerikai vízumot, hogy letagadta SS-beli múltját. Már 1993-ban is egy amerikai bíróság elé került, de pennsylvaniai születésű édesanyjára tekintettel nem utasították ki az Államokból. Akkor azt állította: 1944 augusztusában dezertált az SS-ből. Az újabb bizonyítékok szerint viszont egészen 1944 decemberéig tagja volt az SS Halálfejes Gárdájának.
A Németországban kiadott letartóztatási parancs alapján Breyert 2014 nyarán fogták el az USA-ban. A németek azzal érveltek, hogy Breyer a bűncselekmények elkövetésekor a német állam joghatósága alá tartozott, még 1946-ban is német állampolgár volt, emellett a gyilkosságok áldozatai között német állampolgárok is voltak.
Noha Breyer nem vitatta, hogy ő a letartóztatási parancsban szereplő személy, a német állam ennek alátámasztására különböző időszakokban készült fotókat is csatolt. A vád azt állítja: attól kezdve, hogy Breyer megérkezett Auschwitz II-Birkenauba, a Halálfejes Gárda 8. számú egységénél szolgált. Az amerikai bíróság megállapította, hogy e gárda tagjai őrizték a foglyokat, a szelektálások alatt pedig az egység őrei vették körül a rámpát, hogy megakadályozzák a foglyok szökését. Ők kísérték a kényszermunkára ítélt foglyokat a munkatáborba, a kiszelektáltakat pedig a gázkamrákba. Ugyancsak az ő feladatuk volt a fogolyszökések megakadályozása. „Természetesen” mindehhez engedélyük volt a fegyverhasználatra.