Bizánci templom maradványaira bukkantak a lakók házuk alatt Izraelben

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle, Külföld

Bizánci templom maradványaira bukkantak a lakók a házuk alatt Izrael északi részén – jelentette szerdán a Háárec című helyi újság honlapja.

Milya (Képünk illusztráció)

A Miliya arab faluban élő Elijja és Samija Arraf házuk alatt három mozaikra bukkantak. Szobáik padlója alatt egy bizánci építmény központi részének apró kövekből kirakott, míves mozaikpadlóját, udvaruk alatt pedig a templom bejáratát vagy átriumát, külső, nem fedett terét találták meg a mozaikpadló durvább, két centiméteres kövekből álló padlózata alapján.

Tőlük 15 méterre, Elijja Arraf Michel nevű bátyjának otthona alatt is régészkedtek, és ott is eredménnyel jártak: egy harmadik, szintén gondosan kidolgozott mozaikra leltek, és a terület nagysága alapján arra gondolnak, hogy nem csak egy templom, hanem egy kolostor lehetett a faluban.

Két különálló templom padlózata is lehetne a két díszes mozaik, de 1600 évvel ezelőtt, a bizánci korban 5-600 lakója lehetett a településnek, és valószínűbbnek tűnik egy kolostorkomplexum, mint két templom építése.

Az Arraf család tagjai 1875-ben költöztek le a Miliya látképét ma is meghatározó, domb tetején álló keresztes vár romjai közül a domboldalra, ahol egy ottomán-török stílusú családi otthont emeltek maguknak.

A családi legenda szerint amikor elhagyták a várfalak nyújtotta biztonságot, akkor sokan azzal riogatták őket, hogy majd felfalják őket a farkasok a lenti védtelen földeken, egy másik legenda szerint pedig mozaikokat láttak az alapok ásásánál.

Később a család gyarapodott, az 1930-as években újabb, háromszobás házat építettek a régi mellé, és 1952-ben a két építmény összeépítésével növelték otthonukat. Amikor ezeken az építkezéseken leástak, ismét látták a mozaikokat, és felidézték a beigazolódott régi családi legendát.

1952-ben egy évre le is állították emiatt a munkálatokat, nyitva hagyták a gödröt, és mindenkinek megmutatták a mozaikot a faluban, majd újra elfeledkeztek a föld alatti maradványokról.

Az 1980-as években aztán Elijja bátyja, Michel egy új ház alapjait kezdte ásni udvarukon, és egy eddig ismeretlen, új mozaikra bukkant. Kihívta az Izraeli Régészeti Hatóságot (IAA), amely 1988-ban a család költségére feltárta a padlót. A 6 méter hosszú és 3 méter széles mozaikon egy görög felirat – medalion – is előkerült.

Az ásatásokat azóta is folytatják, a haifai egyetem régésze, az utca túloldalán lakó Rabei Khamisy vezeti őket, a faluból jelentkező önkénteseket és a család tagjait irányítja a terület – vagyis a ház kertjének – feltárásában.

A szabályosan kelet-nyugati tájolású, ötödik-hatodik századi templom oltárát még nem találták meg, és a régész szerint az is lehet, hogy soha nem is fogják. A hetedik század elejétől ugyanis vérzivataros idők köszöntöttek a térségre: előbb 614-ben perzsa hódítás söpört végig Galileán, majd a muzulmán hódítóké lett a térség.

Később keresztes lovagok érkeztek, akik 1150 körül a domb tetején várat építettek maguknak, valószínűleg felhasználva az egykori bizánci kolostorrom köveit. 2017-ben az ő hatalmas borászatukat találták meg és tárták fel a falu lakói, szintén Khamisy vezetésével.

Miliya nevű észak-galileai faluban magyar leszármazottak is élnek: számos Lajusz-Lajos nevű család a keresztes vitézekkel érkezett ősök hagyományát ápolja mintegy ezer éve. A falu kétszáz éves temploma mellett avatták fel tavaly ősszel a szentföldi zarándoklatot vezető II. András király domborművét keresztes hadjáratának nyolcszázadik évfordulóján. (MTI, Shiri Zsuzsa)

[popup][/popup]