Ben-Gvir Templom-hegyi látogatása feszült légkörben zajlott Jeruzsálemben

Kobi Sabtáj rendőrfőnök helyzetértékelése szerint az izraeli rendőrség fel volt készülve a tömeg fogadására.

Itamar Ben-Gvir, a jobboldali radikális Ocma Jehudit párt elnöke a Tisá be Áv gyásznap alkalmából – mintegy 2200 izraeli társaságában – vasárnap fölkereste a Templom-hegyet. Sokan attól tartottak, hogy ez a lépés a Hajnalhasadás hadművelet eszkalálódását vonhatja maga után – az összecsapásoktól addig távol maradó Hamász is beavatkozhat.

Sétája során Ben-Gvir kijelentette: „Itt vagyok, Izrael a Templom-hegy gazdája. Ideje, hogy ezt bebizonyítsuk, és szétzúzzuk az Iszlám Dzsihádot.”

Ben-Gvir a hétvégén halálos fenyegetéseket kapott telefonon és a Facebookon. A látogatást az arabok “Allah Akbar” és”mészároljátok le a zsidókat” jelszavai kísérték, amire válasza az Am Izrael haj (Izrael népe él) volt.

„A fenyegetések nem tudnak megfélemlíteni bennünket. A rendőrség feladata, hogy a felforgatókat őrizetbe vegye” – mondta. Ben-Gvir szombaton nyilatkozta, hogy egy héttel korábban egyeztettek a kneszet tisztviselőivel és a rendőrséggel. Jair Lapid miniszterelnök ugyanakkor jelentette ki, hogy a Iszlám Dzsihád elleni művelet nem jelenti a zsidók sétájának fölfüggesztését.

Válaszul a Hamász üzente: „visszautasítjuk az izraeli megszállást, ami engedélyt ad a szélsőséges cionistákak az Al-Aksza mecset ostromára. Az erőszakos cselekményekért a Gázai-övezetben elkövetett agresszió a felelős… ”

Omer Bar Lev belbiztonsági miniszter közben arra hivatkozott, hogy az izraeliek joga fölkeresni a Templom-hegyet – rendben, és a biztonsági előírásoknak megfelelően.

Baloldali izraeliek és arabok elítélték a látogatást. Gliad Kariv munkapárti képviselő írta a Twitteren: Miközben a hadsereg folytatja a műveletet, Ben-Gvir és a szélsőségesek csak magukkal törődnek. Nem a szuverenitással, a nemzetbiztonsággal, nem a Gáza környék és Izrael lakosságának biztonságával. A szélsőségek vezettek a templom pusztulásához, ők fenyegetik a harmadik templom fölépítését.” Nicán Horovic, a Merec lelépő elnöke szerint a mostani helyzetben ez nyílt provokáció, amit a rendőrség helytelenül engedélyezett.

Walid Taha az arab Raam képviselője írta: „Megvetésre méltó viselkedés, a tűz szítása, a szenvedélyek fölkorbácsolása, tánc a vértócsákon! Szomorú, hogy a kormány és az ország vérszomjas és szélsőséges fanatikusok foglya, akik az Al-Aksza mecsetet választották a provokáció színhelyéül… A zsidó államnak tisztelnie kell a hasemita királyság szent helyek fölöttti gondnokságát, és útját állni a Ben-Gvir féle rendbontóknak.”

Az óváros utcáin érezhető volt a feszültség.

Arab nyelvű tévécsatornák személyzete, riporterek, templom-hegyi aktivisták és palesztin tüntetők gyülekeztek a Láncos kapu közelében, amelyen keresztül a látogatók elhagyták a terepet. Izraeli tizenévesek szidalmazták az arabokat (’halál az arabokra!’), azok pedig “Allahu Akhbar” kiáltásokkal válaszoltak.

Erőszakos cselekményekbe torkollott, amikor a rendőrök igyekeztek szétválasztani a két tábort.

Twitteren látható a videó, amelyen Ahmed Gerbli AFP fotóst lökdösik, mert az elvonuló Ben-Gvir útjában állt. Később őrizetbe vették, majd elengedték. A Láncos kapunál Muhammad Aso, a libanoni Al Mayadeen csatorna újságíróját vitték el rövid időre.

Izraeliek is látókörbe kerültek. Meir Ettinger szélsőjobboldali kahanista azt kérte, hogy a rendőr azonosítsa magát, miután lefényképezte. Az esetet Arnon Segal vallásos cionista aktivista jelentette. Az egyik rendőr mondta: „A média jelenléte engedélyezett, de bármilyen rendbontást megtorolunk, mindegy, ki követte el: riporter, fotós vagy bárki más.”

A 2200 résztvevőről szóló beszámolót a “Beyadénu – Visszatérés a Templom-hegyre” elnevezésű alapítvány tette közzé. A szervezet nyilatkozata: „Az, hogy zsidók nagy csoportokban zarándokoltak el a Templom-hegyre, annak pusztulása óta, történelmi tény – mondja Tom Nisani ügyvezető. Most az államon a sor, hogy csatlakozzon a néphez, törölje el a korlátozásokat, hogy a zsidók szabadon imádkozhassanak a Templom téren.”

A Jerusaelm Post cikke nyomán Bassa László