Az ENSZ óva intette Izraelt a Jordán völgyének bekebelezésétől
| Júdea-Szamária (Ciszjordánia) egyes részeinek annektálására vonatkozó tervének feladására szólította fel Izraelt szerdán az ENSZ közel-keleti különmegbízottja, egyúttal sürgette a palesztin vezetést, hogy kezdje újra a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, az Európai Unióval és az ENSZ-szel. |
 Ariel település |
| “Ciszjordánia egyes területeinek az annektálása (…) súlyosan csapást mérne a kétállami megoldásra, bezárná az ajtót a tárgyalások előtt, és nemzetközi jogba ütközne ” – mondta Nikolaj Mladenov, hozzátéve, hogy csütörtökön találkozik a palesztin vezetőkkel.
Kelly Craft amerikai ENSZ-nagykövet szintén a tárgyalások újrakezdésére szólította fel az izraeli és a palesztin félt, és leszögezte: a világszervezet nem hozhat nélkülük döntést. Ugyanakkor sürgette a palesztin vezetést, fogadja el a Donald Trump amerikai elnök által év elején bemutatott amerikai béketervet, amellyel kapcsolatban a palesztinok többször leszögezték, hogy azt részrehajlónak találják Izrael felé. Az ENSZ több tagországa arra szólította fel Izraelt, álljon el az annektálásra vonatkozó tervétől. Franciaország, Belgium, Németország és Észtország közös nyilatkozatban erősítették meg, hogy – hacsak az izraeliek és a palesztinok közösen másképp nem döntenek – továbbra is az 1967-ben megállapított határokat tekintik érvényesnek. A nyilatkozat aláhúzza azt is, hogy az annektálás ellentétes lenne a nemzetközi joggal, valamint kiáll a kétállami megoldás mellett, amelyet a béke egyetlen lehetőségének nevez. Szerdán a Vatikán is aggodalmának adott hangot az izraeli tervekkel kapcsolatban. Paul Richard Gallagher érsek, a Szentszék államközi kapcsolatainak titkára (külügyminiszter) óvta Izraelt minden olyan lépéstől, amely veszélybe sodorhatja a párbeszédet, valamint hozzátette, hogy telefonon egyeztetett Száeb Erekát palesztin főtárgyalóval is. Több országhoz hasonlóan a Vatikán is sürgette a feleket, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz. Az Európai Unió kedden szintén arra szólította fel az új izraeli kormány, hogy mondjon le a ciszjordániai telepek tervbe vett bekebelezéséről, és tartsa be a nemzetközi jogot. A Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő által ismertetett dokumentumot Ausztria és Magyarország kivételével az összes uniós tagország aláírta. Az állásfoglalást május 15-én vitatták meg az uniós külügyminiszterek. Az izraeli külügyminisztérium visszautasította az uniós bírálatokat. Izrael több mint 130 ciszjordániai zsidó telepet akar bekebelezni a Jordán-völgyben az Egyesült Államok közel-keleti béketerve alapján. Ez a lépés Benjámin Netanjahu miniszterelnök legutóbbi választási kampányának központi ígérete volt, miután Trump béketerve megengedte ezen területek Izraelhez csatolását. Netanjahu korábbi ellenfelei – jelenlegi szövetségesei – Beni Ganz “csere-miniszterelnök” és jelenlegi védelmi miniszter, valamint Gabi Askenazi, a vasárnap megalakult új kormány külügyminisztere az utóbbi napokban bejelentették, hogy támogatják a Trump-tervet, amely része a Netanjahuval kötött koalíciós megállapodásuknak is. Mahmúd Abbász palesztin elnök szerdán az izraeli döntésre válaszul kijelentette, hogy érvénytelennek tekinti az Izraellel és az Egyesült Államokkal aláírt összes megállapodást, ideértve a biztonsági egyezményeket is. |
MTI/dpa
