Az Állami Számvevőszék szabálytalanságokat tárt fel az EMIH-es alapítványnál
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata során az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) Tett és Védelem alapítványánál szabálytalanságokra (túlárazott szoftverek, visszadátumozott szerződések) derült fény. A számvevőszék költségvetési csalás gyanúja miatt az illetékes hatósághoz fordult.
Köves Slomó (Fotó: 168Óra)
Az EMIH Köves Slomó vezető rabbi kezdeményezésére, 2012 novemberében hívta életre az alapítványt, „a pozitív zsidó identitás és a közösségi szerveződés stratégiája mentén”. Bodnár Dániel kuratóriumi elnök az EMIH vezetőségi tagja.
Az április 24-én közzétett számvevőszéki ellenőrzés hat, 2020 és 2023 között folyósított, összesen mintegy 2 milliárd forint összegű központi költségvetési támogatás felhasználására, a támogatásokhoz kapcsolódó számviteli elszámolásokra, valamint az alapítvány beszámolási kötelezettségének teljesítésére terjedt ki.
A jelentés szerint az alapítvány bevétele az ellenőrzött időszakban szinte teljes egészében az ellenőrzött központi költségvetési támogatásokból származott.
A jelentés szerint az alapítvány a 2021 és 2023 között, államháztartási forrásból kapott támogatásokat nem szabályszerűen és nem a támogatói okiratokban foglalt céloknak megfelelően használta fel. A támogatások elszámolása nem felelt meg az okiratokban foglaltaknak – olvasható az ÁSZ összegzésében.
Az ellenőrzés arra jutott, hogy az EMIH 2021-ben előírta a Tett és Védelem Alapítványnak likviditási kölcsönök folyósítását az EMIH és az alapítvány közös cége, a Brüsszel Intézet Nonprofit Kft. részére. Az alapítvány a likviditási kölcsönöket a támogatási szerződésben és támogatói okiratokban foglaltak ellenére, a központi költségvetési támogatások terhére hajtotta végre.
A jelentés azt is rögzíti, hogy a Brüsszel Intézet Nonprofit Kft. által 895 millió forint összegben kiállított számlák közül 775 millió forint kiegyenlítése nem tényleges pénzügyi teljesítéssel történt. A számlák rendezéséről a felek a közöttük keletkezett, kompenzálásról szóló megállapodásokban rendelkeztek, amely a támogatók által előírtaknak nem felelt meg.
Az ÁSZ részletesen ellenőrizte például egy szoftver elkészítéséhez kapcsolódó szerződéseket, és az a gyanú merült fel, hogy a 2022. február 1-i keltezéssel ellátott szolgáltatási szerződés visszadátumozva keletkezett annak érdekében, hogy az alapítvány a támogatások határidőben történő felhasználását igazolni tudja.
A dokumentum szerint a Brüsszel Intézet Nonprofit Kft.-nél a szoftver elkészítése során 135,6 millió forint költség merült fel. Ezzel szemben a szoftvert az alapítvány tulajdonában álló és az alapítvány kuratóriumi elnöke vezetése alatt működő Brüsszel Intézet Nonprofit Kft. az alapítvány részére ennél 464,4 millió forinttal magasabb áron, 600 millió forintért értékesítette; ez az összeg a tényleges bekerülési érték több mint négyszerese.
Bodnár Dániel
Ezzel az alapítvány vezetése – a támogatási szerződésben és támogatói okiratokban foglaltak ellenére – a támogatásokat nem gazdaságosan, nem kellő gondossággal használta fel, a költségvetési támogatásokból saját gazdasági társaságának keletkeztetett profitot.
Az ÁSZ véleménye az ellenőrzés által beazonosított jelentős hiányosságok alapján az, hogy az alapítvány a közpénzjuttatást felelőtlenül kezelte, és a támogatások felhasználása veszélyeztette a támogatási célok elérését. Az alapítványnál nem működtek olyan jogszabályban előírt kontrollok, amelyek a szabályszerű, átlátható gazdálkodást biztosíthatták volna. A kontrollok hiánya, valamint a könyvvezetésben és számviteli beszámolókban észlelt hiányosságok együttesen eredményezték azt, hogy a beszámolók adatai nem voltak alkalmasak a megbízható és valós összkép bemutatására – olvasható a jelentésben.
Köves Slomó vezető rabbi az országgyűlési választás után, április végén kijelentette, hogy nincs mit titkolniuk, az EMIH rendszere teljesen átlátható.
*
A Tett és Védelem Alapítvány a működésével kapcsolatos ÁSZ-megállapításokról közleményt adott ki, amelyben azt írják, hogy „A feltárt problémák döntően adminisztratív és számviteli jellegű hiányosságokra vezethetők vissza, amelyek orvosolásához szükséges intézkedéseket megtettük.”
„Fontos kiemelni a könyvelési kérdéseket, amelyek a félreértések fő forrását jelentették – olvasható a közleményben. – A belső vizsgálat megállapította, hogy a Brüsszel Intézetnél keletkező forráskülönbözet könyvelése nem megfelelő módon történt: a különbözetet a gyakorlatban jövőbeni alvállalkozói költségekre és jogi kockázatok (liability) fedezetére képzett elhatárolt jövőbeni költségekként, valamint céltartalékként helyes könyvelni, azonban ez egyes esetekben más jogcímen került szerepeltetésre a könyvekben. Ez a hiba hozzájárult ahhoz, hogy a pénzügyi konstrukció kívülről nehezen átláthatónak tűnhetett.”
A közlemény az ÁSZ-jelentés szoftverfejlesztéssel kapcsolatos megállapítására fontosnak tartotta leszögezni: „egy európai összevetésben is egyedülálló technológia úttörő jellegű alkalmazásáról van szó […] A fejlesztés jelentőségét jól mutatja, hogy a rendszert az Európai Zsidó Szövetség (EJA) konferenciáján mutatták be, ahol széles körű nemzetközi szakmai elismerést kapott, nemzetközi szinten alkalmazni fogják és vizsgálják annak lehetőségét, hogy a technológiát megvásárolják. Ez ügyben jelenleg is tárgyalások folynak az Alapítvánnyal.”
