A romák után a zsidók vannak leginkább kitéve a gyűlöletbeszédnek

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle

A Republikon Intézet Facebook felhasználók körében készült kutatása alapján Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában is a romákkal szembeni ellenszenv a legmagasabb. Ezekben az országokban szintén ennek a csoportnak a tagjairól gondolják úgy legnagyobb arányban, hogy gyűlöletbeszédnek vannak kitéve.

A ComAnCE (Combat Anti-Semitism in Central Europe) projekt keretében készült kérdőíves kutatásban a visegrádi országok mindegyikéből részt vett egy szervezet, így a Republikon Intézet mellett a szlovákiai Bratislava Policy Institute, a lengyelországi Villa Decius, valamint a csehországi Civipolis. A projekt keretein belül az antiszemita gyűlöletbeszéd online térben való megjelenését is vizsgálták – számolt be róla az atv.hu.

Magyarországon az etnikai és a vallási sokszínűség alacsony támogatottsággal bír, és a pozitívabbnak ítélt kulturális, illetve nyelvi sokszínűség támogatottsága sem haladja meg az 50 százalékos arányt – írja a Republikon Intézet a tanulmány bevezetőjében.

A magyarországi válaszadók 50 százaléka elsősorban a romákat gondolja gyűlöletbeszédnek kitett csoportnak. A további csoportokat jóval kisebb arányban jelölték meg, 10 százalék szerint a zsidók, 9 százalék szerint a muszlimok, 7-7 százalék szerint az LMBT emberek, illetve a fogyatékkal élő emberek vannak kitéve elsődlegesen gyűlöletbeszédnek, 14 százalék egy ilyen csoportot sem tudna mondani.

A zsidósággal kapcsolatos attitűdökre fókuszálva először arról kérdezték a válaszadókat, milyen formáival találkoztak már a zsidók felé irányuló gyűlöletbeszédnek. Több válaszlehetőséget is megjelölhettek a megkérdezettek, az alábbiak kerültek felsorolásra: sértések, a zsidók groteszk módon történő ábrázolása, antiszemita sztereotípiák hangoztatása, valamint válaszolhattak úgy, hogy valamilyen egyéb formával találkoztak már, illetve, hogy nem találkoztak még ilyennel. Érdemes először is azt megvizsgálni, mekkora az aránya azoknak, akik nem találkoztak ilyesmivel: Csehország és Szlovákia esetében a válaszadók majdnem fele tartozik ebbe a csoportba, Lengyelországban 30 százalék válaszolt így, Magyarországon pedig csak 27 százalék. Magyarországon a válaszadók legnagyobb arányban, 45 százalékuk sztereotípiák hangoztatásával szembesült már, illetve közel ugyanekkora arányban találkoztak már zsidók felé irányuló sértésekkel (41 százalék).

A kérdőívek eredményei azt mutatják, hogy a leghatározottabban jelenlévő sztereotípia a magyar válaszadók körében a zsidók befolyásoló erejéről szól, majdnem a megkérdezettek fele tartja igaznak ezt a gondolatot. A zsidók Izrael felé való, Magyarországgal szembeni elköteleződését 38 százalék ítéli valósnak. A megkérdezettek harmada egyetért azzal, hogy a holokauszt témája túl nagy teret kap a közbeszédben. Mindezzel együtt összesen 8 százalék nyilatkozott úgy, hogy a zsidók megérdemlik a feléjük irányuló gyűlöletbeszédet.

A V4-ek összehasonlítása alapján láthatjuk, hogy a Magyarországon legjelentősebb hatásúnak bizonyult sztereotípiával a zsidók befolyásoló erejéről a lengyel válaszadók több mint fele egyetért (54 százalék). A magyar válaszadók körében második helyen szereplő állítással, miszerint a zsidók számára Izrael fontosabb, mint a kérdezett visegrádi ország, mind a három másik országban nagyobb arányban értenek egyet a megkérdezettek. A lengyel válaszadók körében ezzel az állítással értenek egyet a legnagyobb arányban (61 százalék). Mind a cseh, mind a szlovák válaszadók azzal értettek egyet legnagyobb arányban (54, illetve 52 százalék), hogy a „zsidó” szó mint a „zsugori” kifejezés szinonimája nem számít sértésnek.

A magyarországi témakörök között az elmúlt évek közbeszédének egyik legmeghatározóbb szereplőjéhez, Soros Györgyhöz kapcsolódó kampányról gondolják a magyarországi válaszadók közül legnagyobb arányban(46 százalék), hogy erősen negatív érzelmeket képes kiváltani a zsidókkal szemben. A nyugati országokban történő antiszemita támadásokkal kapcsolatban hasonlóan érez a megkérdezettek 39 százaléka. Mint láttuk, a megkérdezettek 34 százaléka gondolja úgy, hogy a holokauszt a mai napig túl nagy hangsúlyt kap a közéleti vitákban; az ehhez kapcsolódó releváns események (holokauszt témájú film bemutatása, megemlékezések, az Élet Menete) ennél kisebb arányban kerültek megjelölésre, mint erősen negatív érzelmeket kiváltó események a médiában.

A teljes kutatási beszámoló itt olvasható

támogatás
Pop up banner
[popup][/popup]