A kormány elhatárolódik Szakály Sándortól – ülésezett a Zsidó Közösségi Kerekasztal

A Zsidó Közösségi Kerekasztal június 29-én tartott ülésén elsősorban a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) volt a téma, de szóba került Szakály Sándor újabb otromba, érzéketlen nyilatkozata is, melytől a kormány képviselője elhatárolódott.

A résztvevők Szabó György Mazsök elnök részéről hallhattak áttekintést a Mazsök eddigi működéséről, tevékenységének nehézségeiről. A Mazsöknek, feladatához és a zsidó közösség szükségleteihez mérten, szerény vagyontömeg áll rendelkezésére. A korábbi kritikák miatt saját apparátusát és annak költségeit is csökkentette, hogy növelje a szétosztható támogatást, mely így sem haladja meg az évi 100 millió forintot, noha legalább 300 millió forintra lenne szükség. A szervezet nem képes nagymértékű ingatlan-portfólió menedzselésre, ezért a vagyonjuttatás más módját tartotta célszerűnek Szabó György.

A hozzászóló Heisler András Mazsihisz elnök támogatta a Mazsök „feltőkésítésének” ötletét, hogy a zsidó közösség szervezeteinek céljaira nagyobb összegek álljanak rendelkezésre. Úgy vélekedett, az ingatlan – az ingatlanok értékének emelkedését figyelembe véve – nem lett volna rossz befektetés az elmúlt időben sem. Bírálta a Mazsök számos szimbolikus, nem főprofiljába tartozó tevékenységét, amit „pótcselekvés”-nek nevezett. A Mazsök közéleti szerepvállalása helyett is inkább a szétosztható összegek biztosítását tartotta kívánatos funkciónak.

Sessler György a holokauszttúlélők gyógyellátásának garanciáit, a rájuk fordítható támogatás növelését szorgalmazta.

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter, a kormány képviseletébe ígéretet tett, hogy áttekintik a lehetőségeket a Mazsök támogatását illetően.

A következő napirendi pont keretében a jelenlévők tájékoztatót hallhattak Papp Gurisev Violától az IHRA (Nemzetközi Holokausztemlékezet Szövetség) elmúlt évi munkájáról, amikor Magyarország töltötte be a szervezet elnöki posztját.

Olti Ferenc, zsidó oktatási koordinátor javasolta, hogy a kormány kérjen tájékoztatást a Magyar Nemzeti Bankban a vészkorszak idején letétbe helyezett zsidó értéktárgyak fellelhetőségéről és mennyiségéről, mert a letét – mint vélekedett – nem évül el, és nem tartozhat a közösségi kárpótlás körébe. Az idő közben távozott Lázár helyett felszólaló Latorcai Csaba helyettes államtitkár válaszában a kommunista diktatúra idején történt államosításokra hívta fel a figyelmet, mely ezeket a vagyontárgyakat is érintette, melyek így nem tartoznak a kárpótlás körébe. Olti javasolta továbbá, hogy formalizálják a zsidó szervezetek összehívását, hogy jogi formát kaphasson a zsidó kerekasztal, és a szervezetek egyeztetett állásponttal jelenhessenek meg a kormánnyal folytatott tárgyalásokon.

Kiss Henriett, a Mazsihisz alelnöke szólt a magyar kormány által létrehozott Veritas Intézet igazgatója, Szakály Sándornak a Budapest Beacon című lapnak adott interjújában megfogalmazott, a zsidóság diszkriminációjával kapcsolatos érzéketlen mondatai ellen, és a kormány álláspontját tudakolta.

Csepreghy Nándor államtitkár jelezte, a kormány is elhatárolódik Szakály mondataitól, és egyeztetésre invitálta a Mazsihisz képviselőit.

Vadász Magda, a B’nai B’rith alelnöke egy a Visegrádi együttműködés keretében szervezett konferenciájukról szólt, Breuer Péter, a szervezet elnöke pedig az általa alapított, s rövidesen induló televíziót ajánlotta a jelenlévők figyelmébe.