A George Washington Egyetem posztumusz kitüntette Carl Lutzot

Írta: MTI - Rovat: Hírek - lapszemle

Az egyetem elnökének érmével tüntette ki posztumusz Carl Lutzot, a holokauszt idején Budapesten zsidók tízezreinek életét megmentő svájci diplomatát kedden az amerikai fővárosban működő George Washington Egyetem (GWU).

Carl_Lutz_fotojfrorg

Carl Lutz (forrás: jfr.org)

Steven Knapp, a GWU elnöke felidézte, hogy Carl Lutz az életét kockáztatva 62 ezer embert, a holokauszt magyar túlélőinek körülbelül a felét, mentette meg. A svájci nagykövetség helyettes konzulja 76 „védett házat” hozott létre, azt állítva, hogy azok a diplomáciai misszió melléképületei. Egyedül az Üvegházban háromezren találtak menedéket, és abban működött a Cionista Ifjúsági Mozgalom is. Lutz védőútleveleket állított ki, és 1944-ben embereket emelt ki az osztrák határ felé elindított halálmenetekből.

Knapp azt is elmondta, hogy Lutz, aki 18 évesen az Egyesült Államokba emigrált, a GWU-n szerezte meg a baccalaureátusi fokozatot.

Charles Gati, a Johns Hopkins Egyetem professzora személyes hangú beszámolóban elevenítette fel, hogy őt és családját is Carl Lutz mentette meg. Elmondta, hogy hazafias magyar családból származik, amelyet a német megszállás után a sárga csillag viselésére kényszerítettek, amikor ő kilencéves volt. Apjának sikerült védőleveleket szereznie, de a család végül egy védett házból a gettóba átszökve menekült meg a pusztulástól.

Gati elmondta, hogy a fontos dokumentumoknak tűnő védőokmányok kibocsátásának ötlete Lutztól származott, mert ő értette a német bürokratikus gondolkodásmódot és azt, hogy a németek legalább a látszatát meg akarták őrizni a szívélyes kapcsolatoknak a semleges országokkal

A rossz hír az, hogy Magyarország zsidó közössége – amelynek létszáma mintegy 250-300 ezer ember, ha a részben zsidókat is ide számítjuk – fenyegetve van és fenyegetve érzi magát. A jó hír az, hogy e közösség bátran és politikai jártassággal néz szembe az új realitással” – jellemezte a mai magyarországi helyzet a professzor.

Walter Reich, a GWU professzora a napjainkban folytatott holokausztoktatásról beszélt. Elmondta, hogy az irányítása alatt álló Jichak Rabin Emléktanszék legnagyobb adományozója a holokausztot ugyancsak a budapesti gettóban átvészelt Tauber László orvos volt, aki egy időben maga is tanított a GWU-n. Reich, aki korábban a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum igazgatója volt, kitért arra is, hogy az emlékezést kiforgatva sokan az Izrael-ellenesség táplálására próbálják meg felhasználni a vészkorszakot.

A kitüntetést Carl Lutz lánya, a magyarul kitűnően beszélő Agnes Hirschi vette át, aki 1944-ben Budapesten élte át a szovjet ostromot.

Apám úgy gondolta, hogy elkötelezett keresztényként – metodista volt – nem tűrheti el a zsidók üldöztetését és meggyilkolását. Védelmezni és segíteni akarta őket, úgy érezte, hogy ezt Isten adta feladatául” – jelentette ki.

Hirschi elmondta, hogy Svájc csak 1995-ben ismerte el Carl Lutz érdemeit. Az egykori diplomata 1975-ben hunyt el. A tervek szerint ugyanakkor a svájci televízió nyáron dokumentumfilmet mutat be róla, és alakja – a kanadai William Hope megszemélyesítésében – megjelenik a hamarosan a mozikba kerülő, Walking with the Enemy című amerikai filmben is. (Az igaz történeten alapuló alkotásban a sorstársai megmentése érdekében nyilas egyenruhát öltő Rosenbaum Tibor, a kisvárdai rabbi fiának szerepében Jonas Armstrong, Horthy Miklós szerepében pedig az Oscar-díjas Ben Kingsley látható majd.)

Agnes Hirschi felhívta a figyelmet arra, hogy a GWU épületében megtekinthető a zsidómentő svájci diplomata tevékenységéről a budapesti Carl Lutz Alapítvány kezdeményezésére létrehozott kiállítás is.

Lutzot, akit háromszor terjesztettek fel Nobel-békedíjra, a jeruzsálemi Jad Vasem intézet a Világ Igaza kitüntetésben részesítette. A GWU elnöki érmét más kiválóságok mellett megkapta Mihail Gorbacsov és Simon Peresz is.

támogatás