“Elfogadhatatlan, jogsértő, törvénytelen” – mi folyik a zsidónegyedben?
Mulasztásos jogsértést követett el a VII. kerületi önkormányzat, mert a szabályozási terveiben nem vette figyelembe a világörökségi és műemléki szabályokat – állítják a zsidónegyedért aggódó civil szervezetek.
Forrás: Hírszerző
Az UNESCO augusztusban nyilvánosságra hozott jelentése szerint elfogadhatatlan, ami a világörökség részét képező Andrássy út védőzónájában, egészen pontosan a Belső-Erzsébetvárosban történt, történik – mondta Perczel Anna építész az ÓVÁS! és a Nagydiófa Egyesület közös sajtótájékoztatóján. Az ENSZ szakintézménye erre figyelmeztette is a magyar államot.
Az UNESCO jelentésében az áll, hogy újra kell tárgyalni a bontási- és építési engedélyeket, illetve ki kell dolgozni a megőrzés és a felújítás pénzügyi feltételeit, például az ebben érdekelt befektetők számára adható adókedvezményekkel. Perczel Anna elmondta: a mai napig egyik sem történt meg. Az építész szerint az úgynevezett zsidónegyedben 21 épület van veszélyben, ebből 12 már üresen áll.
Perczel bírálta a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal azon gyakorlatát, hogy az épületek homlokzatának és egy részének megtartása mellett engedélyezi mögöttük 7-8 emeletes házak felépítését. Példaként a Síp utca 8-10. és a Klauzál tér 7-9. számú épületeket említette. Hozzátette: ezeket az új épületeket jórészt nem is lakják, így egy “halott negyed” jön létre, igaz, ha laknák, az még a mostaninál is elviselhetetlenebb forgalmat generálna.
Törvény kellene
Az ÓVÁS!-t képviselő építész kifogásolta, hogy bár Budapesten 1987 óta vannak világörökségi területek, világörökségi törvény máig sincs. Az érintett területekre vonatkozó kezelési terv ugyan 2005-ben elkészült, de nem emelkedett törvényi erőre.
A Nagydiófa Egyesület képviseletében Bakó Katalin közölte: a VII. kerület szabályozási tervével kapcsolatban a közigazgatási hivatal mulasztásos jogsértést állapított meg, mivel a tervekben nem szerepeltek a világörökségi és műemléki szabályok, s felszólította az önkormányzatot a pótlásra. Elmondása szerint a kerület azzal érvelt, hogy szeptemberben elfogadták az új KSZT-t, így a korábbiak hatályukat vesztették.
A kerület új szabályozási tervében azonban ugyanúgy nem szerepelnek a fenti szabályok, mint a korábbiban. A Nagydiófa Egyesület nyílt levélben fordult Erzsébetváros képviselőtestületéhez, s a levél alapján a közigazgatási hivatal újabb vizsgálatot indított. Bakó Katalin elmondta: a Nagydiófa Egyesület az Alkotmánybírósághoz fordul az ügyben.
A civilszervezet vezetője jelezte: jóllehet a Fővárosi Közgyűlés megszavazta a kerület kevésbé szigorú szabályozási tervét, a Demszky Gábor főpolgármester megvétózta azt, így a bontást és építést lehetővé tevő KSZT-hez nincs fővárosi hozzájárulás. (A fővárosi SZDSZ egyébként újratárgyalná a zsidónegyed KSZT-jét.)
Épületek és társadalom
Hoffmann László ügyvéd álláspontja szerint a szóban forgó épületeket egytől egyik jogellenesen adták el; úgy fogalmazott: az önkormányzat nemcsak a lakástörvényt, de a saját rendeleteit is megsértette. Az ügyvéd úgy véli, hogy a kiadott építési engedélyeket az ÓVÁS! közhasznú egyesületként megfellebbezheti.
Ladányi János szociológus arra hívta fel a figyelmet, hogy a negyedet az épületek és a társadalom együttese képezi, ugyanakkor a kerület vezetése által rehabilitációnak nevezett átalakítás nagymértékű népességcserével járt együtt. Sok idős ember kényszerült elköltözni a lakásából, és bár tapasztalható egyfajta visszaáramlás a fiatalok részéről, most ez is kezd megtorpanni – tette hozzá a szociológus.
Az ingatlaneladásoknak köszönhetően az önkormányzati bérlakások aránya visszaesett, ilyen körülmények között pedig nem lehet kezelni a szociális problémákat. Ladányi szerint a Belső-Erzsébetvárosban történtek törvényszerű következményei a főváros kétszintű közigazgatási rendszerének.
