Vasárnapra hívta össze a MAZSIHISZ a Magyar Zsidó Kongresszust

Írta: Mazsihisz - Rovat: Hírek - lapszemle

Forrás: Mazsihisz

A Kongresszus összehívásának lehetőségét hosszú vita után a Mazsihisz Közgyűlésének 2008 évi márciusi ülése teremtette meg, amikor módosította Alapszabályát

A Kongresszus lehetőséget termet arra, hogy a zsinagógákban szerveződő zsidó közösségek eszmét cseréljenek, a nem zsinagógai közösségek képviselőivel, hogy a zsidóságot érintő kérdésekben igyekezzenek közös álláspontot kialakítani.

A Kongresszus szabályozott és hosszú távú lehetőséget ad arra, hogy a felmerült problémákat a zsidóság képviselői időről időre megvitassák. A tervek szerint a Kongresszus állandó bizottságokat hoz létre, amelyek vezetői és tagjai konkrét javaslatokat dolgoznak majd ki a Mazsihisz döntéshozói felé.

A Magyar Zsidó Kongresszus létrehozásának célja, hogy elősegítse a rendelkezésre álló erőforrások célszerű és hatékony felhasználását. Ez az új együttműködési forma biztosíthatja a magyarországi zsidóság harmonikus fejlődését, a közösségért érzett felelősség tudat általánossá válását.

A Kongresszus ülése nyilvános, azon a korábban regisztrált csoportok egy-egy képviselője szólalhat fel.

 

*

 

Tisztelt Kongresszusi Résztvevő!
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége a Kongresszus ülésének minél jobb működése érdekében Előkészítő Bizottságot hívott össze. Ebben részt vettek a B’nai B’rith, a Magyarországi Cionista Szövetség, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, és a MAZSIHISZ képviselői. (A Szim Salom képviselői a bizottságban való részvételt visszautasították.)
 
Az Előkészítő Bizottság az elmúlt hónapokban több ülést tartott, ahol megvitatták a Kongresszus megtartásával kapcsolatos kérdéseket és igyekeztek egy olyan ideiglenes szabályzatot kidolgozni, amely alapján a Kongresszus 2008. november 16.-i ülése megtartható. Az Előkészítő Bizottság ülésén a legkülönbözőbb álláspontok kerültek kifejtésre, volt olyan nézet, amely szerint a Kongresszusnak mintegy természetjogi alapon kell létrejönnie, vagyis a MAZSIHISZ-től független, a zsidó önrendelkezésen „a népfelség elvén” alapuló legitimációval kell rendelkeznie, a többségi vélemény szerint erre nincs szükség.
 
Figyelemmel arra, hogy a Kongresszus működésének legalapvetőbb szabályait a MAZSIHISZ alapszabálya tartalmazza, ezért attól eltérően eltérést javasolni nem lett volna célszerű.
 
Széleskörű vita bontakozott ki a Kongresszus struktúrájáról, arról, hogy szükséges-e további tisztségviselők megválasztása, szükséges-e bizottságok felállítása, szükséges –e az, hogy az ülések között a Kongresszus , vagy annak bármelyik része működjön. Volt olyan nézet, amely szerint ilyen struktúrára nincs szükség, mert az egyes szervezeteknek az álláspontjukat a Kongresszus ülésén kell kifejteniük. Azért sincs szükség a tisztségviselők és a bizottságok megválasztására, mert ilyen szűkebb csoportokban folytatott viták nem szükségszerűen biztosítják a teljes nyilvánosságot. Volt olyan álláspont is, amely szerint a Kongresszus megválasztott tisztségviselőinek önálló képviseleti jogot kellene adni.
 
A beterjesztett és elfogadásra javasolt ideiglenes működési szabályzat abból indul ki, hogy a Kongresszus plenáris ülései között túl sok idő telik el, továbbá a rendelkezésre álló viszonylag szűk időkeret nehézzé teszi, egyrészt az időközben felmerült kérdések megvitatását, másrészt az egyes kérdések mély és sokoldalú megvizsgálását. Ezért javasoljuk, a bizottsági rendszer bevezetését. A bizottságok szükség szerinti gyakorisággal tudnak ülésezni, mélyen, és alaposan meg tudják vizsgálni az általuk szükségesnek tartott kérdéseket. Az elnökség az ülések közötti időszakokban át tudja tekinteti az aktuális ügyeket és szükség esetén dönteni tud.
 
Az ideiglenes működési szabályzat – összhangban a MAZSIHISZ alapszabályával -kizárja azt, hogy bármelyik csoport – összefogva másokkal – rákényszerítse akaratát a Kongresszusba regisztrált egyes csoportokra és beleszóljon belső szervezeti életükbe, személyi, gazdasági, és egyéb döntéseikbe. A Kongresszuson meghozott döntések kizárólag a Kongresszusra magára vonatkozhatnak.
 
Az ideiglenes működési szabályzat olyan tárgyalási mechanizmus felállítását célozza, amely lehetővé teszi, hogy minden résztvevő csoport képviselője kultúráltan, kellő időkeretben kifejthesse nézetét, és egyben gondoskodik a rendelkezésre álló időkeret célszerű kihasználásáról.
 
Tekintettel ara, hogy a Kongresszus résztvevőinek száma, és a képviselőik felszólalásának gyakorisága nem korlátozott, ezért nem biztosítható, hogy a napirendi pontok megtárgyalása és az esetleges döntéshozatalok egy nap alatt megtörténhessenek. A résztvevők terhelhetőségét is figyelembe véve, nincs realitása annak, hogy megszakítás nélkül, korlátlanul hosszú ideig folytatódjon a Kongresszus ülése. Ezért célszerű az, hogy a Kongresszus ülését a megadott időtartam lejártát követően az ülés vezetője felfüggessze, ugyanakkor szükségszerű az ülés folytatásának időpontját a felfüggesztéssel egyidejűleg, nyilvánosan kitűzni.
 
Az ideiglenes működési szabályzat hatálya alatt a Kongresszus elnöksége hozzáláthat a végleges működési szabályzat kidolgozásához, és minden résztvevő csoportnak kellő ideje lesz arra, hogy azokat megvitassa, és végül egy jól kiérlelt döntés szülessen. Az elfogadni javasolt ideiglenes működési szabályzatot csatoltan megküldjük
 
A Kongresszus ülésére a megadott határidőig 68 magyar zsidó szervezet jelentkezett. Azon szervezetek felszólalási jogáról, akik a megadott határidőt követően jelentkeztek a Kongresszus ülésének kell döntenie. Az elkésetten jelentkező csoportok regisztrációja érvényes, de ellenkező döntés hiányában ezen az ülésen csak megfigyelőként vehetnek részt. A nyilvános felhívás megjelenését követően a Kidma Magyarország Közhasznú Egyesület levélben fejtette ki, hogy miért nem kívánja a Kongresszus ülésén közvetlenül képviseltetni magát.
 
A Kongresszusra 4 magánszemély is jelentkezett, őket levélben tájékoztattuk, hogy az Alapszabály szerint a magánszemélyek regisztrációja kizárt, a Kongresszuson megfigyelőként vehetnek részt.
 
Várjuk szervezetük, csoportjuk képviselőjét 2008. november 16.-án délelőtt 10 órakor a Magyar Zsidó Kongresszus ülésén.
 
Budapest 5769.

Üdvözlettel az előkészítő bizottság tagjai:
Dr. Feldmájer Péter,
Hajós Viktor,
Dr. Kardi Judit,
Kirschner Péter,
Dr. Radó Ákos

*

Javaslat a Magyar Zsidó Kongresszus ideiglenes működési szabályzatára

Javasoljuk, hogy a Magyar Zsidó Kongresszus (MZSK) 2008. november 16-ára összehívott ülésén ezen ideiglenes működési szabályzatot fogadja el azzal, hogy az a végleges működési szabályzat elfogadásáig, de legfeljebb az ideiglenes szabályzat elfogadásától számított 411 napig marad érvényben.

1.§.
(1.)  Az MZSK ülését a MAZSIHISZ elnöke, vagy ügyvezető igazgatója nyitja meg, és vezeti.
(2.) Az ülés vezetése a Kongresszus alelnökeinek átadható.

2.§.
(1.)  Az ülés megnyitása után a Kongresszus elfogadja az ülés napirendjét, szükség esetén annak időrendjét.
(2.)  Az egyes napirendi pontokat külön-külön kell megtárgyalni, megvitatni, és szükség esetén azokról határozatot hozni.
(3.)  A határozathozatalban azok a résztvevő szervezetek, csoportok képviselői vehetnek részt, amelyek az ülést megelőzően legalább 8 nappal regisztráltatták magukat.
(4.) A határozathozatal során egy regisztrált csoport képviselőjét egy szavazat illeti meg.
(5.) A szavazás kézfeltartással, nyíltan történik, kivéve, ha a szavazati joggal rendelkezők legalább 2/3-a titkos szavazás elrendeléséről dönt.

3.§.
(1.) A napirendi pontok vitája során egy szervezet képviselője többször is felszólalhat – egy felszólalás 7 percnél tovább nem tarthat -, és a felszólalását követően akkor szólalhat fel ismét, ha a többi jelentkező már elmondta a felszólalását.
(2.) A felszólalók sorrendjét jelentkezésük sorrendjében kell biztosítani. A felszólalások rendjének és időtartamának betartásáról az ülést vezető elnök (ügyvezető igazgató, alelnök) tartozik gondoskodni.
(3.) Abban az esetben, ha az adott napirendi ponthoz több felszólaló nem jelentkezett, vagy érdemi felszólalás már nem várható, az ülést vezető elnök (ügyvezető igazgató, alelnök) a napirendi pont vitáját berekeszti, és az esetleges határozati javaslatokat szavazásra bocsátja
(4.)  Abban az esetben, ha a határozati javaslat megkapja a jelenlévő szavazati joggal rendelkező képviselők legalább eggyel több, mint felének igenlő szavazatát, a határozatot elfogadottnak kell tekinteni, egyéb esetben pedig nem elfogadottnak.

4.§.
Az MZSK 5 alelnököt választ, akik a Kongresszus elnökségének tagjai.

5.§.
(1.)  A Kongresszus elnökségét az elnök, az ügyvezető igazgató és az alelnökök alkotják.
(2.) A Kongresszus ülései között a felmerült ügyeket az elnökség vitatja meg, és szükség esetén döntéseket hoz.

6.§.
(1.)  A Kongresszusban Kulturális- Oktatási Bizottság, Egészségügyi- Szociális Bizottság, Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága, Kegyeleti Bizottság, és Sport Bizottság működik.
(2.) A bizottságok felállításáról az elnökség gondoskodik, meghatározza azok összetételét. A bizottság felállítására kijelölheti az elnökség bármelyik tagját.
(3.)  A bizottságok a szakterületükhöz tartozó kérdéseket vizsgálják meg, és javaslatot tesznek a Kongresszusban regisztrált szervezeteknek az általuk megvizsgált ügyekkel kapcsolatban. A bizottságok ügyrendjüket, működési szabályaikat saját maguk állapítják meg, amelyet jóváhagyás végett az elnökség elé terjesztenek.
(4.)  Az elnökség által felállított bizottságok összetételét a Kongresszus legközelebbi ülésén ismertetni kell és azt a Kongresszusnak jóvá kell hagynia.

7.§.
(1.) A Kongresszus ülése nyilvános és az a megnyitásától legfeljebb hat óra időtartamig tart.
(2.) Abban az esetben, ha a napirendi pontok megvitatását ezen időtartam alatt nem lehet befejezni, az ülést vezető elnök (ügyvezető igazgató, alelnök) az ülést felfüggeszti és javaslatot tesz az ülés folytatásának időpontjára és helyére, a Kongresszus pedig dönt erről.

 

[popup][/popup]