A magyar ellenzék elleni antiszemita megnyilvánulások

A magyar belpolitikában egy új jelenség, hogy a magyarországi radikális jobboldal holdudvara igyekszik magát megkülönböztetni a legnagyobb jobboldali ellenzéki párttól, a Fidesztől. Így, ebben a folyamatban egy új elem, hogy a szélsőjobboldali diskurzusban a magyar ellenzéket mostanság egyre gyakrabban antiszemita alapon is támadják.

Forrás: Budapest Analyses

Elemzés:

Magyarországon az antiszemitizmus, illetve az antiszemitizmus elleni fellépés igénye a politikai diskurzus hagyományos eleme. A klasszikus felállás szerint a magyar baloldal folyamatosan követeli jobboldali ellenzékétől az antiszemitizmustól való elhatárolódást. Mindezt azonban nem ritkán úgy teszi, hogy vádjai alaptalanok és pusztán politikai, illetve tematizálási célokat szolgálnak. A magyarországi parlamenti jobboldal ugyan rendre elhatárolódik az antiszemita megnyilvánulásoktól, ugyanakkor kétségtelen, hogy a jobboldali média egyes szegleteiben nem egyszer empátia hiánya érezhető a zsidó közösség aggodalmai iránt.

A magyarországi helyzet megértéséhez figyelembe kell venni, hogy úgy folyik folyamatosan diskurzus az antiszemitizmusról, hogy az ország azon ritka európai államok egyike, ahol szélsőjobboldali párt jelenleg nincs a parlamentben, vagyis politikailag ezek a mozgalmak csekély jelentőséggel bírnak.

Jelenleg a magyar szélsőjobb legmeghatározóbb szervezte a Jobbik. A párt alapító tagjainak leváltása és kilépése után a Jobbik egyértelműen a tradicionális közép-európai szélsőjobboldaliság irányában indult el. A mozgalom legfőbb mondanivalója hivatalosan a cigányság elleni retorika (a magyar radikalizmus számára jó lehetőség, hogy a cigány és nem cigány lakosság együttélésében valós problémák vannak). A Jobbik legfőbb politikai célja, hogy a 2009-es választásokon bejusson az Európai Parlamentbe.

Ennek érdekében listavezetőnek megnyerték a jobboldali közegben népszerűnek számító jogászt, Morvai Krisztinát, aki különösen a 2006. október 23-ai események után vált ismertté. (Az egykor inkább a liberális holdudvarhoz tartozó jogásznő sok mindent tett azért, hogy az 1956-os Magyar Forradalom 50. évfordulóján történt kormány-ellenes tüntetések során tapasztalt rendőrségi túlkapásokra fény derüljön). A magyar radikális jobboldalnak azonban van egy folyamatosan visszatérő politikai gondja. Ahhoz, hogy szavazatokat szerezzen, meg kell tudnia magát különböztetnie a magyar jobboldalon szimbolikus jelentőséggel bíró Orbán Viktortól és a Fidesztől.

A Jobbik hivatalosan ehhez a politikai manőverhez azt kommunikálja, hogy a Fidesz a mai magyar belpolitikában ‘puha’, nem tesz meg mindent Gyurcsány Ferenc miniszterelnök leváltásáért. Ezt a retorikát egészíti ki a magyar szélsőjobboldali portálokon tapasztalható (ám hivatalosan egyetlen párhoz sem köthető) antiszemita alapú Fidesz-ellenes uszítás. A legjelentősebb, nyíltan fasiszta és rasszista nézetek valló kuruc.info.hu portálon egyértelműen kimutatható, hogy az elmúlt egy évben jóval több Fidesz ellenes elemzés jelent meg, mint amennyi Gyurcsány Ferenc baloldali kormányát támadná. (Érdekességként meg kell jegyezni, hogy a portál az Egyesült Államokban kerül fel a világhálóra, ahol a szólásszabadság nevében nem voltak hajlandóak azt levenni a szerverről. Vagyis a legjelentősebb magyar antiszemita uszító portál Amerikán keresztül jut el Magyarországra).

Az álnéven írott cikkekből egyértelműen kiderül, hogy a fő vád: a Fidesz azért nem tesz meg mindent Gyurcsány Ferenc ellen (a szélsőjobb azt kéri számon a Fideszen, hogy nem folyamodik alkotmány-ellenes módszerekhez), mert a párt zsidó befolyás alatt van. Fő motívumként azt használják, hogy a Fidesz az izraeli Likud ‘testvérpártja’ (a Likud és a Fidesz valóban a nemzetközi jobboldali pártszövetség tagja és kétségtelenül van érintkezés a két párt között, ám ennek intenzitását a szélsőjobboldal szándékosan eltúlozza).

Egy másik visszatérő mozzanat, hogy a szélsőjobboldali portálokon ‘cionistának’ minősítik a Fidesz külpolitikáját (Oroszországgal, a Grúz-konfliktussal, illetve az energia-diverzifikáció terén a magyar ellenzék a baloldali magyar kormánnyal szemben olyan álláspontot képvisel, mely közelebb áll Washingtonhoz. Ehhez lásd a Budapest Analyses 133. és 194. számait a www.budapestanalyses.hu-n). A szélsőjobboldali magyar logikában visszatérő elem, hogy a világ az izraeli-amerikai összefogás miatt ‘szenved’, ezért az Egyesült Államok minden ellensége támogatandó, legyen az putyini Oroszország, a castroista Hugo Chavez, Irán, vagy a kommunista Kína (ebben a témában lásd a Budapest Analyses 199. számát a www.budapestanalyses.hu-n).

Éppen ezért ezek a portálok (a kuruc.info.hu-n kívül a Jobbikot nyíltan támogató hunhir.hu, vagy barikad.hu is) egyre inkább antiszemita alapon támadják a Fidesz külpolitikai irányvonalát. Így nyíltan, vagy utalás-szerűen Orbán Viktoron kívül ‘cionista’ és ‘neokon’ (ezekben a közegekben a’ neokon’ szót nem politológiai alapon használják, hanem a ‘zsidó’ szinonimája akar lenni), illetve ‘zsidó-bérenc’ politikusnak minősítik Navracsics Tibort, a Fidesz frakcióvezetőjét, Martonyi János volt külügyminisztert és Németh Zsoltot, a magyar parlament külügyi bizottságának elnökét.

Következtetés:

A magyar politikában új helyzetet teremtett, hogy a radikális jobboldal antiszemita alapon próbálja magát megkülönböztetni a jobboldali parlamenti ellenzéktől. A Fidesz érdekes helyzetbe került: egyrészt a baloldal politikai szándékkal hagyományosan próbálja a pártot antiszemitaként beállítani, másrészt viszont szélsőjobbról már-már cionista szervezetként próbálják bemutatni a Fideszt. Ezeknek a folyamatoknak azonban valójában a magyarországi zsidóság a legnagyobb kárvallottja, hiszen úgy szerepel rendszeresen a zsidóság a magyar politikai diskurzusban ütközőként, hogy jó esetben az ország választópolgárainak alig 1%-a (!) tartja számon zsidó származását.