Rogán Izraelben testvérvárosól tárgyalt- interjú
A Belváros mihamarább testvérvárosi kapcsolatokat kíván létesíteni Jeruzsálemmel, vagy annak egy negyedével – fejtette ki Rogán Antal V. kerületi polgármester, aki részt vett a Jeruzsálemben szeptember közepén rendezett nemzetközi polgármesteri konferencián. A hvg.hu ottani tudósítója további terveiről, izraeli benyomásairól faggatta az önkormányzati vezetőt.
Forrás: HVG
Mi késztette rá, hogy elfogadja a meghívást és Jeruzsálembe jöjjön?
A belvárosi önkormányzatnak nincs izraeli testvérvárosa, ezért igyekszem testvérvárosi kapcsolatot létrehozni magával Jeruzsálemmel, vagy legalábbis annak egy városnegyedével, lehetőleg már a következő év elejére. Emellett számítottam arra, hogy a konferencián rengeteg új ismeretséghez, információhoz jutok, és ebben nem is csalódtam.
Miért olyan fontos, hogy az ötödik kerületnek legyen egy izraeli testvérvárosa?
Elsősorban azért, mert sok zsidó polgár él a kerületben, s rengetegen származtak el tőlünk errefelé. Ez teljes mértékben indokolná a szoros kapcsolattartást, hiszen például Jerevánnal sem azért alakult ki kiválóan működő testvérvárosi kapcsolatunk, mert éppen az tetszett meg a volt Szovjetúnió tagköztársaságai közül, hanem mert örmény kisebbség él a kerületben, amely sokat tesz ezért a virágzó kötelékért. Budapestnek Tel Avivval már van ilyen együttműködése, ezért nekünk inkább Jeruzsálem tetszene. Ezt szerintem mindenki el tudná fogadni, hiszen ennek a városnak akkora a súlya, jelentősége, történelmi léptéke. A Bazilika közössége is csak nyerne a szorosabb kapcsolatokkal, s a két város szerkezetileg is sokat tanulhatna egymástól. A jeruzsálemi tömegközlekedés jelenleg gyakorlatilag a buszokra épül, tehát ők is sokat elleshetnének Budapesttől ezen a téren. Mi meg tanulhatnánk a környezettudatosabb szemléletmódból, pl. az öntözőrendszerek takarékos vízfelhasználásából. Pesten a vízfelhasználás háromnegyedét megspórolhatnánk az izraeli módszerekkel.
Konkrétan, miből állna a testvérvárosi együttműködés?
Elsősorban kulturális kötelékekre gondolok, iskolák és gyerekek kapcsolatára, klasszikus művészeti cserékre. A Belvárosnak van egy kiváló kultúrális műhelye, az Arany 10 központ és környezete, ahol sokféle ember megfordul, sokféle művészeti program van, kereshetnénk nekik egy jeruzsálemi testvérintézményt. És a Jeruzsálemben élő magyarok is sokat hozzátehetnének mindehhez. A következő belvárosi fesztivált már jelentősen színesíthetnék Jeruzsálemből érkező előadók. Ez a minimum, amivel egy ilyen kapcsolat elkezdődik. Aztán jöhetnek gazdasági vonzatok is, például befektetők. Krakkó testvérvárosunkkal ez is sikeresen kiépült, míg máshol ilyesmi nem jelent meg. E kapcsolatok fejlődését a továbbiakat már az élet diktálja.
Vannak olyanok, nem is kevesen, akik antiszemitizmusukat Izrael-ellenességbe csomagolják. Nem tart attól, hogy bírálni fogják, amiért híve a Belváros szorosabb izraeli kapcsolatainak?
Nagyon szívesen meghallgatom az ellenzők érveit, de ha ezek politikailag nem elfogadhatók, akkor a leghatározottabban elutasítom őket. Azért, mert egy város Izraelben van, ne létesítsek vele testvérvárosi kapcsolatot? Ez finoman szólva nem PC, azaz politikailag nem korrekt. Igenis, a Belvárosban levő zsidó közösség, amely a holokauszt miatt sajnos szerteszéledt a világban, olyan kulturális értékeket teremtett, amelyeket önmagában is szívesen ápolunk. Ennek a közösségnek a világ más részeire szakadt tagjaival miért ne építsünk ki és tartsunk fenn kapcsolatot? Nagyon fontos dolognak tartom, és akkor is megvédem ezt az ügyet, ha számomra elfogadhatatlan politikai támadások érik.
Miféle értékes városvezetési dolgokat tanulhatott errefelé?
Békés, jó a viszony. Többek között hamarosan helyet adunk egy zsidó vallási közösség iskolájának a belvárosban. A Chabad lubavicsi közösség a Károly körúton már működtet egy zsinagógát, és most most iskolát is szeretnének nyitni. Természetesen a képviselőtestület döntésétől függ, hogy megkapják-e, de én támogatom ügyüket. Az Alkotmány utcában volt egy kisegítő iskola, amelynek a helyét vagy irodának adjuk ki, de ez csak komoly befektetések árán lenne lehetséges, vagy oktatási célokra használjuk továbbra is, de akkor a lubovicsieknek kellene biztosítani a felújítás költségeit. Úgy látom a lubavicsiek közössége mögött anyagilag erős csoport áll, amely meg tudja oldani az épület rendbetételét, s nekem nincs ellenemre, hogy ami eddig iskola volt, az iskolaként működjön tovább.
Nyilván már számos testvérvárosuk van. Velük kapcsolatban milyenek a tapasztalatok?
Jók és rosszak egyaránt. Van olyan, amit kifejezetten meg kellett szakítanunk, mert semmi értelme sem volt, pl. az olasz Mandragonéval, egy Nápolytól délre eső kisvárossal. Testvérvárosi kapcsolatot csakis ott érdemes működtetni, ahol van valamilyen szál, amely élővé teszi, hiszen nem a polgármesterek lehelnek életet egy ilyen kötődésbe, az ő kölcsönös látogatásaik semmit sem jelentenek. De ha civil szinten megvannak a kapcsolódások, akkor élnek a programok. Nagyon jó a kapcsolatunk pl. Krakkóval, mivel a Budapesten élő lengyel kisebbség komoly erővel működteti. Hasonló a helyzet – mint említettem – az örmény kisebbség és Jereván vonatkozásában. A határon túli magyar településekkel is bíztatóak az ügyeink. Ezen túl van olyan hely, pl. London Westminster kerülete, ahol kifejezetten városvezetési szempontok miatt érdemes fenntartani a szálakat, mert tőlük például rengeteget tanulhattam parkolási és egyéb kérdésekben. Berlin belvárosi területével vegyesek a tapasztalataink, van olyan év, hogy nagyon felélénkül, van hogy nagyon ellanyhul a kapcsolat. Egy izraeli, jeruzsálemi testvérvárossal bizonyára működőképes lesz az együttműködés. Minden esély adott rá, hogy azt a civil kapcsolódások életben tartsák.