Európa kulturális öröksége a hálón
Heteken belül kaput nyit a világhálóra az Európai Digitális Könyvtár. Az EU egyik legvitatottabb kulturális projektjét sokan az “internet előtti generáció” amatőr kezdeményezésének tartják, más vélemények szerint viszont a könyvtárnak idővel lehet esélye arra, amire kitalálták – vagyis az amerikai kulturális hegemónia megtörésére az internet világában.
Forrás: Népszabadság
Könyvek, zenék, filmek, képek, festmények – az európai kultúra digitálisan tárolható lenyomatából egy meglehetősen bő metszet lesz elérhető egyetlen portálon, az Európai Digitális Könyvtár felületén. Maga a portál gyakorlatilag készen van, a kulturális örökség őrzői – saját állományuk digitális közreadásában egyre több fantáziát látó múzeumok, könyvtárak és közgyűjtemények – azonban egyelőre féltékenyen őrzik a rájuk bízott kincseket, és nem szívesen engedik át azokat az uniós megabibliotékának. Annak ellenére sem, hogy az átengedés itt kizárólag virtuális értelemben értendő: nemcsak maguk az alkotások, hanem a hozzájuk fűződő jogok döntő többsége is a tulajdonosoknál marad, az Európai Digitális Könyvtár csupán egy új kereső- és bemutatófelületet biztosít.
Az ötletadó, vagyis az Európai Bizottság a következő két évben 120 millió eurót szán az európai kultúrkincs online jelenlétének javítására, mindenekelőtt a különféle műalkotások digitalizálására. A cél az lenne, hogy a kulturális javak legfontosabb hányada utazgatás, illetve a gyűjtemények honlapjainak darabonkénti átböngészése nélkül is elérhető legyen. A digitalizálás és a feltöltés egyelőre meglehetősen vontatottan halad. Hogy csak egyetlen példát említsünk: az európai könyvtárak állománya – az átfedéseket kiszűrve – nagyjából 2,5 milliárd kötetre rúg, ezeknek kevesebb mint 1 százalékuk létezik digitális másolatban.
Az Europeana néven hamarosan az interneten is elérhetővé váló Európai Digitális Könyvtár legfőbb feladata a tanulók és az oktatók munkájának könnyítése lenne, de a szórakozást, illetve a közművelődést is szolgálnia kell. Ennek érdekében új forrásokat kell találni a digitalizálás felgyorsítására, ki kell dolgozni a digitális tartalmak megőrzésének műszaki és jogi hátterét, le kell győzni a különféle adatbázisok kompatibilitási problémáit, és foglalkozni kell a rendezetlen szerzői jogi helyzetű művek közzétételének a kérdésével.
A tagállamok hozzáállásában egyelőre jelentős különbségek mutatkoznak. A skandináv államokban a közköltségen digitalizált műveket kötelező az interneten is elérhetővé tenni, ugyanez Németországban vagy Lengyelországban nem előírás.
Az ellenzők szerint az univerzális online könyvtár Google néven már létezik, és az intézményeknek csak arról kellene gondoskodniuk, hogy a megfelelő minőségben digitalizált állományaikat könnyen elérhetővé és kereshetővé tegyék a neten. Az EU-nak pedig kizárólag ezt a munkát kellene támogatnia, ahelyett hogy új kultúrplázákat építget a világhálón.
