91 éves Keleti Ágnes tornásznő, aki minden idők legeredményesebb magyar női sportolója.

Zsidó származása nem csupán pályafutását akadályozta, azokban az időkben
az élete is veszélyben forgott, így az 1940-es országos bajnokságon el
sem indulhatott. A nyilas korszakban, amikor édesapja Auschwitzban halt
meg, kisebb gondja is nagyobb volt a sportnál.

 

forrás:stop.hu

Ő szerencsére itthon élte túl a borzalmakat, így alkalma volt minden idők legeredményesebb magyar női sportolójává válnia. Öt olimpiai aranyérme mellé három ezüstöt és két bronzot is begyűjtött. A melbourne-i olimpián négy aranyérmet nyert, s ennyiszer egy olimpián rajta kívül még egyetlen magyar sportoló sem állhatott fel a dobogó legfelső fokára.
Akkoriban még más volt a női torna, hiszen manapság egy tornásznő húszévesen már kiöregszik a sportágból, Keleti Ágnes pedig 35 évesen nyert négy olimpiai aranyat. Nem is híve a gyereklányok kínzással való nevelésének, s ezt edzőként is betartotta.

Az 1956-os olimpia után nem tért haza. Előbb Ausztráliában élt, majd Izraelben telepedett le, ahol ő teremtette meg a tornasportot – két évtizedig volt az izraeli női tornászválogatott vezetőedzője. Nemcsak nálunk lett a Nemzet Sportolója, Izraelben is beválasztották a Halhatatlanok Csarnokába.

Az 1983-ban Budapesten rendezett világbajnokság idején látogatott újra haza. A kilencvenes évek vége óta kettős állampolgár. Lakást is vásárolt a belvárosban, s mind több időt tölt itthon. “Egy olimpiai bajnok három élete” címmel jelent meg önéletrajzi kötete, amelyben rendkívüli őszinteséggel tárja fel életútját.