Zsidó vagy nem zsidó? – Provokatív darabbal indult a színházi évad
Antiszemita közbeszéddel, zsidóviccekkel gazdagon teleszőtt országunkban
merész vállalkozásnak tűnik Vinnai András Lefitymálva című darabjának
műsorra tűzése, amely egyaránt próbál odasózni rasszista és túlérzékeny
zsidó honfitársainknak. A Gólem Színház bevállalta.
forrás: stop.hu
A darab a zsidósággal kapcsolatos paranoiákról szól. Az előadáson elhangzó kinyilatkoztatások széles körben merítenek azokból az összeesküvés-elméletekből, amelyek napjainkban vastagon behálózzák a közbeszédet. Hogy a pászkában nyomtatott áramkörök vannak elrejtve. Hogy azért lapos a Tesco áruházak teteje, hogy könnyen leszállhassanak oda az izraeli harci helikopterek. Hogy a zsidók azért zabálnak olyan sok sóletet, hogy a babtól szétfinghassák a világot.
Persze megkapja a magáét a másik oldal is. A darab erősen kritikus a zsidó közösség mániákus figuráival szemben is. Nevetségessé teszi például Rosenzweigbergerstein alakjában (Lukáts Andor) a holokauszt-szakértők ostoba tudálékosságát, illetve a számos zsidó szervezet vezetőségi tagját alakító Horovitzné személyében (Nagy Mari) a fontosságukat talmi funkciókkal hangsúlyozni akaró figurákat.
Megkapják a magukét a politikailag korrekt, úgynevezett píszí viselkedést a nevetségességig képviselők is, akik egyenesen istenkáromlásnak tartják, ha valaki egyáltalán kiejti a száján a zsidó vagy cigány szavakat, még akkor is, ha azok nem negatív kontextusban jelennek meg. Ezt a típust jeleníti meg kiválóan a gázóra-leolvasó Antal (Bánki Gergely), aki zsidó ügyfelénél tapintatból nem meri kiejteni a száján a “gáz” szót. Ő mutat rá arra is, hogy az emberek többsége társaságban halkabban ejti ki száján a “zsidó” szót.
Antal ellenpontja az etnikai és/vagy vallási csoportok nevét mindenféle skrupulus nélkül, a maga természetességében használó László (Schmied Zoltán), aki a darab egy későbbi pontján az önnön nagyszerűségében lubickoló polihisztorként tetszeleg egy show-műsorban. Ugyane show háziasszonya, Kökény Gyöngyvér (Huzella Júlia) bemutatja az ilyen szerepkörben megfigyelhető összes közhelyet, méghozzá remekül.
Persze nem felhőtlen a móka-kacagás, helyenként lehervad a mosoly a néző arcáról. Például amikor egy izraeli őrjárat szembereflektorozó katonáinak úgy tudja igazolni zsidó voltát az egyik szereplő, hogy megmutatja nekik körülmetélt nemi szervét, illetve betéve idéz részleteket a Hegedűs a háztetőn című darabból.
A darab megírása előtt a Gólem Színház nyilvános felhívást tett közzé: zsidósággal kapcsolatos közhelyeket lehetett beküldeni nekik, de hasonló tartalmú kérdőív kitöltésére van lehetőség az előadás előtt is. Az első derültséget a darab kezdetekor éppen az kelti, hogy a hangosbemondó megköszöni a kérdőívek kitöltését, hozzátéve: embereik hamarosan felkeresik a kedves válaszadókat otthonaikban és munkahelyeiken. Ezeket az adatokat – mint ahogy másokat sem – nem is kérték a kérdőíveken.
A szerző Vinnai András szerint “a színdarab egyszerre szimpatizál és gyűlölködik minden szélsőséggel, miközben önmagának is folytonosan gáncsot vet. Bevállaltan antiszemita és zsidóbérenc, egyértelműen antinacionalista és fajvédő. Egyszerre holokauszt-tagadó és tartja a holokausztot az aduásznak, amit bármikor elő lehet rántani a pakliból. Addig szeretnénk püfölni a fogalmakat és a kategóriákat, a félelmeket és a fájdalmakat, amíg azok teljesen el nem veszítik eredeti jelentésüket és funkciójukat”.
A szókimondó, zsidó világuralom vízióját is felvillantó, végül sci-fi elemeket is alkalmazó dinamikus produkció remek szórakozást ígér, mélyen elgondolkodtató mondanivalóval, kiváló színészekkel. Az előadást Borgula András rendezte.
A zsidó kultúrával foglalkozó, független Gólem Színház előadásai a befogadó Sanyi és Aranka Színházban tekinthetők meg, legközelebb október 13-án és 14-én.
