Összeesküvés-elméletek és antiszemitizmus
A Közép-európai Egyetemen 2010. december 15-én tartott, az antiszemitizmusról és antiszemita összeesküvés-elméletekről szóló konferencia a téma legjelentősebb hazai szakértőit felvonultatva, több megközelítésből kereste a választ arra a kérdésre, mi magyarázza az antiszemita előítéletek és összeesküvés-elméletek “időtlenségét” egyrészről, növekvő aktualitását másrészről.
A 2008-tól kezdődő pénzügyi, majd gazdasági világválság új életet lehelt a nyugati kultúrkörben eleve mélyen gyökerező, de időnként halványuló antiszemita összeesküvés-elméletekbe. A közvélemény egy része a negatív események hátterében ismerős bűnbakot keresett és talált. A válság nyomán elharapózott a régi sztereotípiákra építő klasszikus politikai antiszemitizmus, és felélénkült a nyíltan vagy kódoltan antiszemita diskurzus. Széles körben elterjedt a teória, mely szerint a válság egyedüli haszonélvezői maguk a zsidók voltak. Mindez olyan országokban is megfigyelhető (például Olaszország és Spanyolország), ahol a zsidók számaránya rendkívül alacsony, és egyes kutatások Magyarországon is inkább a zsidóellenesség növekedését mutatták ki az utóbbi években.
Szabados Krisztián, a Political Capital ügyvezető igazgatója bevezetőjében elmondta, hogy a konferencia sajnálatos aktualitását az adja, hogy az antiszemita összeesküvés-elméletek napjainkban mintha reneszánszukat élnék, és (főleg Európa keleti felén) a jobboldali radikális mozgalmak nemcsak artikulálják, de erősítik is ezeket a teóriákat. A Political Capital, mely évek óta kutatja és figyelemmel kíséri a szélsőséges politikai tendenciákat. Az intézet 2007-ben az elsők között hívta fel a közvélemény figyelmét a Magyar Gárda cigányellenességében rejlő hosszú távú kockázatokra, és 2008-ban és 2009-ben a Magyar Antirasszista Alapítvány felkérésére Látlelet címmel tanulmányt készített a jobboldali radikalizmus hazai helyzetéről. A soviniszta, tekintélyelvű jobboldali ideológiák iránti társadalmi keresletet mérő, 2010-ben publikált DEREX-index azt mutatja, hogy 2002 óta folyamatosan nő a társadalmi igény Magyarországon a radikális eszmék iránt, azaz a Jobbik előretörése nem magyarázható csupán a párt politikájának hatékonyságával, és az sem mondható hogy a Jobbik csak a válság „terméke” lenne. A problémák gyökerét mélyebb társadalmi okokban is kell keresni: „igény, az továbbra is van rá”.
