A nácivadász levele Navracsicshoz: időt nyert a gyanúsított Zentai

62 éve nem sikerül felelősségre vonni Zentai Károlyt, aki a gyanú szerint 1944-ben meggyilkolt egy zsidó fiatalembert. Tavaly úgy tűnt, az ausztrál hatóságok kiadják Magyarországnak az ott élő Zentait, ám néhány hete fordult a kocka: a férfi fellebbezett, és nyert. A „nácivadász” Efraim Zuroff most Navracsics Tibor segítségét kéri.
 

 

Két magyar, Képíró Sándor és Zentai Károly is szerepel a Simon Wiesenthal Központ által nyilvánosságra hozott, a legkeresettebb náci háborús bűnösöket tartalmazó listán. Az első helyen Képíró Sándor áll, aki a szervezet szerint 1942 januárjában, Újvidéken legalább 1200 civil meggyilkolásában vett részt. A csendőrtisztet a szervezet 2006 nyarán találta meg Budapesten. A férfi ellen a magyar hatóságok már három éve nyomoznak „de azt még mindig nem fejezték be” – írta a Központ.

Hiányzó zsidócsillag miatt ölt?

A lista hetedik helyén is egy magyar áll: a jelenleg Ausztráliában élő Zentai Károlyt azzal gyanúsítják, hogy 1944-ben, Budapesten harmadmagával megölte Balázs Péter 18 éves zsidó fiatalembert, mert az nem viselte a sárga csillagot. Zentai tagadja a vádat, és évek óta küzd az ausztrál bíróságokon a kiadatása ellen, amelyet a magyar kormány 2005-ben kérelmezett. (Már 1948-ban elfogatóparancs volt érvényben Zentai ellen, majd a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa nemzetközi körözést adott ki ellene.)

Brendan O’Connor ausztrál belügyminiszter 2009. november 12-én hagyta jóvá a most 88 éves férfi kiadatását, miután az illetékes ausztrál bíróságok megállapították, hogy fennállnak a kiadatás jogi feltételei. Zentai ügyvédei azonban fellebbezést nyújtottak be a szövetségi bírósághoz a miniszteri döntés ellen, arra hivatkozva, hogy az hibás, mert Zentait Magyarországon hivatalosan nem vádolták meg semmivel, csupán kihallgatni akarták. Ráadásul a bíróság nem vette figyelembe a döntésnél a gyanúsított egészségi állapotát és azt sem, hogy ausztrál állampolgárként 60 évig példamutató életet élt.

2010 július 2-án egy ausztrál bíróság elutasította a magyar hatóságok kérelmét a gyanúsított kiadatására. A The Australian című lap szerint a perthi szövetségi bíróság azzal az indokkal adott helyt a Zentaiék fellebbezésének, hogy a belügyminiszternek módja lett volna másképp is dönteni, de az ügyben rosszul tájékoztatták. A háborús bűn gyanúja nem indokolja a kiadatás elrendelését – állapította meg Neil McKerracher bíró.

Náci menedék?

A jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ élesen bírálta az ítéletet, megállapítva, hogy Ausztrália az egyetlen nyugati demokrácia, amely egyetlen náci háborús bűnös ellen sem folytatott le sikeres eljárást, jóllehet a második világháborút követően több száz náci emigrált az országba.
Efraim Zuroff,  a Simon Wiesenthal Központ igazgatója július 21-én levélben fordult Navracsics Tibor Közigazgatási és Igazságügyi miniszterhez.

Az atv.hu-nak is eljuttatott levéleben Zuroff azt írja: „Amint azt Ön bizonyára tudja, a döntés fő indoklása az volt, hogy bár Zentait Magyarországon kell kihallgatni, itt egyelőre nincs ellene semmilyen vád. Ez valójában csupán formalitás, mivel amennyire tudni vélem, a magyar törvények szerint akkor lehet csak gyilkossággal megvádolni egy személyt, ha az fizikailag Magyarországon tartózkodik. Teljesen abszurd lenne azt feltételeznünk, hogy a budapesti főügyészség úgy kért volna Zentai hivatalos kiadatását, hogy közben nem rendelkezik komoly bizonyítékokkal arra vonatkozólag, hogy köze volt egy 18 éves magyar állampolgár, Balázs Péter 1944. november 8-i meggyilkolásához. Kérem, hogy mihamarabb intézkedjen a Perth-i bíróság határozata elleni fellebbezés ügyében, és hozzon meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy végre bíróságon tisztázódjanak a súlyos vádak Zentai ellen, és amennyiben bűnösnek találják, meg lehessen tenni a jogszerű lépéseket”.

Arról nincs információnk, hogy a miniszter miként reagál Zuroff levelére.

Az ausztráloknál a labda?

A Hetek című lap megkeresésére ugyanakkor a minisztériumban azt közölték, hogy a legutóbbi ausztrál határozat nem jogerős, ugyanis az azt hozó bíróság az eljárásban résztvevő feleket további indítványok előterjesztésére hívta fel, amelyre – a képviselő ausztrál központi hatóság tájékoztatása szerint – megfelelő határidőt biztosított, amely két, két és fél hónap.

Az eljárásban a Magyar Köztársaságot az ausztrál központi hatóság képviseli, így az ügy jelen szakaszában érdemi intézkedés megtételére kizárólag az ausztrál hatóságnak van lehetősége. Amennyiben bármilyen indítvány benyújtása érdekében újabb információra, további adatokra lenne szükségük, a vonatkozó nemzetközi szerződés alapján a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot fogják megkeresni.