Kinevezték az első holokauszt-megbízottat
Kinevezték szerdán Nagy-Britannia első olyan megbízottját, akinek feladata a holokauszttal összefüggő mai ügyek felügyelete lesz.
William Hague külügyminiszter bejelentése szerint a tisztséget Andrew Burns, a szigetország korábbi izraeli nagykövete tölti be. Hague a kinevezés kapcsán elmondta, Nagy-Britannia elkötelezett a holokauszt emlékeinek megőrzésében, és támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyek biztosítják, hogy a történelem e szakaszának tanulságai ne merüljenek feledésbe. A jövőben Burns felügyeli a II. világháború idején elkobzott javakkal és műkincsekkel kapcsolatos kártérítés kiemelkedő kérdéseinek megoldását. A megbízott feladatai között emellett oktatási kérdések is szerepelnek.
Nagy-Britannia az “ellenséges vagyonokról” rendelkező, 1939-ben kelt törvény alapján a II. világháború alatt számtalan olyan betétet és vagyontárgyat sajátított ki, amelyeket a Londonnal akkor hadiállapotban álló kelet-európai országokból menekítettek ki, de amelyek – elsősorban zsidó – tulajdonosai maguk is üldöztetéstől szenvedtek hazájukban. A brit kormánynál 2004 augusztus végéig nyújthatták be visszatérítési igényüket azok a – főleg kelet-európai, köztük magyar – holokauszttúlélők, illetve örököseik, akiknek Nagy-Britanniába menekített vagyonát a brit kormány annak idején ellenséges országból származó értékként kisajátította. Az ilyen elkobzott vagyonok utáni kártérítések rendezésére London 1999 áprilisában hozott létre külön programot Enemy Property Compensation Scheme néven. A kártérítésben részesítettek között Magyarországon, Romániában, Németországban és Izraelben élő egykori üldözöttek, illetve leszármazottaik is voltak.
Eközben Prágában szerdán azt közölték, hogy nemzetközi megállapodás született azokról az ajánlásokról, amelyek alapján a jövőben rendezni lehetne az 1933 és 1945 közötti németországi náci rendszer áldozataitól elkobzott vagyon ügyét, visszaadását.Az elrabolt egykori zsidó vagyon visszaadásának elveit megfogalmazó ajánlásokban, amelyek nem kötelező jellegűek, 43 ország képviselője egyezett meg Prágában – jelentette be Jan Fischer, cseh kormányfő és Stuart Eizenstat, az amerikai külügyminisztérium holokauszt ügyekben illetékes tanácsadója közös sajtóértekezleten.
Az ajánlások nemcsak zsinagógákat, temetőket, iskolákat és más, egykoron vallási célokat szolgáló ingatlanokat érintenek, hanem magánvagyont is.