Katolikus-zsidó legfelsőbb bíróság a világ legnagyobb protestáns országában
A zsidó származású Elena Kagan legfelsőbb bíróvá történő kinevezésével először történik meg, hogy a világ legnagyobb protestáns országában, az Egyesült Államokban a legmagasabb bírói fórumnak csak katolikus és zsidó tagjai lesznek.
Barack Obama amerikai elnök a héten jelölte Kagant, a legfőbb államügyész helyettesét a bíróság megüresedő helyére; 35 évi szolgálat után nyugdíjba vonul a testület egyetlen protestáns tagja, a 90 éves John Paul Stevens.
Kagan tehát nemcsak azzal ír történelmet, hogy első ízben lesz egyszerre három nő a nagy tekintélyű testületben, hanem a 9 fős bíróság vallási térképének átrajzolásával is.
Ő lesz a 112., egyben a nyolcadik zsidó legfelsőbb bíró. Stephen Breyerrel és Ruth Bader Ginsburggel együtt már három zsidó tagja lesz a jelenlegi bíróságnak. John Roberts főbíró, akárcsak a többi bíró – Antonin Scalia, Anthony Kennedy, Clarence Thomas, Samuel Alito és Sonia Sotomayor – katolikus.
A világon számszerűleg továbbra is az Egyesült Államokban él a legtöbb protestáns, de arányuk mára alig 50 százalékra csökkent. A tendencia folytatódik, tehát nemsokára már nem lehet az Egyesült Államokról, mint a világ legnagyobb protestáns országáról beszélni.
Diana Butler Bass híres amerikai vallásügyi kutató – nem mellesleg liberális protestáns vallási aktivista – szerint egy legfelsőbb bíró kiválasztásánál mindenekelőtt a szakértelmet, a jog ismeretét és értését kell szem előtt tartani, valamint azt, hogy az adott személy rendelkezzen egyfajta empátiával a törvények és az emberek kapcsolatáról. Tehát kiváló bíró válhat protestáns, zsidó, katolikus, muszlim, buddhista vagy akár ateista személyből is.
Bass azonban rámutatott: az a vallás, amelynek környezetében egy ember felnő vagy amelyet gyakorol, meghatározza világlátását, teológiai, erkölcsi, közösségi szemléletét. A szakértő ez alapján fájlalja, hogy a bíróságnak egyetlen protestáns érzékenységű tagja sem lesz, olyan, aki megértené az Amerika legrégebbi vallásai közé tartozó, az ország kultúrájának és jogának kialakulásában meghatározó szerepet játszó protestantizmus finomságait.
Stephen Prothero, a Bostoni Egyetem professzora történelmi fordulópontot emleget, szerinte az egykor a protestáns elit tagjai közül választott legfelsőbb bíróság vallási összetételének megváltozása valójában az ország átalakulását jelzi.
Míg az amerikai elnökök egykor a vallási és nemi hovatartozást figyelembe véve választották ki a bírókat – volt katolikus és zsidó, valamint női bírói hely -, mára ez a szempont háttérbe szorult. Ez azt mutatja a professzor szerint, hogy az Egyesült Államokban rendkívüli vallási tolerancia uralkodik.
Frances Kissling, a Pennsylvaniai Egyetem bioetika professzora rámutatott: nem is olyan régen még elképzelhetetlen lett volna egy ilyen összetételű legfelsőbb bíróság. A zsidók és a katolikusok régebben diszkrimináció ellen küzdöttek, kvóták voltak érvényben az általuk betölthető jogi és egyetemi állások számát illetően. Az 1970-es évek előtt szóba sem jöhetett, hogy zsidó vagy katolikus személyt jelöljenek a bíróságba.
Charles Haynes alkotmányügyi szakértő is az ország érettségét látja Kagan jelölésében. “Felnőttünk, végre tudatában vagyunk egyrészt annak, hogy ez egy nagyon sokszínű ország, másrészt annak, hogy (…) egy bíró kiválasztásánál a vallási szempontnak tényleg kicsi a jelentősége”.
