Atomhatalom készülődik
Hétfőn hozta nyilvánosságra az Irán elleni büntető intézkedéseit Washington, amiért a perzsa állam az eddig ismert nukleáris programja mellett egy második, titkos urándúsító üzemet is létrehozott.
Irán büntető intézkedésekre számíthat
Irán ugyancsak hétfőn már hajlandónak mutatkozott arra, hogy a létesítménybe beengedje a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőreit, miközben folyamatosan hangoztatja, hogy nem törekszik atomfegyver előállítására. A nyugati hatalmak szerint viszont egyértelmű, hogy a dúsított uránra kizárólag azért lehet szüksége Iránnak, hogy megalkossa saját nukleáris fegyverét.
Az Egyesült Államok szeptember 25-én hozta nyilvánosságra az első információkat, amelyek a második iráni nukleáris létesítmény meglétére vonatkoznak. Néhány napja pedig műholdfelvételeket is bemutattak a titkos urándúsító üzemről.
Az amerikai és nyugat-európai aggodalmak fő oka az, hogy Irán már 30 éve ádáz ellenségének tartja az Egyesült Államokat. Mahmúd Ahmadinezsád, aki immár öt éve Irán elnöke, rendszeresen támadja beszédeiben Amerikát, valamint Izrael elpusztítására szólít fel.
A térség államai közül először Izrael, majd a 90-es évek végén az Iránnal közvetlenül szomszédos Pakisztán is kifejlesztette már saját atomfegyverét.
Irán már rendelkezik olyan hordozórakétákkal, amelyekre atomtöltet is szerelhető, és rakétáival képes lenne Izrael területét célba venni. A zsidó állam ezért már többször megszellőztette annak lehetőségét, hogy megelőző légi csapást hajt végre az iráni nukleáris létesítmények ellen. A légi csapás lehetőségében mindeddig nem támogatta az Egyesült Államok Izraelt, a török miniszterelnök pedig egyenesen őrültségnek nevezte az Irán elleni esetleges légi támadást. Recep Tayyip Erdogan októberben utazik Teheránba, hogy az újabb uránkonfliktusról is tárgyaljon az iráni vezetőkkel.
Irán fegyverkezését azzal is magyarázhatja, hogy két szomszédos országban, Irakban és Afganisztánban is jelentős, amerikaiak által szervezett külföldi haderő állomásozik, Afganisztánban 2001, Irakban 2003 óta. Ugyanakkor számíthat Oroszország megértésére uránprogramját illetően, mivel Oroszország jelentős segítséget nyújtott a Perzsaöböl partján, Busherben található első iráni atomerőmű felépítésében.
Az újabb “uránkonfliktus” azt követően kezdődött, hogy Barack Obama amerikai elnök szeptember 17-én bejelentette: az Egyesült Államok lemond a közép-európai rakétapajzs tervéről, amely Irán ellen nyújtott volna védelmet.
Hat vezető hatalom, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, valamint Oroszország és Kína képviselői október elején folytatják Iránnal az egyeztetéseket nukleáris programja ellenőrzéséről.
