160 éve született Herzl Tivadar a cionizmus atyja

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle

Százhatvan éve, 1860. május 2-án született Pesten Theodor Herzl, azaz Herzl Tivadar, a cionista mozgalom megalapítója.

Jómódú középosztálybeli családból származott, egyik unokatestvére az író Heltai Jenő volt. Középiskolai tanulmányait a budapesti evangélikus gimnáziumban végezte. A család 1878-ban Bécsbe költözött, Herzl, aki neológ légkörben nevelkedett, az ottani jogi karon tanult, később mérsékelt sikerű drámákat írt és újságíró lett. Párizsi tudósítóként megdöbbentette a Franciaországban erőre kapó antiszemitizmus, amelyet tovább szított a Dreyfus-ügy (ebben koholt vádakkal egy zsidó katonatisztet fogtak perbe, majd ítéltek el), illetve hogy 1895-ben az antiszemita demagóg Karl Luegert választották Bécs polgármesterévé.

Herzl az antiszemitizmust sokáig társadalmi kérdésnek tekintette, amelyet a zsidók asszimilációja megoldhat. Idővel aztán meggyőződésévé vált, hogy csak elkerülni lehet, méghozzá úgy, ha a zsidók saját államukba vándorolnak ki. (A zsidók imáikban évszázadokon át könyörögtek a visszatérésért Jeruzsálembe, az Oroszországból kivándorolt zsidóság az 1800-as évek végén már alapított mezőgazdasági telepeket Palesztinában.)

1896-ban írta meg Der Judenstaat (A zsidó állam) című röpiratát, amelyben így fogalmazott: “a zsidókérdés nem társadalmi vagy vallási, hanem világpolitikai kérdés, amelyet a civilizált nemzetek világtanácsának kellene megoldania, és csak ez a szervezet oldhatja meg”. A politikai küzdőtérre is kilépett, politikusokat, pénzembereket mozgósított a zsidó állam létrehozása, a cionista gondolat támogatására. Szófiában zsidók százai ünnepelték, Londonban profetikus megjelenésével és fellépésével nyűgözte le hallgatóit. Bécsben megindította a cionizmus hetilapját, majd 1897 augusztusában Baselben megszervezte a Zsidó Világkongresszust.

“”Le akarjuk rakni annak a háznak az alapkövét, amely a zsidó nép menedéke lesz” – jelentette ki a világ zsidóságát képviselő 200 küldött előtt elmondott beszédében. A kongresszus kimondta: “a cionizmus arra törekszik, hogy Izrael földjén hazát teremtsen a zsidó nép számára”. A programban szerepelt zsidó földművesek és munkások betelepítése Palesztinába, az egyes országok zsidóságának egyesítése szövetségekben, a zsidó önérzet fejlesztése és ápolása, és előkészítő lépések a cionizmus céljait elősegítő kormányzati intézkedések érdekében. Létrehozták a cionisták szervezetét, amelynek elnöke Herzl lett. A mozgalom nevét arról a Jeruzsálem melletti dombról kapta, amelyen a hagyomány szerint Dávid királyt eltemették, a név átvitt értelemben az egész egykori zsidó hazát jelentette. A tanácskozás után azt írta naplójába: “ha egyetlen mondatban akarnám összefoglalni a Bázeli Kongresszust, azt mondanám: Bázelban megalakult a Zsidó Állam. Ha ezt hangosan mondanám, köznevetség kísérne, de talán öt év múlva, vagy inkább ötven év múlva mindenki látni fogja.”

Herzl évente újabb cionista kongresszusokat szervezett, tárgyalt a szultánnal (aki elutasította a fennhatósága alatt álló Palesztinában a zsidók önrendelkezését), a pápával és a német császárral. Nagy-Britanniától egy, a Sínai-félszigeten alapítandó zsidó telephez kért támogatást, a britek azonban Ugandát javasolták e célra, de ez a terv az 1903-as cionista kongresszuson heves ellenállásba ütközött: a küldöttek többsége ragaszkodott a Szentföldön létrehozandó zsidó hazához, a tervet végleg 1905-ben utasították el.

Herzl ezt már nem érte meg: 1904. július 3-án, 44 éves korában halt meg szívbajban az alsó-ausztriai Edlachban. Holttestét végakaratának megfelelően Izrael állam megalakulása után a döblingi temetőből Jeruzsálembe vitték, és a róla elnevezett Herzl-hegyen kialakított Nemzeti Panteon díszsírhelyén temették el. A zsidó állam 1948-as függetlenségi nyilatkozatában szerepel neve, Izraelben Herclija városa őrzi nevét, fényképe ott látható a parlament, a Kneszet üléstermében, 2004 óta a zsidó naptár szerinti születésnapja Herzl-nap.

    A budapesti Dohány utcai zsinagógához szorosan illeszkedő épületben, Herzl szülőháza helyén működik a Magyar Zsidó Múzeum, a zsinagógát róla elnevezett park övezi. 2015-ben jelent meg Shlomo Avineri izraeli politológus és közéleti személyiség Herzl – Theodor Herzl és a zsidó állam alapítása című, korabeli dokumentumokra, naplórészletekre, levelekre támaszkodó munkájának magyar kiadása.
MTVA Sajtóadatbank

 

támogatás

Címkék:Herzl