‘Richter Gedeont is a Dunába lőtték, tudtátok?’
Ismeretlenek néhány napja disznólábakat tettek a pesti rakparton található holokauszt-emlékmű cipőibe. A kegyeletsértés ellen szerdán és csütörtökön is tiltakoztak.
Forrás: Népszabadság
Egy kalmopyrines dobozra valaki azt írta: “In memoriam Richter Gedeon, a Kalmopyrin feltalálója, őt is a Dunába lőtték, tudtátok?”
Több ezren jelentek meg tegnap a Duna-parti cipőknél, hogy tiltakozzanak az antiszemitizmus, az újjáéledő gyilkos eszmék ellen. Suchman Tamás szocialista politikus felhívására közjogi méltóságok, pártok és civil szervezetek képviselői mentek el a rakpartra. Suchman az egybegyűlteknek többek között arról beszélt, hogy nem tudjuk, az áldozatoknak hány százaléka volt zsidó származású, de azt tudjuk, hogy a nyilasterrorban keresztények is meghaltak. Mint mondta, “nem születtek meg azok a törvények, amelyek védelmet nyújtanának a neonácizmussal szemben.”
Az elhelyezett virágok és gyertyák mellé valaki egy kalmopyrines dobozt is elhelyezett, amely Richter Gedeonnak állít emléket. A dobozra ezt írták: “In memoriam Richter Gedeon, a Kalmopyrin feltalálója, őt is a Dunába lőtték, tudtátok?”
A Wikipédia szerint Richter Gedeon 1872. szeptember 23-án, Ecséden született. Szülei halála miatt 1873-tól árva gyerekként Gyöngyösön nevelkedett, ahol 1890-től gyógyszerészgyakornok volt. 1895-ben a Budapesti Tudományegyetemen gyógyszerész oklevelet szerzett kitűnő minősítéssel. Két évvel később külföldre utazott és több európai gyógyszertárban és gyógyszergyárban tanulmányozta a gyógyszergyártás módszereit.
1901-ben megvásárolta Budapesten az Üllői út és a Márton utca sarkán a Sashoz címzett patikát, ahol organoterápiás gyógyszereket állított elő. 1907-ben Kőbányán, a Cserkész u. 63. szám alatt felépítette az első magyarországi gyógyszergyárat, amelyet vezérigazgatóként irányított. A gyár első nagy sikere az 1912-ben szabadalmaztatott Kalmopyrin volt, a Hyperol nevű fertőtlenítő tabletta pedig az I. világháborúban kapott jelentős szerepet. Az első világháború kitörésekor már 24 gyógyszerszabadalma volt, a második világháború elején pedig a gyár már öt világrészre kiterjedő képviseleti hálózattal és tíz leányvállalattal rendelkezett, harmincnégy államban bizományi raktárt létesített.
Richtert 1942-ben, a zsidótörvények miatt megfosztották vezérigazgatói tisztségétől, majd a gyárból is kitiltották. 1942-től bizalmas munkatársai útján otthonából illegálisan irányította a céget. 1944 őszén a gyár tevékenysége szinte teljesen megbénult, még Svájcba távozhatott volna, de nem akarta elhagyni vállalatát. Decemberben Richter Gedeont kivégezték a nyilasok, másokkal együtt a Dunába lőtték – olvasható a Wikipédia cikkében.
