Szőlő a bálványszobron – Misa magyarul, Ávodá zárá 4.

Írta: Uri Asaf - Rovat: Hagyomány

Merkurius (szobrán) pénzt, ruhát, edényeket talált, használhatja ezeket. Talált rajta szőlőfürtöt, kalászokból font koszorút, bort, olajat, lisztet, vagy egyéb dolgot, mely az áldozati oltáron felhasználható, tilos.

Az ÁVODÁ ZÁRÁ nevű traktátus része a Misna Nezikin (károk) c. rendjének. Az ávodá zárá jelentése: idegen vallás, bálványimádás, úgy is mondhatjuk: idegen nemzetek vallása és ünnepei. A traktátus a görög-római kori idegenekkel, bálványimádókkal együtt élő izraelitákra vonatkozó szabályokkal foglalkozik. A traktátus öt fejezetből áll. Feltűnő, hogy a keresztény vallással a Misna nem foglalkozik. Ez a misna korai keletkezésére utal.

 

Misna Ávodá Zárá 4

 

Ávodá Zárá 4/1

Rabbi Ismáel azt mondja: tilos egyszerre három követ Merkurius (szobra)[1] mellé helyezni. Kettőt szabad. A Bölcsek azt mondják: tilos, ha hozzá tartozónak látszanak, ha nem látszanak úgy, szabad.

 

Ávodá Zárá 4/2

Merkurius (szobrán) pénzt, ruhát, edényeket talált, használhatja ezeket. Talált rajta szőlőfürtöt, kalászokból font koszorút, bort, olajat, lisztet, vagy egyéb dolgot, mely az áldozati oltáron felhasználható, tilos.

 

Ávodá Zárá 4/3

Kert vagy fürdő, mely ávodá zárá (idegen vallás szertartás) tartozéka, élvezhető, mindaddig, amíg a benne zajló szertartást nem veszik figyelembe. Ha a (kert vagy a fürdő) bálványnak tartozéka, és ugyanakkor másoké is, használhatják.

 

Ávodá Zárá 4/4

Idegenek bálványa (kép vagy szobor) tiltott már az elkészítése pillanatában. Ha izraelita készíti, csak akkor válik tiltottá, ha imádság tárgya lesz. Idegen megsemmisítheti a saját vagy a társa bálványát, de izraelita nem nyúlhat az idegen bálványához. Aki megsemmisíti a bálványát, a tartozékai is használaton kívül kerülnek. Ha a tartozékait “megsemmisíti” (a bálványtól függetlenül)[2], azok még használhatók, de a bálvány használata tilos.

 

Ávodá Zárá 4/5

Hogyan teszi alkalmatlanná a bálványt[3]? (Például) letépi a füle végét, az orra hegyét, az ujja végét. Ha összenyomja anélkül, hogy bárhol megrövidítené, használhatatlanná válik. Ha kiköp (a szobor előtt), rávizel, vagy a sárban vonszolja, ürüléket dob rá, ettől nem lesz a bálvány alkalmatlan. Ha eladja, vagy zálogba teszi, Rabbi[4] szerint használhatatlan, a bölcs (rabbik) szerint nem.

 

Ávodá Zárá 4/6

Bálvány, melyet hívői békeidőben elhagytak, (nem kell lerombolni) vagyis használható (más célból). Ha háborúban hagyták el, használhatatlan. Királyok szoboralapzatai (piedesztál) használhatók, mivel a királyok (csak átvonulnak azon a helyen).

 

Ávodá Zárá 4/7

Megkérdezték Róma véneit: ha az Istennek nincs szüksége bálványokra, miért nem tiltja be azokat? Ha olyasmit imádnának az emberek a világon, amelyre nincs szükség, megtiltaná, de hisz az emberek a napot, a holdat és a csillagokat szolgálják. Szüntesse meg a világot a bolond emberek miatt? Ezért azt mondjuk, (Isten) elpusztítja azt, amelyre a világnak nincs szüksége, és megtartja azt, amelyre a világnak szüksége van. (A római Bölcsek) azt mondták, hogy az égitestek biztosan istenségek, hiszen az Isten nem pusztította el őket.

 

Ávodá Zárá 4/8

Idegentől vásárol részben megtaposott szőlőprést[5], annak ellenére, hogy az idegen megfogta a szőlőfürtöket. Az idegen (érintésétől) nem lesz a libációra való újbor használhatatlan, mind addig, míg be nem kerül a kádba. Miután (a szőlőlé) a kádba került, (tilos a használata), a maradékból még szabad (inni).

 

Ávodá Zárá 4/9

Izraelita tapos együtt az (idegennel) a présben, de nem szüretelnek együtt. Izraelita, aki tisztátalanságban (készít bort), nem tapos és nem szüretel vele, de ők segítenek a hordók présházba vitelében, és a présháztól való elhozatalában. Hasonlóan, a rituálisan tisztátalan pék nem lehet a kenyértészta gyúrásánál, de segít a kenyérárushoz való elszállításban.

 

Ávodá Zárá 4/10

Idegen áll a kád mellett, miközben a bor tulajdonosa tartozik neki , az (idegen segédletével) előállított bor élvezete tilos. Ha a bor tulajdonosának nincs adóssága az idegen irányában, a bor fogyasztása megengedett. Ha a borgyűjtő medencébe merül és onnan kijön, vagy a mérőrudat a borba helyezi, vagy a mérőrúddal kihalászik onnan egy darazsat, vagy lefölözi a habot az erjedő borról,  mind ezekben az esetekben hozzányúlt a borhoz, el lehet adni az idegeneknek.[6] Rabbi Simon megengedi. Történt, hogy egy idegen, haragjában a megfogta a hordót (borral együtt) és az erjesztő medencébe hajította, ez beavatkozás volt, de a Bölcsek megengedték a bor ivását.

 

Ávodá Zárá 4/11

(Izraelita), aki idegen borát kezeli, és aztán mások rendelkezésére bocsájtja, olyan helyen, ahol idegenek és izraeliták együtt élnek, a bor fogyasztható. Olyan városban, ahol csak idegenek élnek, tilos. Ha valaki a bor mellett ül és őrködik, vagy csak látszatra őrködik, mert közben jön és megy, a bor fogyasztása megengedett. Rabbi Simon ben Elázár szerint a bálványimádók városa egy szabály alá esik.

 

Ávodá Zárá 4/12

Idegenek borát kezeli (rituális tisztaságban). Az izraelita írásos elismerést kap, hogy a borért fizetséget kapott  (miszerint idegen nem nyúl a borhoz), a bor iható.[7] Ha az izraelita el akarja vinni a bort, és az idegen nem engedi, mert az izraelita még nem fizette ki az árát.[8] Ilyen eset történt Bet Seánban, ahol a Bölcsek megtiltották a bort.

[1] Merkurius : rendszerint az útkereszteződéseknél

[2] pl. a szobor ruházatát

[3] ez esetben a szobrot

[4] Rabbi Juda háNászi

[5] idegenek bora, ún. Jájin neszech, azaz rituáléra használt bor, és ennek fogyasztása tilos

[6] anyagi haszon lehet a borból, de nem iható

[7] izraeliták számára

[8] Az idegen még a sajátjának tartja a bort, ezért izraelitának tiltott

támogatás
Pop up banner

Címkék:Ávodá Zárá, Misna

[popup][/popup]