Szaporodjatok és sokasodjatok – a mesterséges megtermékenyítés és a zsidó vallásjog

Szaporodjatok és sokasodjatok – ez volt Isten első parancsa Ádámnak (Genezis 1:28). A Szentírás több alkalommal említ elősegített szaporodást.

Az első béranya Sára szolgája, Hágár volt, aki megfogant Ábrahám és úrnője magzatával. A gyermektelenség nagy bánat. A cselekvő szeretet (G’milut haszidim) parancsának eleget téve minden megengedett módon elő kell segítenünk, hogy egy házaspárnak gyermeke lehessen.  A modern fogantatási eljárások elősegítik a „szaporodjatok és sokasodjatok” parancsának teljesítését, és a cselekvő szeretet szellemében enyhítik a gyermektelen párok szenvedését. A rabbik kiemelik azt is, hogy a terméketlenség veszélybe sodorhatja a házasságot, mert a gyermektelenség megbonthatja a családok egységét.

Nem meglepő tehát, hogy Izraelben történik világviszonylatban a legtöbb egy főre eső in vitro (testen kívüli) megtermékenyítési kísérlet. A mesterséges megtermékenyítés költségét a társadalombiztosítás vállalja. Vallási hovatartozástól és családi állapottól függetlenül minden 45 évesnél fiatalabb, vagy legfeljebb két gyermekes izraeli állampolgár jogosult korlátlan számú elősegített megtermékenyítési próbálkozásra. A nők számára 54 éves korukig biztosítanak petesejtet az eljáráshoz.

Jómagam az Ohio állambeli Clevelandban terméketlenségi kérdésekkel foglalkozó orvos vagyok, sok az ortodox zsidó paciensem. Sok a nagyon fiatal pár, a korai házassággal kerülik el a házasságot megelőző szexuális érintkezést.  Ez a szokás azonban gyakran vezethet szexuális problémákhoz. A fiatalok gyakran sebezhetőek, és nincs, akivel megbeszélhetnék a gondjaikat. Az együttlétet a mikve szabályai időhöz kötik, ez a feszültség ejakulációs zavarokhoz vezethet. Sokszor már az is segít, ha beszélgetünk a párral, vagy szexológus szakemberhez küldjük őket. A legtöbb elősegített megtermékenyítési eljárás megengedett és támogatott, vannak azonban olyanok is, amelyek megítélése a zsidó jog szempontjából a rabbi feladata. Ha a támogató eljárások kérdésesek a zsidó jog alapján, a legjobb, ha a helyi rabbihoz fordulunk értelmezésért.

 

Első példa

Egy 19 éves ortodox zsidó beteghez hívtak konzultációra. A fiú Wegener Granulomastosisban szenvedett. Ez a rosszindulatú autoimmun betegség több szervet károsít, így a vesét is. Az egyik gyógyszere a cyclophosphamid nevű kemoterápiás szer. Mellékhatása a férfiakra – különösen fiatal korban, nagy adagok esetén – a termékenyítő képesség teljes elvesztése. Ha a nemi érésen túl lévő beteg olyan kemoterápiás kezelést kap, amely mérgező az ivarmirigyekre, az ivarsejtek levételét és lefagyasztását javasoljuk. Az önkielégítéssel nyert sperma később megtermékenyítésre felhasználható, akár testbe juttatva, akár testen kívül, in vitro módon. A zsidó vallás azonban tiltja az önkielégítést, abból nem nyerhető sperma. Meg van írva: „nem követhetsz el paráznaságot, sem a kezeddel, sem a lábaddal”, valamint hogy „szükségtelenül nem ejtheted magodat”. Fiatal betegem édesapja azt kérdezte, lehetséges-e, hogy a fiának később gyermeke lehessen.  Minthogy nem volt világos számomra minden részlet, alaposan tanulmányoztam a kérdést. Találtam egy olyan eljárást, az elektroejakulációt, amely önkielégítés nélkül okoz ejakulációt. Általában altatásban végzik, ha nem, férfi szakember közreműködésével. Evvel a módszerrel leszívással spermiumot lehet nyerni a heréből.

Betegem édesapjának azt tanácsoltam, hogy mindenképpen beszéljen egy rabbival, mert az altatásos beavatkozás és a maszturbáció egészségügyi kockázata közti különbséget nem szabad elhanyagolni. Az első parancsolat figyelembe vételével talán megengedhető a maszturbáció, hiszen a sperma nem szükségtelenül lesz ejtve, hanem azért, hogy lefagyasszák, és később családja lehessen a fiúnak.

 

Második példa

Egy fiatal pár fordult hozzám, már meghalt egy gyermekük Tay-Sachs betegségben (TDS). A TDS az askenázi zsidó közösségekben viszonylag gyakori, ezért több haredi ortodox közösség vezetősége házasság előtti genetikai tanácsadáson szűri a párokat. Nos, ez a pár nem vett részt tanácsadáson, de el akarták kerülni, hogy még egyszer át kelljen élniük a borzalmas veszteséget. Szerencsére létezik egy bámulatra méltó eljárás, a beágyazódás előtti genetikai vizsgálat. Ezzel biopsziát végezhetünk az embrión a beágyazódás előtti fejlődési szakaszban, és megállapíthatunk olyan genetikus rendellenességeket, mint a TSD, a cisztás fibrózis, vagy a petefészek- és mellrák gén, a BRCA1 és a BRCA2 jelenléte. Ezek a betegségek mind viszonylag gyakoriak az askenázi zsidó közösségekben, statisztikailag minden negyvenedik egyén hordozza a hibás gént.

A zsidó jog megengedi, hogy embriót hozzunk létre, főleg, ha ezzel genetikus betegségeket tudunk elkerülni. Számára nem létezik erkölcsi kockázat, hiszen az embriónak még nincs lelke. A Talmud szerint az embrió a fogantatás után negyven napig „csupán víz”, az anya testének része, és a születésig nem egyedi lény.

 

Harmadik eset

Egy másik betegem, egy ortodox asszony másodlagos meddőségben szenvedett. Már volt három saját gyermeke, de egy éven át nem tudott teherbe esni. A halacha szerint, ha baj van, mindig az asszonyt kell először megvizsgálni. Ha az asszonyban nem találnak eltérést, akkor kell megnézni a férfit. Hogy megvizsgáljuk a spermát, közösülés utáni tesztet kell végeznünk, mert az önkielégítés nem megengedett. Az asszonynak a közösülést követő egy órán belül a rendelőben kell lennie, ahol megvizsgálják a méhnyaki nyálkahártyát, amely a spermiumokat is tartalmazza. Mikroszkóp alatt kiderül, hogy elegendő számú spermát tartalmaz-e a férfi ondója, hogy egészséges-e a mozgásuk, és hogy nem mutatnak-e alaki eltérést. Ilyenkor a méhnyak nyálkáját is megvizsgáljuk. A váladék minősége (viszkozitás, szálasodás) utal arra, hogy az ovulációs ciklus során megfelelő-e a szervezet ösztrogén szintje.

 

Negyedik eset

Végül egy gyakori kérdés: hogyan tarthatóak meg a nidda törvényei, ha az asszony menstruációs ciklusa rendszertelen? Ha az asszony nidda állapotában van, a nemi érintkezés tilos. Előfordul azonban, hogy a vérzés rendszertelen, mert az asszony hormonális háztartása nem kiegyensúlyozott, például policisztás petefészek szindróma, méh- illetve méhnyak-polip, vagy a sárgatest hormon fázis rövidebb volta miatt. Ezt az állapotot zavának hívják, és nagyon zavaró a niddát szigorúan betartó nők számára. Rendszertelen vérzéskor, pecsételéskor, vagy a szülést követő hetekben hét „tiszta” napot kell várnia az asszonynak, a hetedik nap estéjén kell megfürödnie a mikvében.  A legtöbb nőnek 28-30 napos a periódusa, és a 14. vagy a 15. nap körül következik be a peteérés. A rövidebb ciklusú (21-25 nap) nők az egyesüléssel elmulasztják az peteérés napjait, hiszen az 15 napig tilos. Az évek múltával ez a gond nő, hiszen a ciklusok gyakran lerövidülnek. A kezelés szerencsére leggyakrabban egyszerű és veszélytelen: ösztrogén tartalmú gyógyszerekkel, vagy clomiphene citráttal meghosszabbítjuk az ovulációt megelőző fázist, így könnyen időzíthető a mikve és a szerelem időpontja.

Ez a pár példa megmutatja, hogy mennyi féle bajra tudunk már biztonságos megoldást. Ám naponta újabb problémával fordulnak hozzánk a betegeink. Az orvosi technológia állandóan fejlődik, és a rabbik is lépést tartanak a felgyorsult idővel. Az eljárások megítélhetőek a zsidó jog alapján. Kérem, forduljanak hozzám, és hozzájuk is bizalommal.

Szenthe Antónia fordítása

 

A szerző orvos, a Department of Reproductive Endocrinology and Infertility, University Hospitals Cleveland Medical Center, Ohio munkatársa. Az Albert Einstein College of Medicie, Bronx, New York- on diplomázott, a termékenységi és genetikai problémák szakértője. E-mail címe: [email protected]

 

Irodalom:

1. Schenker, JG. Women’s reproductive health: monotheistic religious perspectives. International Journal of Gynecology & Obstetrics 2000. (70): 77-86.
2. Haimov-Kochman R., et al. Infertility counseling for Orthodox Jewish couples. Fertility and Sterility 2010. 93 (6): 1816–1819.
3. http://www.jewishfertility.org
4. https://www.ccarnet.org