Pécs új rabbija – közösség, bizalom, jövő
A Pécsi Zsidó Hitközség életében új fejezet kezdődött: hosszú előkészítő folyamat, egyeztetések és közös gondolkodás után a közösség új rabbit választott. Nem csupán egy vallási vezetőt, hanem olyan embert, akiben a közösség tagjai saját zsidóságuk tükörképét, biztonságát és jövőképét is látni szeretnék. A döntés Dr. Kurucz Ákos rabbi mellett született meg – de ami ennél is fontosabb, maga a folyamat, amely idáig vezetett, a közösség érettségének és összetartásának bizonyítéka volt – írja a hitközség elnöke, akinek cikkéből kiderül, a rabbiválasztás folyamata más közösségek számára is tanulságokat hordozhat.

Goldmann Tamás, a Pécsi Zsidó Hitközség elnöke
A közösség meghallgatása – a rabbiválasztás
A Pécsi Hitközség vezetése úgy döntött, hogy nem lehet kizárólag elöljárói hatáskör a rabbi személyének kiválasztása. A közösség tagjai azok, akik hétről hétre jelen vannak – az I’tentiszteleteken, az imateremben, a temetőben, az ünnepi asztal mellett – és élik meg a pécsi zsidó létet. Az ő véleményük nélkül nem lehet rabbit választani.
Ezért indítottuk el az első online kutatást, „Rabbiválasztás 2.0” címmel. A kérdőívet 37-en töltötték ki, és már az is önmagában eredmény volt: egy közösség, amely beszél magáról, már félig készen áll a megújulásra. A válaszokból világosan kirajzolódott, hogy mit várunk a jövő rabbijától.
A legtöbben szeretetteljes, közvetlen és megközelíthető vezetőt szeretnének.
A hagyományhoz való hűség mellett erősen megjelent a modern, nyitott szemlélet igénye. A válaszadók fontosnak tartották, hogy a rabbi ne csak a Tóra ismerője, hanem jó kommunikátor és közösségépítő is legyen, aki képes megszólítani fiatalokat és időseket egyaránt.
A liturgiában az „élettel teli, inspiráló istentisztelet” kifejezés tűnt fel újra és újra. A hittestvérek nem pusztán imádkozni akarnak – hanem közösségként élni, együtt lenni, érezni, hogy a szombat valóban a lelki megnyugvás és az újrateremtés ideje.
A válaszokból kiderült: Pécs egy olyan rabbit keresett, aki hidat épít múlt és jelen, hagyomány és modernség között.
A találkozás – a próbaprédikáció hétvégéje
Amikor Dr. Kurucz Ákos elfogadta a meghívást egy hétvégére, már mindenki érezte: fontos pillanathoz érkeztünk. A májusi próbaprédikáció nem csupán egy meghallgatás volt, hanem találkozás, párbeszéd, közös keresés. A rabbi péntek este, szombat délelőtt és szombat kimenetelekor is drósét mondott, jelen volt a közös étkezéseken, beszélgetett, kérdezett, figyelt. A felesége és gyermekei is elkísérték – ami sokakban bizalmat és természetes közelséget keltett.

Dr. Kurucz Ákos, Pécs új rabbija
A hétvégét követően újabb kérdőív készült, amelyet 29-en töltöttek ki.
Az eredmények egyértelműen pozitív képet mutattak:
- Első benyomás: 4,2 / 5
- Közvetlenség és megközelíthetőség: 4,2 / 5
- Szakmai tudás: 4,1 / 5
- Vallási vezetői készség: 3,8 / 5
A válaszadók kétharmada „jó volt a közelében lenni, inspirált” érzéssel távozott. A legtöbben a közösségi kommunikációban és a szertartásvezetésben látták erősségeit.
A szöveges válaszok sokat elárultak: „Fiatalos gondolkodású, ami kedvezően hathat a gyülekezetre.”
„Ilyen rabbi kell nekünk, modern, de hagyománytisztelő.”
Persze akadtak kritikus hangok is – volt, aki a rövid találkozás miatt még nem tudott végleges véleményt formálni –, de a közös érzés az volt: valami elindult.
A döntés megszületik
Az elnökség ezután újra egyeztetett a MAZSIHISZ vezetésével, és végül a közgyűlés döntött:
2025. július 1-től Dr. Kurucz Ákos lesz a Pécsi Zsidó Hitközség rabbija.
Megállapodás született arról is, hogy kéthetente, valamint az összes zsidó ünnepen Pécsett tartózkodik, istentiszteleteket és tanulóköröket vezet, és részt vesz a közösségi élet alakításában.
Túl a választáson – a folyamat tanulsága
A rabbiválasztás története nemcsak egy személy kinevezéséről szól. Sokkal inkább arról, hogy hogyan gondolkodik ma egy vidéki zsidó közösség saját magáról.
Az elmúlt évtizedekben a zsidó identitás – különösen a kisvárosi, regionális közösségekben – sokszor a múlt emlékezetéhez kötődött. Most viszont egy új, élő dimenzió születik: a párbeszéd és a részvétel közössége.
A két felmérés eredményei nemcsak statisztikai adatok, hanem tükörképei annak, milyen Pécs zsidósága ma: értelmiségi és érzelmi, múltat őrző és jövőt építő, vitázó, de együtt maradni akaró közösség. Együtt gondolkodtunk arról, mit jelent számunkra a vallás, a hagyomány, a rabbi szerepe. És közben talán újraértelmeztük azt is, mit jelent közösségnek lenni.
Remény és felelősség
A döntés nemcsak bizalmat, hanem felelősséget is jelent – mindkét fél számára.
A rabbi számára, hogy megismerje és megszeresse a várost, az embereket, a múltat, amelyet hordozunk.
És a közösség számára is, hogy ne pusztán elvárjon, hanem partner legyen a jövő formálásában: vegyen részt, kérdezzen, tanuljon, szervezzen, imádkozzon, vitázzon.
A zsidó élet ma nem adottság, hanem vállalás. Pécs ezzel a döntéssel azt üzente: vállaljuk.
Nemcsak a történelmet, hanem a jövőt is.
Nemcsak a hitet, hanem az együttlétet.
Nemcsak egy rabbit, hanem egy közösségi utat.
És ha mindez valóban így lesz, akkor a rabbiválasztás nemcsak egy szervezeti aktus, hanem egy új korszak kezdete volt a pécsi zsidó életben.

