Misna magyarul – Jevamot 15

Írta: Uri Asaf - Rovat: Hagyomány

Asszony a férjével a tengeren túlra utaztak, amikor békesség volt köztük és a világban is, majd az asszony visszajött és azt mondja: meghalt a férjem… Rabbi Jehuda szerint az asszony szava nem hiteles, csak akkor, ha sírva jön és a ruháit megszaggatja (a gyász miatt). Azt válaszolták neki (a Bölcsek) az egyik így öltözik, a másik úgy. Férjhez mehet.

Képünk illusztráció

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.  

Násim (Asszonyok) rendjének első traktátusa a Jevamot, (magyarul sógorházasság) szabályaival foglalkozik. Ha valakinek a fiútestvére gyermek nélkül meghal, az illető (ugyanattól az apától) köteles feleségül venni az özvegyet, hogy „nevet” állítson az elhunytnak, (ld. MTörv 25, 5-10).

Az ilyen házasságkötés neve héberül jibum (latinul levirátus). Ha a testvér családi állapotát folyatni kívánó férfi, héb. jávám, vagy a férfitestvérnek szánt asszony (jevámá) nem akarják folytatni a rokoni kapcsolatot, akkor a jibum helyébe lép a hálicá, a házasság alól való felmentés, szimbolikus módon a szandál lehúzása, amely a családon kívüli házasság számára is szabaddá teszi az özvegyet.

 

JEVAMOT 15

Jevamot 15/1

Asszony a férjével a tengeren túlra utaztak, amikor békesség volt köztük és a világban is, majd az asszony visszajött és azt mondja: meghalt a férjem, férjhez mehet, vagy ha azt mondja: meghalt a férjem (utód nélkül) levirátus útján férjhez mehet.[1] Ha a házaspár békében élt, de a világban háború dúlt, vagy a házaspár között megromlott a viszony, de a világban békesség honolt, és az asszony visszajön és kijelenti: meghalt a férjem, nem hisznek neki.[2] Rabbi Jehuda szerint az asszony szava nem hiteles, csak akkor, ha sírva jön és a ruháit megszaggatja (a gyász miatt). Azt válaszolták neki (a Bölcsek) az egyik így öltözik, a másik úgy. Férjhez mehet.

 

Jevamot 15/2

Bét Hilel iskolájában mondják: ilyesmit az aratásból megtérő asszonytól, ugyanabban az országban megtörtént esetről hallottunk.[3] Bét Sámáj azt válaszolták nekik: az egyik eset az aratásból megtérő asszony, a másik az olajbogyó szüretről, és egy másik a szüretről, és végül a külföldről megtérő. A Bölcsek az aratásról megtérőről beszéltek, mert ez akkor, (az ő idejükben) történt. Ekkor Hilel iskolája visszavonta az állítását és elfogadták Sámáj iskolájának szavát.

 

 

Jevamot 15/3

Sámáj iskolája szerint: Az asszonynak megengedik, hogy férjhez menjen és megtartsa a ketubáját. Hilel iskolája szintén megengedi az új házasságkötést, de nem tarthatja meg a ketubát. Azt mondták nekik Sámáj iskojából: Ti hisztek neki, és megengeditek (a házasságkötést) még akkor is ha súlyos „ervá” van a dologban,[4] de azt nem engednétek meg, hogy (a férje) pénze (a ketubá jussa) övé legyen! Hilel iskolája erre azt mondta: úgy tudjuk, hogy a testvérek nem vehetik magukhoz az örökségüket az asszony (özvegy) állítása szerint.[5] Erre Sámáj iskolája ezt válaszolta: nem azt tanultuk a ketubá előírásából: ha az asszony más férfihez megy: megkapja, amit előírtak neki? Ekkor Hilel iskolája véleményt változtatott és Sámáj iskolája szerint döntött.

 

 

Jevamot 15/4

Mindenki tanúskodhat (a férje halála ügyében), öt féle nő kivételével: az anyósa, az anyósának lánya, „rivális”asszonytársa,[6] a sógornője, az (elhunyt) férj lánya. Mi a különbség a válólevél (get) és a halál esetéről adott tanúság között? Az, hogy az írás bizonyító erejű. Ha meghal (a férj), jön egy tanú, (és ezután) férjhez megy, majd jön egy másik tanú, aki azt állítja: nem halt meg. A nő nem (szabad), nem mehet férjhez. Ha egy tanú azt állítja: halott, és két tanú[7] azt állítja nem halt meg. Az asszony) ha férjhez ment, el kell válnia. Ketten azt állítják: meghalt és egy tanú azt állítja, hogy nem halt meg, ha nem ment addig férjhez, férjhez megy.

 

Jevamot 15/5

Egy asszony azt állítja: (férjem) meghalt, és a másik (a feleségtárs – rivális) azt állítja nem halt meg. Aki azt állította, hogy meghalt, férjhez megy és viszi a ketubáját. Aki azt állította, nem halt meg, nem házasodik meg és nem viszi el a ketubáját. Az egyik azt állítja: meghalt, a másik azt állítja: megölték, erre Rabbi Meir azt mondja: mivel egymásnak ellentmondanak, nem házasodnak meg. Rabbi Jehuda és Rabbi Simon azt mondják: mivel mindketten ugyanazt mondják (hogy férjük már nem él) megházasodnak. Ha egy tanú azt mondja: meghalt, a másik tanú szerint nem halt meg, egy asszony szerint meghalt, másik asszony szerint nem halt meg: nem házasodhat meg.

 

Jevamot 15/6

Asszony és férje a tengeren túli országba mentek, majd az asszony visszatért és azt mondta: férjem meghalt, megházasodhat és viheti a ketubáját, a riválisa azonban nem szabad. Ha feleségtárs (rivális) izraelita volt, aki paphoz ment (feleségül), továbbra is ehet a papi adományból, ezek Rabbi Tarfon szavai. Rabbi Ákiva azt mondta: ez nem a helyes út, amely a bűntől megvédi, inkább ne házasodjon meg, és inkább maradjon tiltva a papi adomány fogyasztása.

 

Jevamot 15/8

Asszony és férje a tengeren túli országba mentek, és fiúk velük ment, visszajött az asszony és azt mondta: a férjem és aztán a fiam is meghalt: hisznek neki. Ha azt mondja: a fiam meghalt és azután a férjem meghalt, nem hisznek neki. Gyanú kíséri a szavait. Hálicát gyakorol, de levirátusra nem kerül sor.

 

 

Jevamot 15/9

Ha az asszony azt mondja: fiút szültem a tengeren túl, és aztán azt mondja: a fiam meghalt és azután a férjem meghalt. Hisznek neki. (De ha azt mondja): a férjem meghalt, és később a fiam meghalt. Nem hisznek neki. Gyanú kíséri szavait: hálicát végez, de levirátusra nem kerül sor.

 

Jevámot 15/10

Levírt kaptam[8] a tengeren túlon, és aztán azt mondja: a férjem meghalt és később a levír (sógor) is meghalt, vagy a levír után a férjem meghalt. Hisznek neki. Vagy ha a férje és a levir tengeren túlra mentek, és később azt mondja: a férjem meghalt és azután a levír meghalt vagy a levír meghalt és később a férjem meghalt, nem hisznek neki, mivel annak, aki azt mondja a levírem meghalt, mert ez lehetővé tenné, hogy megházasodjon (ahogy akar). Annak se hisznek, aki azt mondja: a nővérem meghalt, mert ez megengedné, hogy nővére férjének házába lépjen. Annak a férfinek se hisznek, aki azt mondja: a fivérem meghalt, mert ez megengedné, hogy levirátust legyen a fivér feleségével, és annak se hisznek, aki azt mondja: a feleségem meghalt, mert ez lehetővé tenné, hogy elvegye annak nővérét.

[1] Meghalt a férjem: A saját tanúsága alapján, vagy egy tanú segítségével bizonyítja.

[2] nem hisznek neki: a saját vallomása nem elég.

[3] Az aratásból megtérő asszony azt állítja, hogy férjét halálra marta egy kígyó.

[4] Ervá: tiltott nemi kapcsolat.

[5] Azt jelenti, hogy az asszonynak nem hisznek anyagi dolgokban.

[6] rivális: a másik feleség

[7] Két tanú: akár rabszolgák.

[8] Jávám: aki a levirátus kérő. Vagyis volt velük egy anyós, a fiával.

támogatás

Címkék:Jevamot, Misna