Misna magyarul – Jevamot 13

Hillel iskolája azt mondta Sámáj iskolájának: árvának joga a visszautasítás, amíg kiskorú, és megteheti négyszer vagy ötször is. Sámáj iskolája azt válaszolta: Izrael lánya nem szabad préda, elutasíthatja a házasságot, hogy kivárja, amig felnő, vagy elutasít, hogy aztán ahhoz menjen aki kedvére való.

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.  

A Násim (Asszonyok) rendjének első traktátusa a Jevamot, (magyarul sógorházasság) szabályaival foglalkozik. Ha valakinek a fiútestvére gyermek nélkül meghal, az illető (ugyanattól az apától) köteles feleségül venni az özvegyet, hogy „nevet” állítson az elhunytnak, (ld. MTörv 25, 5-10).

Az ilyen házasságkötés neve héberül jibum (latinul levirátus). Ha a testvér családi állapotát folyatni kívánó férfi, héb. jávám, vagy a férfitestvérnek szánt asszony (jevámá) nem akarják folytatni a rokoni kapcsolatot, akkor a jibum helyébe lép a hálicá, a házasság alól való felmentés, szimbolikus módon a szandál lehúzása, amely a családon kívüli házasság számára is szabaddá teszi az özvegyet.

 

Misna Jevámot 13

Jevámot 13/1

Sámáj iskolájának véleménye szerint azok lányok[1] utasíthatnak el kérőt,[2] akiket már eljegyeztek. Hillel iskolája szerint azok, akiket eljegyeztek és akiket (anyjuk vagy testvérük) kiházasított. Sámáj iskolája szerint (elutasítják) a kérőt és nem a levírt. Hillel iskolája szerint a kérőt és a levírt is. Sámáj iskolája szerint (az elutasítás) a (kérő) jelenlétében történik, Hillel iskolája szerint annak jelenlétében vagy anélkül. Sámáj iskolája szerint bíróságon történik, Hillel iskolája szerint a bíróságon vagy anélkül. Hillel iskolája azt mondta Sámáj iskolájának: (árvának) joga a visszautasítás, amíg kiskorú, és megteheti négyszer vagy ötször is. Sámáj iskolája azt válaszolta: Izrael lánya nem szabad préda, elutasíthatja a házasságot, hogy kivárja, (amig felnő), vagy elutasít, hogy aztán ahhoz menjen (aki kedvére való).

 

Jevámot 13/2

Ki a kiskorú, akinek jelenteni kell, hogy nem akar házasodni? Minden (kiskorú) lány, akit anyja és testvérei kiházasítottak az ő beleegyezésével. De ha beleegyezése nélkül adták férjhez, (az eljegyzés amúgy is érvénytelen), nem kell bejelenteni a tiltakozását. Rabbi Hánina ben Antignos azt mondja: bármilyen gyermek, aki (nem elég érett ahhoz), hogy a hozományra ügyeljen, nem kell tiltakoznia. Rabbi Eliezer azt mondja: a kiskorú kijelentése amúgy is érvénytelen, és (mivel lányról van szó) aki elcsábítható. Ha egy izraelita lánya paphoz megy (feleségül), nem ehet a papi adományból. Ha a pap lánya férjhez megy egy izraelitához, ehet az adományból.

 

Jevámot 13/3

Rabbi Eliezer ben Jákov azt mondja: ha bármilyen akadály áll a házasság útjában, és ennek a férfi az okozója: úgy tekintik, mintha a nő (máris) a felesége lenne. Ha az akadályt nem a férfi okozza, úgy tekintik, hogy a nő nem a felesége.

 

Jevámot 13/4

Ha egy lány visszautasít egy férfit, (a férfi) megkérheti a (lány) rokonainak kezét, és a lány hozzámehet a férfi rokonaihoz, és nem utasíttatik el a pappal való házasságtól. Ha válólevelet (get) adott neki, nem házasodhat (a nő) rokonaival és a nő nem házasodhat a férfi rokonaival és alkalmatlanná válik a pappal való házassághoz. Ha válólevelet adott neki és utána vissza kívánta venni (a házasság kötelékébe) de a nő elutasította, és máshoz ment, és ezután özvegy lett vagy elvált (a második férfitől), visszatérhet hozzá. Ha elutasította őt és a férfi visszavette és aztán válólevelet adott a nőnek, és a nő valaki máshoz ment, majd megözvegyült a férfitől vagy elvált tőle, tilos visszatérnie hozzá. Ez pedig a szabály: ha létezik válólevél az elutasítás után – a nőnek tilos visszatérni a férfihez. Ha elutasítás történik a válólevél után, a nő visszatérhet hozzá.

 

Jevámot 13/5

Ha (kiskorú) nő visszautasít egy férfit és hozzámegy valakihez, aki elválik tőle, azután hozzámegy egy másik férfihez, akit korábban elutasított, aztán hozzáment egy férfihez, akitől korábban elvált, majd hozzáment valakihez, akit elutasított, (a szabály az) hogy semmilyen férfihez nem mehet feleségül, akit válólevéllel hagyott el, de bárkihez visszatérhet, akit korábban elutasított.

 

Jevámot 13/6

Ha valaki elvált a feleségétől és visszavette (aztán meghalt) a nő szabad a levír számára, de Rabbi Eliezer megtiltja. Hasonlóképpen, ha valaki elvált egy árvától és azt visszavette, a nő szabad a levir számára, de Rabbi Eliezer megtiltja (a levirnek) hogy elvegye. Ha egy árvát az apja kiházasít és a nő utána elválik, apja életében továbbra is úgy tekinthető, mint árva.[3]   Ha visszavette, minden vélemény szerint a nő tiltott a levír számára.

 

Jevámot 13/7

Ha két testvér elvesz két nővért feleségül, akik kiskorúak és árvák, majd az egyiknek a férje meghal, (az özvegy) szabad lesz, hiszen ő a levír feleségének nővére. A szabály hasonló a süketnéma nővér esetéhez. (Ha a két nővér) közül az egyik felnőtt a másik kiskorú, majd a kiskorú férje meghal, a kiskorú szabad lesz, mivel ő a levír feleségének nővére. Ha az idősebbik nővér férje meghal, Rabbi Eliezer szerint a kisebbiket arra utasítjuk, hogy utastítsa el a levírt. Raban Gamliel szerint ha elutasítja akkor el lesz utasítva, és ha nem, kivárja a nagykorúságot akkor a másik (nővér) szabad lesz, mivel a levir feleségének nővére. Rabbi Jehosua azt mondja: jaj neki a felesége miatt és jaj neki a testvére felesége miatt. A saját feleségét válólevéllel elküldi, testvére feleségét hálicával .

 

Jevámot 13/8

Ha egy férfi két árvát vett feleségül, akik kiskorúak, és ő meghal. Ha az egyik közülük viszonyban van a levirrel, vagy hálicát gyakorol, a riválisát[4] felmenti. A szabály hasonlít a két süketnéma nő esetéhez. Ha a férfi elvesz egy kiskorút és egy süketnémát (és meghal) ha az egyik (özvegy) a levirrel viszonyban van, vagy hálicát gyakorol nem menti fel asszonytársát. Ha a férfi elvesz egy jól halló nőt és egy süketnéma nőt (és meghal). Ha a jól halló nő és levír viszonyt teremtenek, felmenti asszonytársát. De ha a süketnéma és a levír összejönnek, a nő nem menti fel asszonytársát. Ha egy férfi elvesz egy felnőtt és egy kiskorú nőt, és meghal. Ha a felnőtt viszonyt teremt a levírrel, felmenti a kiskorút, de fordítva, a kiskorú nem menti fel a felnőtt asszonyt.

 

Jevámot 13/9

Ha egy férfi felségül vett két árvát, akik kiskorúak és aztán meghalt, a levír kapcsolatban volt az elsővel aztán a másodikkal, vagy ha a (férj) testvérnek kapcsolata lett a második nővel, nem tette alkalmatlanná az elsőt. A szabály hasonló a két süketnéma nővérhez. (Ha a férfi) feleségül vesz egy kiskorút és egy süketnémát, (és meghal). Ha a levír viszonyt létesít a kiskorúval aztán a süketnémával, vagy ha a testvére kapcsolatba lép a süketnémával, a kiskorú (nő) nem lesz alkalmatlan. Ha a levír viszonyt kezd a süketnémával és aztán kiskorúval (vagy a testvére) alkalmatlanná teszik a süketnémát.

 

Jevámot 13/10

Özvegyek, akik közül az egyik okos, és a másik  süket, és a levír összejön az okossal, aztán a sükettel kezd viszonyt, vagy a levír testvére kezd a sükettel, nem válik számára tiltottá a másik nő sem. Ha a levír együtt él a sükettel és aztán az okossal, vagy a testvére az okossal, a süketet tiltottá teszi saját maga számára.

 

Jevámot 13/11

Az egyik özvegy felnőtt a másik kiskorú, a levír a felnőtt özveggyel jön össze majd a kiskorúval, vagy az egyik testvér összejön a kiskorúval, ezzel nem teszi a felnőttet alkalmatlanná. Ha a levír a kiskorúval kezdi utána a felnőttel, vagy a testvér, aki a felnőttel összejön, a kiskorú számára azonban tiltott lesz. Rabbi Elazar azt mondja: a kisorút kioktatjuk, hogy utasítsa el.

 

Jevámot 13/12

Kiskorú levír, akinek kiskorú jevámá-val[5] lett viszonya, együtt nőnek fel. Ha nagykorú sógornővel jön össze, az felneveli. Ha a sógornő harminc napon belül jelenti, hogy „nem hált velem” kényszerítik, hogy hálicának vesse alá magát. Harminc nap elteltével felkérik, hogy oldja őt fel. Ez idő alatt, legyen akár tizenkét hónap, meg kell oldani a szandálját.

 

Jevámot 13/13

Ha egy nő férje élete során megesküdött, hogy semmiképpen nem kíván együtt élni a sógorával, azután hogy a férje meghal, felkérik a sógort, hogy a nőnek hálicát végezzen. Ha ez volt a nő szándéka, még férje életében is megkérhetik, hogy oldják meg a szandálját.

 

[1] Kiskorú és árva lányok.

[2] Házasságot, melyet nagykorúság elérése után kötnének.

[3][3] Az apja elvesztette a gyámságot felette.

[4] rivális : asszonytárs a többnejűség idején.

[5] jevámá ebben az esetben : sógornő