Misna magyarul – Gitin 3.

Írta: Uri Asaf - Rovat: Hagyomány

„…két felesége volt, és azonos a nevük. A válólevélben azt írta, hogy elengedi a nagyobbikat, akkor nem küldheti el a fiatalabbikat.”

Misna, magyarul Ismétlés (héberül  ‏‏שְׁנָהמִ misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

Gitin, héberül: גיטין traktátusa a Násim rendhez tartozik. Ez a traktátus a halachikus válás részleteivel foglalkozik. A gitin szó a get (akkádi eredetű szó) többesszáma, és a nőtől való válást igazoló dokumentumra, engedélyre utal. Mint korábban láttuk, a válás szabályaival a ketubot traktátus is foglalkozik.

 

A szombat MISNÁJA:

Gitin, no. 3

 

Gitin 3/1

Olyan get, amelyet nem meghatározott személy számára írtak, érvénytelen. Hogyan? Például egy férfi a piacon jártában, írnok hangját hallja, amint a következőt diktálja (tanítványának): „Ez és ez az ember X városból, válni kényszerül attól a bizonyos asszonytól, majd így folytatja: ez a nevem, és ez a feleségem neve” – a (gyakorlásképpen írt) szöveg, nem használható fel, mint get, ezzel nem lehet elválni. Vagy más eset: a férfi ír egy váló levelet, majd meggondolja magát, de találkozik egy városbéli barátjával, aki így szól hozzá: a nevem egyezik a te neveddel és a feleségeink neve is megegyezik – ezzel a válólevéllel nem válhat (a barát). Vagy másik eset: két felesége volt, és azonos a nevük. A válólevélben azt írta, hogy elengedi a nagyobbikat, akkor nem küldheti el a fiatalabbikat. Vagy másik eset: azt mondta az írnoknak: a get-ben azt írd, hogy azt küldöm el, akit én akarok, ez a get érvénytelen.

 

Gitin 3/2

Írnok, aki a válóleveleket (gitin) írja, üres helyet kell hagyjon a férj és a feleség neve és a dátum számára. Ha adósságlevelet ír, üres helyet kell hagyjon a névnek, aki a kölcsönt adja, és aki a kölcsönt felveszi, az összegnek és a dátumnak. Adás-vételi szerződés esetén üres helyet kell hagyni az eladó neve, a vásárló neve, a tulajdon (birtok) neve és a dátum számára, mert ez a szabály. Rabbi Jehuda elveti az előre megírt formákat. Rabbi Elázár mindegyiket engedélyezi, kivéve a nőknek járó get estében, mivel az MTörv 24, úgy írta: „és írta neki” vagyis a nő számára.

 

Gitin 3/3

Aki get-et visz, de útközben elvesztette, majd azonnal megtalálta, kóser. Ha kötegben vagy aktatárolóban találta és felismerte valamilyen jelről, kóser. Messziről hozza a get-et, addigra a férj már öreg és beteg, a feleségnél hagyja az okiratot, feltéve, ha a férj még életben van. Izraelita lánya, aki paphoz ment feleségül, és aki külföldre utazott, a feleség továbbra is ehet a papi adományból, feltéve, ha a férj még él. Ha valaki külföldről vétekáldozatot küld, feláldozzák abban a hitben, hogy még él.

 

Gitin 3/ 4

Rabbi Elázár ben Pártá három dolgot mondott a Bölcsek előtt, akik megfogadták szavait: az ostromlott városban élőkről, a háborgó tengeren utazóról és az elitéltről, aki a bírák elé megy – őket élőknek kell tekinteni.[1] Azok azonban, akiknek ostromlott városa behódolt, vagy akik hajója elveszett, és az, akit halálra ítéltek, (jogi szempontból) nem élő, de nem is halott. Ennek megfelelően az izraelita lánya, aki paphoz ment feleségül és a pap lánya, aki izraelitával házasodott, nem ehet az adományból (trumá).[2]

 

Gitin 3/5

Aki get-et visz Izrael földjén, és mielőtt átadná a válólevelet megbetegszik, átadja valaki másnak, hogy az kézbesítse. Ha a férj nem akarja, hogy idegen kézbesítse a válólevelet, azt mondja a küldöncnek: kérj az asszonytól valamilyen bizonyítékot (zálogot), hogy a kezébe adtad. A férj nem akarja, hogy idegen kezében legyen felesége záloga.

 

Gitin 3/6

Aki válólevelet hoz idegen földről, és megbetegszik, bíróság elé járul, ahol helyettes küldöncöt neveznek ki, de előtte kijelenti: előttem írták és előttem írták alá. Ha ez történik a második küldönccel is, a következő küldöncnek már elég annyit mondani: a Bet Din küldönce vagyok.

 

Gitin 3/7

Aki kölcsönt ad a papnak, a lévitának, a szegény embernek, (azzal a feltétellel), hogy majd az ő járadékaikból visszakapja a neki járó pénzt, azt tartja szem előtt, hogy ők életben vannak, és nem gondol arra, hogy a pap vagy a lévita meghal, vagy a szegény meggazdagodik. Ha meghaltak, az örökösöktől engedélyt kell kérni, (az adósság ügyében). Ha a Bét Din előtt vették fel a kölcsönt, nem kell az örökösök engedélyét kérni.

 

Gitin 3/8

Ha valaki félretesz a termésből, leválasztja belőle a papi adományt (trumá) a tizedet, a pénzt, amelyből a második tizedre költ, és abban a hitben választja le ezeket, hogy (a félretett termés) létezik. Az, hogy elveszett, időről időre aggodalmat okoz, ezek Rabbi Elázár ben Sámua szavai.

Rabbi Jehuda azt mondja, három időben vizsgálják a bort, a szukkoti ünnep végén a forró szelek miatt, amikor a bimbók leesnek a szőlőtőről, mikor a szőlőszem nedvektől duzzad.

 

[1] jogi szempontból

[2] feltételezhetően a férjük már nincs életben

támogatás

Címkék:Gitin, Misna