Misna magyarul – Gitin 1.

Írta: Uri Asaf - Rovat: Hagyomány

Azt mondja valaki, „add ezt a get-et a feleségemnek, és azt a szabadságlevelet a rabszolgámnak”, majd meggondolja magát. Rabbi Meir szerint mindkét esetben meggondolhatja magát. A Bölcsek szerint a nőnek adott get esetében meggondolhatja magát, de a szabadságlevél esetében nem.

Misna, magyarul Ismétlés (héberül  ‏‏שְׁנָהמִ misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

Gitin, héberül: גיטין traktátusa a Násim rendhez tartozik. Ez a traktátus a halachikus válás részleteivel foglalkozik. A gitin szó a get (akkádi eredetű szó) többesszáma, és a nőtől való válást igazoló dokumentumra, engedélyre utal. Mint korábban láttuk, a válás szabályaival a ketubot traktátus is foglalkozik.

 

Gitin1/1

A küldöncnek, aki get-et hoz külföldről, a következőt kell mondania: „előttem írták és előttem írták alá.” Rábán Gámliel a következőt állítja: annak is, aki Rekemből vagy Hegerből jött.[1] Rabbi Eliezer hozzáteszi: annak is, aki Kefár Ludimból Ludimba megy. A Bölcsek szerint: azt a kijelentést, hogy „előttem írták és előttem írták alá”, csak annak kell mondani, aki a get-et külföldről hozza, vagy oda viszi. Az, aki a külföld egyik megyéjéből a másikba viszi a get-et, annak is el kell mondania, hogy „előttem írták és előttem írták alá.” Rábán Simon ben Gámliel azt mondja: még akkor is, ha egyik birodalomból a másikba megy.

 

Gitin 1/ 2

Rabbi Jehuda azt mondja: Rekemtől keletre[2] (Izraelen kívül esik), és így Rekem a keleti határnak tekinthető, hasonlóan Askelontól délre, ahol Askelon a déli határ, és Akkótól északra, ahol Akkó az északi határ.

 

Gitin 1/ 3

Ha valaki Izraelen országán belül, (egyik helyről a másikra) viszi a get-et, nem kell kijelentenie, hogy előttem írták és előttem írták alá. Ha kétely merül fel az érvényességet illetően, a get az aláírás vizsgálata szerint érvényességet nyer. Aki külföldről hozza a get-et, és nem áll módjában nyilatkozni: előttem írták és előttem írták alá, a get érvényességét az aláírás(ok) határozzák meg.

 

Gitin 1/ 4

A küldönc szempontjából, aki Izrael országából viszi és ugyanoda hozza a get-et és a rabszolgák szabadságleveleit, a két dologban azonos az eljárás. A nők válási okiratának és a rabszolgák szabadságlevelének azonos az útja.

 

Gitin 1/5

Minden olyan dokumentum, melynek tanúságán szamaritánus aláírása is szerepel, érvénytelen, kivéve a válási okiratot és a (rabszolgák) szabadságlevelét. Történt egyszer Kefár Otnái- ban, hogy Rábán Gámliel elé hoztak egy válási okiratot, melynek tanúi szamaritánusok voltak, és a Rabbi a get-et érvényesnek ítélte. Mindazok a dokumentumok, melyeket a nem zsidó bíróságok elfogadnak és nem zsidó tanúk aláírását tartalmazzák elfogadhatók, kivéve a nők get-jét és a rabszolgák szabadságlevelét. Rabbi Simon azt mondja: ezek is elfogadhatók. Az elfogadhatóság csak akkor vált kétségessé, mikor hediot (tapasztalatlan) bírósági szakértők tárgyalta az ügyet.

 

Gitin 1/6

Azt mondja valaki, „add ezt a get-et a feleségemnek, és azt a szabadságlevelet a rabszolgámnak”, majd meggondolja magát. Rabbi Meir szerint mindkét esetben meggondolhatja magát. A Bölcsek szerint a nőnek adott get esetében meggondolhatja magát, de a szabadságlevél esetében nem. Mivel az előnyös megítéléshez nem szükséges az illető jelenléte, de az előnytelenhez igen. Tehát, ha nem akarja megtartani a rabszolgáját, azt engedélyezik neki, de ha nem akarja megtartani a feleségét, azt nem engedik meg. Rabbi Meir azt mondta nekik (a Bölcseknek): lám megakadályozza a rabszolgát, hogy egyen az adományból (azáltal, hogy szabadon engedi) és ugyanúgy megakadályozza a feleségét, azzal, hogy elválik tőle? Azt válaszolták: a rabszolga úgysem ehetett az adományból, mert pap (kohen) tulajdonában volt. Ha azt mondja valaki, „add ezt a get-et a feleségemnek, és azt a szabadságlevelet a rabszolgámnak” és meghal, mielőtt a kérést teljesítik, halála után nem fogják teljesíteni a kérését. Ha azt mondja: adj egy manét[3], stb… és meghal, a pénzt meg kell adni.

[1] Rekem és Heger – határmenti települések.

[2] Rekemtől keletre szükség van a kijelentésre.

[3] máne- pénzegység

támogatás

Címkék:Gitin, Misna