Idegenek bora – Misna magyarul, Ávodá Zárá 5.

Írta: Uri Asaf - Rovat: Hagyomány

“Történt Bajtusz ben Zonin-nal, hogy fügét szállított idegenek borával együtt a hajón. A boroshordó összetört és a bor ráfolyt a fügére. Bajtusz megkérdezte a Bölcseket és ők megengedték a füge fogyasztását. Ez a szabály: ha két dolog keveredése javítja az étel ízét, az étel fogyasztása tilos, ha nem javítja, vagy elrontja az ízt, szabad.”

2500 évvel ezelőtt elsüllyedt hajó rekonstrukciója

Az ÁVODÁ ZÁRÁ nevű traktátus része a Misna Nezikin (károk) c. rendjének. Az ávodá zárá jelentése: idegen vallás, bálványimádás, úgy is mondhatjuk: idegen nemzetek vallása és ünnepei. A traktátus a görög-római kori idegenekkel, bálványimádókkal együtt élő izraelitákra vonatkozó szabályokkal foglalkozik. A traktátus öt fejezetből áll. Feltűnő, hogy a keresztény vallással a Misna nem foglalkozik. Ez a misna korai keletkezésére utal.

Ávodá Zárá 5

 

Ávodá Zárá 5/1

Ha (izraelita) munkást bérel a neszech bor[1] elkészítéséhez, bért nem fizethet neki. Ha másféle munkára bérel valakit, és közben megkéri: ”vidd el ezt a hordó bort (neszech) egyik helyről a másikra”, nem gátolja munkabér kifizetését. Aki szamarat bérel, hogy neszech bort szállítson, tilos a szamár munkáját megfizetni. De ha a szamáron ül és a megtett útért fizet, fizetsége jogos, még akkor is, ha a szamáron idegenek bora is van.

 

Ávodá Zárá 5/2

Idegenek bora ráömlött a szőlőre. Leöblíti a szőlőt (hideg vízzel) és fogyaszthatja. Ha a szőlőszemek meghasadtak, fogyasztásuk tilos. (Ha a bor) ráömlik a fügére vagy a datolyára, és a gyümölcs ízt ad, a bor fogyasztása tilos. Történt Bajtusz ben Zonin-nal, hogy fügét szállított neszech borral együtt a hajón. A boroshordó összetört és a bor ráfolyt a fügére. (Bajtusz) megkérdezte a Bölcseket és ők megengedték (a füge fogyasztását). Ez a szabály: ha (két dolog) keveredése javítja (az étel) ízét, az étel fogyasztása tilos, ha nem javítja, (vagy elrontja) az ízt, szabad. Például, ha ecet a forró babra folyik, kellemetlen ízt ad, (ezért a bab) fogyasztható.

 

Ávodá Zárá 5/3

Idegen, aki izraelitával együtt boroskorsókat szállít helyről helyre. Ha a boroskorsók őrizet alatt állnak, a bor (fogyasztása) megengedett.[2] Ha szól neki, hogy messzire viszi hajóval (a korsókat) (az idegennek) elég ideje lehet,[3] hogy (a bort megkóstolja), azután újra bedugaszolja és a korsót szárazra törölje. Raban Simon ben Gámliel szerint a bor csak akkor tiltott (ha az idegennek elég ideje van a korsót) visszadugaszolni és szárazra törölni.

 

Ávodá Zárá 5/4

Ha a boroskorsókat a kocsiban vagy csónakban hagyja, és kitérőt tesz, bemegy a városi fürdőbe, a (bor fogyasztása) megengedett.[4] Ha (az izraelita) jelenti, hogy messzire megy, elég idő marad, hogy kilyukassza, majd betömje és megtörölje a (korsót). Rábán Simon ben Gámliel azt mondja: (csak akkor tilos ) ha van elég ideje, hogy kilyukassza, majd betömje és szárazra törölje. Ha a boltjában hagyja az idegent (bálványimádót) és közben, ki és be jár, a (bor) megengedett. Ha (az izraelita) jelenti, hogy messzire megy, van elég ideje, hogy kilyukassza, majd bedugaszolja és szárazra törölje. Rábán Simon ben Gámliel azt mondja: van elég ideje, hogy kilyukassza, majd bedugaszolja és szárazra törölje.

 

Ávodá Zárá 5/5

Egy asztal mellett ült az idegennel, és nyitott korsót hagyott az asztalon és a mellé helyezett (tálaló)asztalon is, tilos.[5] Amit a tálalalóasztalon hagyott, abból szabad. Ha azt mondta neki, “önts magadnak és igyál” mindkét asztalon lévő korsó (ital) tiltottá válik. Nyitott korsó tilos, de zárt korsó megengedett, (feltéve, ha az izraelita nem marad távol hosszabb ideig), miközben a korsó kinyítható és visszadugaszolható és megtörölhető.

 

Ávodá Zárá 5/6

Ha idegen katonák vannak a városban, békeidőben a nyitott hordó tilos és a zárt hordó megengedett, háborús időben mindkettő megengedett, mert a katonáknak amúgy sincs idejük libációt végrehajtani a zsidók borával.

 

Ávodá Zárá 5/7

Zsidó mesteremberek, akiknek az idegen bérlő neszech bort kínál munkájukért, mondhatják: “ehelyett kérjük a pénzbeli ellenértéket”.  Ha azonban a neszech bor már a birtokukba került, nem mondhatják, mert zsidó nem kereskedhet idegenek borával. Ha zsidó a saját borát kínálja idegennek eladásra, először megmondja az árát, és csak ezután méri ki a bort az idegen edényébe. Ezáltal az idegen kezébe kerülhet, mielőtt neszech borrá válna. A fizetség (a pénz) ez esetben nem tiltott. Ha a bort az idegen edényébe tölti és csak ezután közli az árát, a fizetség tiltott. Ha a tölcsérrel bort tölt az idegen edényébe, a tölcsérben lévő maradék bor nem tölthető a zsidó edényébe. Egyik edényből a másikba való töltés esetén az eredeti töltő edényben maradt bor megengedett, az az edény, amelybe töltik, annak bora tiltott.

 

Ávodá Zárá 5/8

Jájin neszech (libációra használt bor) tiltott ital, és bármilyen arányban keverve más borral, vagy libációra használt víz közönséges vízzel keverve ugyanúgy tiltott. Bor vízzel és víz borral az íz javítása érdekében tilos. Íme a szabály: két azonos anyag keveréke tiltottá válik, (bármilyen eltérő) anyag hozzáadásától, de a keverék akkor is tiltott lesz, ha a hozzáadott anyag csak ízt ad az italnak.

 

Ávodá Zárá 5/9

Ezek a magukban is (fogyasztásra) tiltott anyagok, melyek keverékben is tiltást eredményeznek: A libációra használt bor, a bálványok, a nyersbőr, a megkövezéssel megölt ökör, a borjú, melynek a nyakát szegték, levágott madár, a lepra tisztítására, a názirita hajszála, elsőszülött szamár, hús, melyet tejben főztek, a bűnbak (a jom kipuri), a szentély udvarában levágott és megszenteletlen állat. Mindezek magukban is tiltott “eledelek”, és keverékben is tiltottak .

 

Ávodá Zárá 5/10

Jájin neszech amely a ciszternába folyt, (annak vizét) tiltottá teszi. Rábán Simon ben Gámliel azt mondja: eladhatja az egészet idegennek, kivéve a (vízben lévő jájin neszech ) pénzbeli értékét.

 

Ávodá Zárá 5/11

Kőből készült borprés, melyet idegen kátrányozott, és aztán bort töltött bele, (hogy elvegye a rossz ízt), kimossa, majd a prés alkalmas borkészítésre. Fából készült borprés, Rabbi Juda háNászi szerint kimossa, de a Bölcsek kérik, hogy kaparja le teljesen a kátrányt. Agyagból készült borprés tiltott.

 

Ávodá Zárá 5/12

Aki idegenektől edényt vásárol, melynek használata rituális fürdőben való öblítést igényel, öblít, azok az edények, melyek forró vízben való öblítést igényelnek, öblít, azok, melyek fehér ízzást igényelnek, tűzben, felhevíti azokat, a grillezésre használandó nyársakat is tűzben hevíti. A késeket a csiszolás tisztán tartja.

 

[1] héb. Jájin neszech – idegenek bora

[2] megengedett az izraelitának

[3] az idegennek elég ideje van, hogy a korsót fenyissa és a bort megkóstolja

[4] mivel az idegen nem tudja, az izraelita meddig marad távol

[5] mig az izraelita kimegy az idegen belekóstol a borba, ez tilos

 

támogatás
Pop up banner

Címkék:Ávodá Zárá, Misna

[popup][/popup]