„I-tennek tetszik a digitalizáció”

Írta: Szombat - Rovat: Hagyomány

Orosz nyelvű zsinagóga nyílik Tel-Aviv trendi negyedében.

 

Az RTVi orosz nyelvű hírcsatorna „Izrael ezen a héten” c. műsorában Borisz Stern tudósított arról, hogy Tel-Aviv központjában, a divatos Sorona negyedben augusztus 26-án avatják föl az orosz anyanyelvűek ortodox zsinagógáját és közösségi központját Jewish Point néven. A műsorvezető a létesítményt életre hívó Joszif Herszonszkij rabbival beszélgetett.

BS Hogyan történt, hogy a világi Tel-Aviv kellős közepén új zsinagóga nyílik, ahol az orosz anyanyelvű zsidók gyülekezete jött létre?

JH Bizony itt a jótékonysági pénzek magas hatékonyságú felhasználásáról van szó…

BS A sok újdivatú idegen szó hallatán az az érzésem támad, hogy nem is zsinagógáról, hanem a high-techről beszélünk…

JH …és akkor jive-ról meg a digitalizációról nem is szóltam, mindez a hatékonyság növelése céljából… Számomra, a gyülekezet rabbija és világi vezetője számára az üzlet és a nem kereskedelmi célok nem válnak el szigorúan egymástól, de a végső cél mégis csak az ember. A pénz pedig eszköz, mert a profit másodrangú. De ha nincs hatékonyság, nem lesz Tóra és nem lehetnek parancsolatok.

BS Fél éve, a pandémia kellős közepén találkoztunk, és akkor beszélt a projektről és a szükséges anyagiak előteremtéséről. Akkor sokan a terv képtelenségéről igyekeztek meggyőzni Önt. Mégis, hogyan sikerült?

JH Hát ez a plan fact. Mindent sikerült megvalósítani. Persze I-ten segítségével, de az nem pottyan magától – kellett a tevékenység és a zsidók hite és bizalma. És ha megvan a bizalom, akkor – ahogyan egy híres rabbi mondta nekem – a pénz jelentősége huszadrangú.

BS Jó, de most sokan azt kérdezik, kik adták össze a pénzt: izraeliek, európaiak, amerikaiak, orosz állampolgárok?

JH A 700 nagy adakozóból több volt az izraeli, mint a diaszpórabeli. De az átlag 200 sékel volt. A legbőkezűbb szponzorok a diaszpórából kerültek ki. És itt nem csupán vallási és jótékonysági szempontok játszanak közre. Közösségünkön belül fejlesztjük a digitális kapcsolatokat. A járvány idején megjelent a zoom, én azt mondtam: úgy tűnik. I-tennek tetszik a digitalizáció. Digitális filiálékat hoztunk létre a világ számos pontján: Moszkvában, Londonban, az USA nyugati partvidékén, most pedig Berlinben. Egymással online tartják a kapcsolatot. A zsidó ne legyen magányos, bárhová is veti a sors, munkája, családja a világban. Mert mi a zsidó közösség? Tudás, atmoszféra, és networking, connecting people.

BS A kérdés mégis csak az: kik jönnek majd a megnyitóra, kikből áll a gyülekezet? Ismeretes, hogy Tel-Aviv világi nagyváros –ami persze közhely, hiszen itt is számtalan zsinagóga és jesiva található. Az orosz anyanyelvűek mégis külön kategória.

JH Orosz anyanyelvűeknek épült, de mindenkit szívesen látunk, akik érdeklődnek, akik valami szükségest, fontosat tennének hozzá a gyülekezethez. A közösség igen szerteágazó: rabbik, rendezők, startup vállalkozók, LMBT aktivisták. Véleményem az, hogy a zsinagóga – a zsidóság képviselete, a miénk, tehát az orosz nyelvű zsidóságot képviseli. A nyelv közös, olyanok vagyunk, mint a youtube – csak nem annyira a tartalom (content) a fontos, hanem a hely/platform is, ahová kellemes odamenni. Mindent, ami nem I-ten káromlása és a zsidóság elleni harc hirdetése, szívesen fogadunk, csak a férfiakon legyen fejfedő, és még egy: a tehetséges embereket várjuk.

BS Az orosz anyanyelvű zsidók közötti viták mindig szenvedélyesek. A kilencvenes évek „orosz” bevándorlói jószerével azt se tudták, merre van a zsinagóga. A mostaniak egészen mások, de nincs közöttük párbeszéd. Az újabbak vallásosabbak? Van valami szűrés a gyülekezetben?

JH Ezzel mi nem foglalkozunk. Ez kontraproduktív; a sztereotípiákat igyekszünk lebontani. A mi közösségünk egyharmada az elmúlt öt éven érkezett, további egyharmad öt–tíz éve, és a fennmaradók tíz évnél régebben. I-ten jó, és jó zsidónak az számít, aki eleget tesz annak, amit tőle vár. Ha akarod, tőled távol, a hetedik mennyországban lakik, de mehettek akár kéz a kézben is. A mi gyülekezetünkben I-ten és a zsidók egymás mellett vannak, nem csatáznak egymással. Aki ezt keresi, megtalálja nálunk. Nincs ellentmondás a vallásosság és a modern életvitel között.

BS Ez úgy hangzik, mint egy sci-fi, de a zsinagóga mégis csak tanulás, imádkozás, szombat fogadás, kóserság… Az utca tel-avivi polgárától távol álló dolgok.

JH Tel-Aviv sokat változott, és mi ezt továbbvisszük. A tórában az áll, hogy egy százalék több mint a semmi. Ha odajön hozzám valaki a gyülekezetből, és azt mondja, Joszif ez nekem nem megy, azt válaszolom: ha a kóserságodat 17%-ról 17,5%-ra emeled, már az is eredmény. Ha kocsival mész a zsinagógába, az jobb annál, mint autózni és egyáltalán nem járni.

BS Az, hogy a vallástalan ’oroszok’ kritizálják a kezdeményezést, nyilvánvaló, de biztos érik önöket bírálatok ortodox körök felől is.

JH Ha valakit nem kritizálnak, az vagy nem él már, vagy valami olyan dologgal van elfoglalva, ami mások számára teljesen érdektelen. Sokan kritizálnak, ha elhallgatnak, rögtön önvizsgálatot fogok tartani, hiszen nyilvánvaló, hogy valamit elrontottam.

BS Világos, huszonhatodikán megnyitó, mire számíthatnak a vendégek, akik ellátogatnak a Jewish Pointba?

JH A pompás hely gyermekek táboroztatására is alkalmas. Az esemény az összes járványellenes szabály betartásával kerül megrendezésre. Vörös szőnyeget fotósokkal. Sarona történetét avatott idegenvezető meséli el. Pohárköszöntők hangzanak el. Kreatív programmal készülünk, minden ízletes, és szép lesz, mint ez a kipa…
Mindenkit meghívunk, ha nem is a megnyitóra, de utána látogassanak el hozzánk!

 

Израиль за неделю / 21.08.2021

В этом выпуске:📌 В Израиле введены ограничительные меры и проводится массовая ревакцинация Pfizer. Страна готовится к началу учебного года и тотальному кара…

Az interjú a 40-ik perctől kezdődik.

 

Fordította: Bassa László

támogatás
Pop up banner

Címkék:orosz anyanyelvűek, Tel-Aviv, zsinagóga

[popup][/popup]