Hogyan döntjük el a termény árát? – Misna magyarul, Bává Meciá 5.

Írta: Uri Asaf - Rovat: Hagyomány

Nem dönthető el a termék ára, mielőtt a piaci ár ismeretessé válik… Az, aki az aratók közül az első, az embereivel megállapítja az asztagba gyűjtött gabona árát, vagy a kosárba gyűjtött szőlőét, vagy az összegyűjtött olíva bogyóét, vagy a fazekas agyagtömbjeit, vagy az égetett meszet.

 

Nezikin (נזיקין) károk, másképp: a károk rendje  a Misna negyedik rendje.

Nagyrészt a zsidó bűnügyi és polgári törvényekkel foglalkozik, valamint a zsidó törvény végrehajtó szerveivel. A Nezikin, (károk rendje) tíz traktátusból áll:

Bává Kámá – első kapu

Bává Meciá – középső kapu

Bává Bátrá – utolsó kapu

Szánhedrin – a nagy törvényszék

Mákot – vesszőzés

S’vuot – eskütétel

Edujot – tanúságtétel

Ávodá zárá – idegen vallás

Ávot– atyák bölcsessége

Horájot – döntések (vétekáldozattal kapcsolatban)

 

BÁVÁ MECIÁ traktátus a Nezikin (Károk) c. rend második fejezete. A traktátus címe magyarul: “középső kapu”. Mindhárom “kapu” (bává), az első, a középső és az utolsó, eredetileg a teljes Nezikin rend alapját képezték. A “középső kapu” polgári joggal, ezen belül tulajdonjoggal foglalkozik.

 

Bává Meciá 5

 

Bává Meciá 5/1

Mi az a nesech és mi az a tárbit?[1] Mi a nesech? Azt jelenti, amikor egy szelát (mely négy dínárral egyenlő értékű) kölcsönbe adnak öt dinárért. Vagy két szeá (véka) gabonát háromért kölcsönöz. Mi a nesech? A kölcsönző a kölcsönt kérőt valósággal “megharapja”.[2] Mi a tárbit? Amikor a terméket drágábban árulják, mint vették. Valaki gabonát vásárol és egy arany dínárt[3] fizet egy kor gabonáért,[4] azután felmegy a kor gabona ára harminc ezüst dínárra. Ekkor a vásárló azt mondja (annak, aki tárolja a gabonát): add ide a gabonámat, mert bort akarok vásárolni az árából. (Azt a választ kapja): a gabonád most harmincat ér, és (ennek az árnak megfelelő) bor jár neked. De valójában nincs is bora.

 

Bává Meciá 5/2

Aki kölcsönt ad társának, nem lakhat ingyen az udvarában és nem is bérelheti tőle olcsóbb áron, mert az ribit-nek (kamat) számít. A bérleti díj emelhető (változtatható) de a vételi ár nem. Hogyan? Bérbe adta társának az udvarát és azt mondta neki: ha most kifizeted, akkor tíz szela lesz egy évre, ha havonta fizetsz, egy szela lesz havonta, az ilyen alku megengedhető. Ha azonban eladta neki a földjét és azt mondta: ha most kifizeted az ára 1000 zuz és a tied, de ha a betakarítás idején fizetsz, ezerkétszáz zuz lesz az ára. Ez az alku tilos.

 

Bává Meciá 5/3

Eladta a társának a földet és (az eladó) megkapta a pénz egy részét és azt mondta, vedd el magadnak, ami neked jár, majd később kifizeted, (amennyivel tartozol). Ez az eljárás tilos. Kölcsönt vett fel földje (biztosíték) fejében, a kölcsönző azt mondta: ha három éven belül nem fizeted vissza (a kölcsönt), a föld enyém lesz. És az övé lett. Így járt el Bajtusz, Zunin fia, a Bölcsek egyetértésével.

 

Bává Meciá 5/4

Nem állapodhat meg a boltossal a bevétel felében, és nem is bízhatja meg azzal, (pénzt adván neki) hogy szerezzen árut, amely után a bevétel fele az övé lesz, csak akkor, ha bérmunkásként dolgozik neki (nem, mint boltos). Nem ültetheti a tyúkokat az udvarban, azzal a megállapodással, hogy a tojás fele az övé lesz, vagy nem adhat borjút és csikót annak, aki felneveli őket, azzal, hogy a felnőtt állat fele az övé lesz. Csak akkor, ha a takarmányt és a munkát megfizeti. De vállalhatja a csikó és borjú nevelését a felnőtt áru felének fejében, amíg az állatok az egyharmad nagyságukat elérik, és szamár esetén, amíg terhet tehet rájuk.

 

Bává Meciá 5/5

Felértékelik és megfelezik a tehén és a szamár munkáját és takarmányát, és van, ahol megfelezik a kiadást az állat születésekor, és van, ahol először felnevelik az állatot, és aztán átadják a tulajdonosnak. Rábán Simon ben Gámliel azt mondja: felértékelik a borjút az anyjával, a csikót az anyjával, és odaadják az emberüknek, hogy felnevelje őket, és megosztják a bevételt. A bérlő fizethet a föld után, ha megjavítják[5] a termés mennyiségét, és nem tart a kamattól.

 

Bává Meciá 5/6

Nyáj (bérlését, őrzését) izraelitától nem lehet elfogadni a szigorú, ún. con barzel (“vas-nyáj”) feltételek[6] mellett, (a con barzel esetén a bérlő teljes felelősséget ígér a tulajdonossal szemben). Idegentől azonban elfogadhat nyájat az ún. con barzel feltétele mellett, ugyanígy pénzt is elfogadhat és kölcsönözhet idegeneknek. Ugyanez fennáll, átmenetileg itt tartózkodó idegenekkel szemben. Izraelita kölcsönözhet pénzt idegennek az idegen tudomása és beleegyezése mellett, de az izraelita tudomása mellett nem.

 

Bává Meciá 5/7

Nem dönthető el a termék ára, mielőtt a piaci ár ismeretessé válik. (Megjelenik a termék piaci ára, annak ellenére, hogy az egyiknek van ilyen terméke és a másnak nincs). Az, aki az aratók közül az első, az embereivel megállapítja az asztagba gyűjtött gabona árát, vagy a kosárba gyűjtött szőlőét, vagy az összegyűjtött olíva bogyóét, vagy a fazekas agyagtömbjeit, vagy az égetett meszet. A trágya árát az egész évben felbecsülheti. Rabbi Joszi azt mondja: a trágya árát csak úgy lehet megbecsülni, ha az árus gödörben tárolja. A Bölcsek egyébként is megengedik. (A trágya) ára a szállítás napján a legolcsóbbra tehető. Rabbi Jehuda hozzáteszi: még akkor is, ha nem a legolcsóbb árat kéri, mondhatja, vedd meg ezen az áron, vagy add vissza a pénzt.

 

Bává Meciá 5/8

(A gazda) kölcsönözhet bérlőinek gabonát, amit vetőmagnak való gabonában fizetnek vissza. Rábán Gámliel bérlőinek úgy kölcsönzött gabonát, hogy a vetés idején fizették vissza, vetőmagban. Ha drága volt a gabona, majd az ára esett, vagy ha olcsó volt és aztán megdrágult, visszavásárolta olcsón, nem azért, mintha ezt mondaná a háláchá, hanem szigorú volt magához.

 

Bává Meciá 5/9

Ne mondja a társának: adj kölcsön nekem egy kor gabonát és visszafizetem a betakarítás idején, hanem mondja így: visszafizetem, ha megjön a fiam, vagy ha megtalálom a kulcsomat. Hilel ezt megtiltja. Hilel ezt szokta mondani: Az asszony ne adjon cipó kenyeret a szomszédjának, csak akkor, miután megmondta az árát, nehogy felmenjen (ettől) a gabona ára, és felmerül a ribit (drágulás gyanúja is).

 

Bává Meciá 5/10

Azt mondja a társának: kapálj velem, majd én is kapálok veled, gereblyézz velem, majd én is gereblyézek veled, de nem mondja azt, hogy kapálj velem, majd gereblyézek veled, vagy gereblyézz velem, majd kapálok veled.  A száraz évszak napjai egyformák, az esős évszak napjai egyformák. Nem mondhatja a másiknak: segíts nekem szántani a száraz időben és segítek neked szántani az esős időben. Rábán Gámliel azt mondja: van előre fizetett kamat és van utólag fizetett kamat. Hogyan? Valakinek kedve támadt kölcsönt kérni a társától és (ezért ajándékot) vitt neki, mondván ezt azért hoztam, hogy adjál nekem kölcsön. Ezt (az ajándékot) nevezik előre fizetett kamatnak. Ha valaki kölcsön kért és visszafizette, és ezután megajándékozta, mondván ezt azért a pénzért kaptad, ami nem volt nálad, mialatt nálam volt kölcsön gyanánt. Ez az utólag fizetett kamat. Rabbi Simon azt mondja: van szóban fizetett kamat, például a kölcsönt kérő ne mondja a kölcsönzőnek, hogy láttam érkezni valakit erről vagy arról a helyről.

 

Bává Meciá 5/11

Ezek vétkez(het)nek a “ne tedd” utasítások dolgában: aki kölcsönt vesz, akik kölcsönt adnak, a jótálló, a tanú. A Bölcsek hozzáteszik: Az írnok. Ezek megszeg(het)ik a következő parancsolatot: “Pénzedet ne add neki kamatra” Lev 25, 37, és “ne végy tőle kamatot vagy többletet” Lev 25, 36, és “ha pénzt adsz kölcsön népemnek” (Kiv 22, 24), “ne vessetek rá kamatot”. És “vak elé ne tégy gáncsot, hanem félj Istenedtől. Én vagyok az Örökkévaló” (Lev 19, 14).

[1] Nesech és tárbit — mindkét szó a kamatra vonatkozik. A nesech a harapás szóból ered, a tárbit a ribit szóval rokon, mely ma is kamatot jelenet a héber nyelvben

[2] Nesech a NOSECH –HARAP igéből képzett főnév

[3]. Egy arany dínár huszonöt ezüst dínárnak felel meg

[4]kor – térfogat mennyiség

[5] Megjavítják: pl. trágyázással

[6] Con barzel: halachikus kifejezés a zálog- alaptőke sértetlenségére vonatkozóan Misna magyarul, Bává Meciá 5.

támogatás
Pop up banner

Címkék:Bává Meciá, Misna

[popup][/popup]