Gender semleges b’micva ünnepségek

Írta: Szombat - Rovat: Hagyomány

Az USÁ-ban egyre több zsidó közösségi központ, iskola, Hillel és más szervezetek fogadnak be LMBTQ+ identitású személyeket. Egyre több zsinagóga szertartási rendje alkalmazkodik ehhez szertartásaiban és követi a sajátos LMBTQ+ nyelvezetet. Bizonyos gyülekezetek maguk a kezdeményezők, másutt a tizenévesektől indulnak ki a változások.

Gender semleges b’micva ünnepség egy coloradói zsinagógában

A legtöbb zsinagóga a hagyományos nemi szerepek szerint a fiúknak bár micvát, a lányoknak pedig bat micvát tart. Egyre több zsinagóga azonban mindkét nemet befogadó b’nai mitzva (b’mitzva) ünnepségeket rendez. (Az angol b’nai a héberben bné a „fiúk és lányok” összefoglaló neve, ami hímnemű szó.)

A Colorado állambeli Boulder városának reform zsinagógája, a Har Hashem a tagok kívánságára ilyen ünnepségeket tart már évek óta. Az ilyen változásoknak köszönhetően számos, neme szempontjából nonkonform zsidó tizenéves újra jobban kötődik vallási közösségéhez.

Fred Greene, a Har Hashem zsinagóga rabbija mintegy 25 b’nai mitzvah ünnepséget tart évente. A múlt évben közülük három nemileg semleges volt. A változat már öt éve választható, de ez volt az első alkalom, hogy tizenévesek éltek a lehetőséggel. Greene szerint a kongregációban vannak olyan fiatalok, akik a b’nai mitzvát követően váltak transzneműekké. Úgy becsüli, hogy 5-7 tizenéves transznemű vagy bizonytalan irányultságú fiatal van a gyülekezetben, akinek neme – saját felfogása szerint – nem azonos a születésekor regisztrált nemével.

A b’mitzvák a Har Hashemben ugyanazt a szertartás-menetet követik, mint a hagyományos ünnepségek, kivéve a nyelvezetet.
„Tagjaink elzárkóztak a ‘ben’ vagy a ‘bat’ alkalmazásától. helyette a ‘beit,’ (ház) és a szülő neve hangzik el.” Több változtatás szolgálja a szélesebb befogadást, így pl. bizonyos igék főnévi igenév alakját használják, hogy ne kelljen a héber igéket nemek szerint ragozni. „Senkit sem kezelünk máshogy, mint ahogy azt az illető érzékenysége megköveteli” – mondja Greene. .

A 16 éves Ruby Marx, aki magával kapcsolatban a nőnemű (she/her) személyes névmást használja, a nemileg semleges b’mitzvah ünnepségét a bostoni Beth Zion zsinagógában tartotta 2020-ban a pandémia elején. “Mindig is tudtam, hogy b’nai mitzvám a Temple-ben lesz, mert a bár micvától és a bat micvától egyaránt idegenkedtem. Győzött a középút. Úgy érzem, az a nekem való, most köszönöm, jól vagyok.”

Marx, aki magát bizonytalan nemi irányultságúnak írja le, elsőként választotta a gender semleges utat, amiben néhány követőre is talált, amivel roppant elégedett.

Az ünnepségen szivárványos hímzésű és kedvenc rock zenekarait ábrázoló imasálat viselt. Magáról annyi mondott, hogy éppen arra az úttörő szerepre büszke, amit a gyülekezetben vállalt. „Jó érzés arra gondolni, hogy más tinédzsereknek segíthetek, akik nem érzik magukat jól a saját bőrükben. Időnként nekem is ilyen érzéseim vannak. Örülök, hogy fölnéznek rám.”

Tévelygők útmutatója?

A b’nai mitzvah-ban testet öltő nemi elfogadás több évtizedes fejlődésen ment keresztül, attól kezdve, hogy 1922-ben Mordecai Kaplan rabbi, a rekonstrukcionizmus megalapítója bat micvát rendezett lányának Judithnak New York Cityben. Azelőtt csak a fiúk részesültek a felnőtté avatás szertartásában. Ezután a szokás lassan terjedt az ország ortodox zsinagógáiban. Évtizedeken keresztül azonban a lányok szertartása különbözött a fiúkétól: nem olvashattak föl a Tórából, és az ünnepség nem a péntek esti, hanem szombat reggeli istentisztelethez kapcsolódott. Az ortodox zsinagógákban mindmáig ügyelnek a nemek szétválasztására.

A feminizmus terjedésével a nők kezdtek nyomást gyakorolni, hogy ők is felolvashassanak a Tórából és beszámítsák őket a minjánba. A teljes jogú bát micva szokásba jött. Manapság már a b’mitzvah szertartásra is ez vonatkozik.

A b’nai mitzvah ünnepség szerepe a felnőtté válás rituáléjában integrálni az ifjú zsidókat a szélesen vett zsidó közösségbe, bizonyítva, hogy készen állnak rituális kötelességeik teljesítésére.

Brave, egy coloradói tizenéves, a nemileg semleges ünnepséget választotta, mert nem biztos nemi hovatartozásában. „Most úgy érzem, hogy közelebb vagyok a férfi identitáshoz, de ez a jövőben változhat” – mondja.

Marx, a bizonytalan identitású bostoni fiatal szükségét érezte, hogy ezt fölvállalva csatlakozzon a közösséghez. „Úgy nőttem föl, hogy láttam unokatestvéreim és nővérem avatását; utána függetlenebbek lettek zsidó azonosságtudatukban. Nekem tetszett ez, de én saját utat választottam.”

A Keshet, az amerikai zsidók LGBTQ+ szervezete útmutatót adott ki b’mitzvah ünnepségek megtartásához. A „Celebrating the Age of Mitzvah: A Guide for all Genders”  c. kiadvány információt tartalmaz az esemény elnevezésétől az illő öltözékig, hogy a közösségek saját hagyományok kialakítására is képesek legyenek.

Jackie Maris, a szervezet chicagói oktatási és képzési menedzsere szerint a cél az, hogy a zsidó fiúkból és lányokból zsidó férfiak és nők legyenek, továbbá bármilyen nemű gyermekből zsidó öntudatos felnőtt legyen. Olyan eszközökre van szükség, amely nyelvi és rituális változtatásokkal a kettősségen túli embereket is képes megszólítani. „Az ősi hagyományok és szertartások is fejlődésen mentek keresztül, mégpedig emberi kezdeményezés hatására.”

Az ortodoxia szigorúan szétválasztja a két nemet, de már rajtuk is nyomás van az LMBTQ+személyek befogadása érdekében. Az Eshel, az USÁ-ban és Kanadában működő nonprofit szervezet LMBTQ+ ortodox zsidóknak és családoknak nyújt támogatást helyzetük kezeléséhez. Vannak olyanok, mint a Jewish Queer Youth, amely az ortodox, haszid és a hagyományos keleti zsidó közösségekben élő, nem normatív irányultságú fiatalokat tömöríti.

„Az elfogadó környezetben felnövő LMBTQ fiatalok körében ritkább az öngyilkossági kísérlet” – állítják kutatók. Brave and Marx esetében a közösség, család, barátok elfogadók voltak, amikor a nemileg semleges ünnepségek mellettek döntöttek. „Éreztem a szeretetet, és azt, hogy végre vállalhatom magamat” – mondta Marx.

A befogadás terjedésével a zsidó intézmények nagyobb befolyásra tesznek szert, a közösségekkel szorosabb kapcsolatot építenek ki. A Har Hashem rabbija, Greene szerint: „Nem hinném, hogy Isten fölöslegesen teremtene bármit is. És vannak emberek, mint én, akik igyekeznek jobban megérteni a nemek és identitás kapcsolatát, és ebben a mi szerepünket. A zsidó közösségnek nyitott sátornak kell lennie, ahová az emberek szabadon léphetnek, mert nincsenek ajtók.”

JTA – Bassa László

Címkék:b'micva, bar micva, bnai micva, LMBTQ

[popup][/popup]