„Ez a kis karantén már csak levezetés”

Írta: Bóka B. László - Rovat: Hagyomány

“…a zsidó közösség már átment néhány tréningen és traumán az elmúlt két évezredben. Ez a kis karantén már csak levezetés.”

Március közepe óta élünk együtt a koronavírussal, amely egyik pillanatról a másikra gyökeresen felforgatta az életünket. Nincsenek különbségek, most mindannyiunk legfontosabb dolga, hogy – ha a kötelesség máshová nem szólít – otthonunk falaki között éljünk és dolgozzunk. Nem megyünk szórakozni, nem nézünk filmeket a mozikban, a színházban nem élvezzük kedvenc színészeink játékát és a zenét sem hallgathatjuk élőben.

Mindez érvényes a vallási életre is. Az összeszokott közösségek tagjai sem láthatják egymást, nem lehet minjenben imádkozni. A járvány olyan, korábban soha nem látott helyzetet teremtett, amelynek alapján az ortodox rabbik évszázados szabályokon enyhítettek.

Ebben a helyzetben fordultunk néhány rabbihoz kérdéseinkkel, melyek a gyökeresen megváltozott helyzettel kapcsolatosak. Elsőként Radnóti Zoltán rabbi válaszait közöljük.

 

– Hogy van?

Hál’ Istennek jól. Mindig és mindenből lehet tanulni. A zsidó hagyomány azt tanítja, hogy Istentől nincsen rossz. Vannak tragédiák, vannak fájdalmak, vannak járványok és volt Auschwitz. Ezeknek az okát lehet keresni emberek döntéseiben. Ám utána minden pillanatot analizálni kell, hogy az az esemény mit adott a világnak, vagy mit vett el, illetve, hogy milyen figyelmeztetést kapott az emberiség.

– Hogyan viseli a bezártságot, a home-office életmódot és a megélénkült online kommunikációt?

József Attilával szólva, „kettős teher s kettős kincs”. A közellét örömének és terhének kettőssége. Az online kommunikáció megjelenésével elkezdjük becsülni a személyes kommunikációt. Ez inkább annak a generációnak lesz tanuláság, akik mobiltelefonnal a kezükben születtek meg.

– Vannak-e járványtól fertőzöttek a környezetében, a közösségében?

– Nincsenek.

– Végzett-e korábban is online tanítási és pasztorális tevékenységet?

– Nem.

– Mi a tapasztalata, hogyan viseli a közösség, hívei és a szélesebb társadalom a járvány okozta kényszerű változásokat?

– Ha egy kicsit vicces szeretnék lenni, a zsidó közösség már átment néhány tréningen és traumán az elmúlt két évezredben. Ez a kis karantén már csak levezetés. Komolyra fordítva a szót, a közösség fegyelmezetten viseli. Tudják, hogy értük van és nem ellenük. A szolidáris védőháló megteremtése nagyon fontos pont volt a Mazsihisz munkájában.

– Milyen mentális állapotban vannak az emberek?

– Nem találkoztam olyannal, aki összeomlott volna.

– Az internetezőknek az a benyomása, hogy a válsághelyzet hirtelen sokkal szélesebb közönséggel való kommunikációra készteti a közösségi vezetőket. Vannak-e visszajelzései?

– Ha egy lelkész lelkiismeretesen végzi a munkáját, akkor azt az online térben is ugyanazzal az alázattal teszi. Természetesen az aktív célcsoport megnőtt, hiszen eddig voltak, akik fizikálisan is részt vettek a zsidó közösségi életben, mások meg csak a kvázi holdudvarban voltak jelen. Most már az eddig csak virtuális (pl. email) közösségi is az aktív „csoportba” tagozódott bele.

– Feltűnnek-e olyan személyek, esetleg rétegek, akikkel eddig nem találkozott a zsinagógában?

– Nem olyan számmal, ami feltűnő lenne.

– Az izraeli ortodox rabbikat megosztotta az interneten tartott széder kérdése. Hogyan látja? Vezetett-e online szédert? Ha hónapokig tart ez az állapot, tervezi-e az online jelenlét bővítését? Van-e már ötlete, mit, miket szeretne kipróbálni?

– Darvas István kollégámmal már az első napon publikáltunk egy cikket ebben a kérdéskörben, hogy bizonyos szentségbeli szertartások, amelyeket közösségben (minjen) végzünk, megengedhetőek egy on-line közösségben is. Ám ebben nem tartozott bele az elektronikai eszközök ünnepi használata. Ennek praktikus okai is vannak. Hiszen Magyarországon, a rabbiság ajtaján nem dörömböltek tízezrével szombattartó, és Pészach minden törvényét betartó családok, akik számára egy széder este megtartása jóval több, mint egy csodás családi hagyomány. És éppen a megoldást keresik, hogy minél kóserebb legyen ez a családi ünnep. És az Izraeli rabbik erre keresték és találták meg a választ. És itt azt is meg kell jegyezni, hogy Izraelben az egynapos széder este teljesen más vallásjogi kérdéseket vet fel, mint a diaszpórai kétestés széder.

– Az online működésen kívül egy rabbinak temetéseket is bonyolítania kell, és voltak, akik a pészachi macesz házhozszállításában is közreműködtek. Milyen esetekben lép ki a home office adta keretek közül?

Én néha túl sokat is. Protokolláris és pasztorális tevékenységeim, illetve a barátságok is elvárják néha, hogy kilépjek a lakásunk ajtaján. Ám mindemellett igyekszem a legtöbbet itthonról elvégezni.

Címkék:életmód, koronavírus, rabbi, Radnóti Zoltán

[popup][/popup]