Anyát és borját egy napon ne vágd le! – Misna magyarul, Hulin 5.

Írta: Uri Asaf - Rovat: Hagyomány

„A törvény, mely szerint az anyát és a fiát együtt (egy napon) ne vágd le, Erec Izraelben és külföldön egyaránt érvényben van, a szentély idején, és máskor is, a köznapi és a megszentelt vágásánál egyaránt.”

Képünk illusztráció (Forrás: Wikipedia)

Hulin traktátus 5.

A hulin szó, jelentése hétköznapi, közönséges. A hulin, a talmudi szóhasználatban a kodes ellentéte, vagyis, ami hulin, ahhoz nem tapad semmiféle szentség. A Hulin Traktátus tizenkét részből áll, és lényegileg a kóserság és a vágás rituális szabályait tartalmazza, köztük a fogyasztásra kerülő állatok kóserságának ismertető jeleit, szabályait.

Hulin 5/1

A törvény[1], mely szerint az anyát és a fiát együtt (egy napon) ne vágd le, Erec Izraelben és külföldön egyaránt érvényben van, a szentély idején, és máskor is, a hulin és a megszentelt vágásánál egyaránt. Hogyan? Hulin (köznapi) vágás esetén a szentélyen kívül, mindkét vágott állat kósernek számít, de a második (állat) levágásáért negyven vesszőcsapás jár. Ha mindkét állatot megszentelték, és a szentélyen kívül lettek levágva, annak, aki az elsőt levágta, a káret büntetése jár, és egyik állat se alkalmas áldozatra, és mindketten, (akik vágtak) negyven vesszőcsapást kapnak. Ha hulint vágtak[2] (a szentélyen) belül, a vágott állat nem fogyasztható. Aki a (másodikat vágta) negyven vesszőcsapást kap. Ha megszentelt állatokat vágnak belül, az első (állat) kósernek számít, és aki vágta, nem vétkes, a másodikat levágó negyven vesszőcsapást kap, a vágott állat pedig hasznavehetetlen.

 

Hulin 5/2

Hulin és kodasim (a szentélyen ) kívül: az első állat kóser, aki vágta (büntetéstől) mentes, a második negyven vesszőcsapást kap, és a vágott állat hasznavehetetlen. Kodasim és hulin kívül: az első káret büntetést érdemel, (a vágott állat) hasznavehetetlen, a második kóser, de mindketten negyven vesszőcsapást kapnak. Hulin és kodasim belül, mindkét vágás hasznavehetetlen, a második negyven vesszőcsapást kap. Kodasim és hulin belül, az első vágás kóser, és (büntetéstől) mentes, a második kapja a negyvenet, és a vágás hasznavehetetlen. Hulin kívül és belül. [3] Az egyik[4] kóser, és aki vágta nem kap büntetést, a másik (hulin) negyven vesszőcsapást kap, vágása hasznavehetetlen. Két megszentelt állat vágása, kívül és belül, az egyiknek (kívül) káret büntetése jár, és mindkettő vágás hasznavehetetlen, és mindketten negyven vesszőcsapást kapnak. Hulin belül és kívül, az első büntetlen és hasznavehetetlen, a másik negyvenet kap, de kóser. Megszentelt állatok, belül és kívül, az első kóser és büntetlen, a másik negyven vesszőcsapás fenyítését kapja, és a vágás hasznavehetetlen.

 

Hulin 5/3

Ha tréflit vág (treifá), vagy aki bálványok nevében vág, vagy amelyik levágja a „vétek” tehenét [5], vagy olyan bikát (amely felöklelt valakit)[6] , vagy borjút, akinek eltörték a nyakát [7], Rabbi Simon felmenti a vétkest, a Bölcsek azonban számon kérik. Aki állatot vág, és az állat dögtetemmé vált a kezei között[8] , aki a nyakából kivágta a nyelőcsövet, mentes az „anya és fia” vétke alól. Ketten vásároltak egy tehenet és a borját, aki elsőnek vette, elsőnek vágja. Ha a második elébe tolakodott, nyert.[9] Ha valaki levágta a tehenet és két borját, nyolcvan vesszőcsapást érdemel. Levágta a két borját és aztán az anyjukat, negyven vesszőcsapást érdemel. Ha levágta a lányát (borját) és annak a lányát, nyolcvanat kap. Levágta a borjú borját, majd a borjat, negyvenet kap. Szomchos Rabbi Meir nevében azt állítja, hogy nyolcvanat kap. Aki állatot árul a társának, az év négy időpontjában értesítheti erről a társát: pl. az anyát, vagy lányát eladtam vágásra. Ezek a dátumok a következők: szukot utolsó ünnepének előestéje, Pészach első ünnepnapjának előestéje, Sávuot és Ros háSáná előestéje. A Galileai Rabbi Joszi véleménye szerint Jom Kipur előestéjén is szokás Galileában. Rabbi Jehuda szerint az előbbiek esetében csak akkor, ha az eladások között nincs szünnap. Ha van szünet az eladások között nem kell jelenteni (a vásárlás lehetőségét). Rabbi Jehuda szerint ha eladta az anyát a „vőlegénynek” és a lányborjat a „menyasszonynak” jelenteni kell, hogy mindkettőjüket levágják egy napon.[10]

 

Hulin 5/4

(Az előbbi Misnában említett) négy időpontban kényszeríteni lehet a mészárost, hogy akarata ellenére is vágja le az állatot, akkor is, ha a levágandó ökör ezer dinárba került a vásárlónak, akinek pedig csak egy dinárja van. Ha a levágandó állat elpusztul, a fizetség a vásárlóra hárul, nem így van az év többi napján, mert akkor a veszteség az állatkereskedőre hárul.

 

Hulin 5/5

Az „anya és fia” (levágása egy napon) tiltása csak arra a napra és annak előestéjére vonatkozik, ezt Simon ben Zomá vetette fel, mivel a Teremtés könyvében írva van: „és lett este és lett reggel, egy nap” (Ter 1, 5), ugyanaz szerepel a Lev. 22, 28 (könyvében): „ökröt vagy bárányt, azt meg fiát ne vágjátok le egy napon”. Ahogy a teremtésben egy nap szerepel, ugyanígy az anya és fia esetében. A nap az éjszakát követi.

[1] Lev. 22, 28

[2] nem voltak megszentelt állatok

[3] A két vágás a szentélyen belül és kívül

[4] A kívül vágott

[5]le A vörös tehén, melynek hamva tisztitó értékű

[6] Az öklelő bikát megkövezésre ítélték

[7] Az ún. eglá árufá,

[8] Nitnáblá, vagyis nevelá lett, pl. Azáltal, hogy vágás közben egy kutya lakomázott a tetemből

[9] nyert: vagyis az elsőnek várni kell a következő napig.

[10] Itt a vágások időzítéssét tárgyalják, feltüntetve az állatok közti ”rokonségot”

támogatás
Pop up banner

Címkék:Hulin, Misna

ad joint40 ad dutch40 ad mazsok40 mti_hirfelhasznalo