Akinek botozás jár – Misna magyarul, Mákot 3.

Írta: Uri Asaf - Rovat: Hagyomány

Ezeknek is botozás jár: aki tisztátalan állapotban eszik a megszenteltből, vagy a szentélybe lép, vagy aki a tiltott zsiradékból eszik, vagy a vérből, vagy az áldozat maradékából, vagy a pigul-ból, vagy a szentélyen kívül áldoz, vagy pészáhkor kovászosat eszik, vagy Jom Kipur napján eszik és dolgozik, vagy aki olajjal testet ápol, vagy előkészíti a füstölőt, vagy felkenési olajat használ, vagy szabálytalanul vágott állatot eszik, vagy tetemet, vagy csúszómászót és egyéb tiltott állatot.

Vesszőzés egy római iskolában (Képünk illusztráció)

 

A  “Mákot” jelentése: ütés, verés, botozás, korbácsütés.  A Nezikin (károk) c. rend traktátusához tartozik. Mindössze három részből áll :

  1. Hamis vádaskodás
  2. Menedékváros
  3. Akit a bíróság botozásra ítél

 

BOTOZÁS

 

Misna Mákot 3

 

Mákot 3/1

A következőket megbotozzák: aki lánytestvérével közösül, vagy apja lánytestvérével, vagy anyja lánytestvérével, vagy feleségének nővérével, vagy fivérének feleségével, vagy apja fivérének feleségével, vagy a menstruáló nővel, vagy a főpap özvegyével, vagy a paptól elválttal (grusá) vagy hálucá (aki elutasította a levirátust), vagy izraeli embertől való mámzerettel [1], és netinával [2],  vagy izraeli nővel, aki mámzerhez vagy netinhez ment feleségül. Kétszeres büntetés („két név”) jár neki (a főpapnak) a nővel kapcsolatban, aki egyben özvegyasszony és elvált. (A közönséges papnak) a grusá és hálucá esetében csak egy büntetés jár.

 

Mákot 3/2

(Ezeknek is botozás jár): aki tisztátalan állapotban eszik a megszenteltből, vagy a szentélybe lép, vagy aki a tiltott zsiradékból[3] eszik (héb. helev), vagy a vérből, vagy az (áldozat) maradékából, vagy a pigul-ból[4], vagy a szentélyen kívül áldoz, vagy pészáhkor hámecet (kovászosat) eszik, vagy Jom Kipur napján eszik és dolgozik, vagy aki olajjal testet ápol, vagy előkészíti a füstölőt, vagy felkenési olajat használ, vagy szabálytalanul vágott állatot eszik, vagy tetemet, vagy csúszómászót és egyéb tiltott állatot. Aki „tevelt”[5]evett, vagy első tizedet, melyből nem vonták le az adományt (trumá). Vagy második tizedet és hekdest (megszentelt adományt), melyet nem váltottak meg. Mennyit ehet a tevel-ből, anélkül, hogy büntetést kapna? Rabbi Simon szerint bármennyit, Bölcsek véleménye szerint olajbogyónyit. Azt mondta nekik Rabbi Simon: megegyeztek-e abban, hogy aki egy hangyából akármennyit eszik, botozást érdemel? (A Bölcsek) azt válaszolták neki: igen, mert a hangya magában álló teremtmény. Erre azt mondta nekik: egyetlen gabonaszem is magában álló teremtmény.

 

Mákot 3/3

(Az is botozást érdemel): aki (pap létére) eszik az első termésből (bikurim), mielőtt a (termés) birtokosa) elmondaná az „árámi oved ávi...” szöveget[6], (mely a bikurim áldásakor és pészáhkor szokás). Az is, aki a legesleginkább megszentelt ételekből eszik a szentély falain kívül, vagy kevésbé szent ételeket, vagy a második tizedet a falakon kívül, vagy aki eltöri a rituálisan tiszta pészahi áldozat csontját. (Az utóbbi) negyven ütést érdemel.  Aki a tisztát meghagyja és a nem tiszta állat csontját eltöri, nem vétkes.

 

Mákot 3/ 4

Aki a madarat elveszi a fiókákkal együtt, verést kap, de nem küldi el (szabadon) a fiókák anyját. Bölcsek hozzáteszik: elküldi a madár-anyát, de nem kap verést. Ez a szabály: minden „ne tedd” parancsolat, amely tevékenységet ír elő[7], nem jár érte büntetés.

 

Mákot 3/5

Aki leborotválja a feje búbját, vagy a füle körül, vagy bemetszést tesz a saját[8] testén, botozást érdemel. Aki bemetszést tesz a halott után, vagy egy bemetszést öt halott után, vagy öt bemetszést egy halott után, vesszőzést érdemel. Ha lekerekíti a haját, két vesszőcsapást érdemel, kettőt a szakáll egyik oldalán, kettőt a másikon, és egyet az állán. Rabbi Eliezer szerint, ha egy  mozdulattal körbevágja a szakállát, csak egy vesszőzést érdemel. Az ember büntethető, ha a szakállát borotvával vágja, Rabbi Eliezer szerint akkor is megvesszőzik, ha ollóval (csipesszel) vagy más borotva felszereléssel vágja a szakállát.

 

Mákot 3/6

Aki a testére tetovál (vesszőcsapásra ítélik). Ha valaki a testére nyomtat, de nem karcolja meg a bőrét, vagy megkarcolja a bőrét, de nem juttat festéket a bőr alá, nem vétkes. Nem vétkes, csak akkor, ha megkarcolja a bőrt és ugyanakkor festékanyagot juttat a bőr alá, olyan anyagot, amely nyomot hagy. Rabbi Simon ben Jehuda, Rabbi Simon nevében azt mondta: csak akkor vétkes, ha a nevet írja a bőrre, mivel: „Halott miatt ne ejtsetek sebet testeteken, és ne vagdossátok be magatokat, én vagyok az Úr,” (Lev 19, 28).

 

Mákot 3/7

Názir, aki egész nap bort iszik. (Ha figyelmeztették) egyszeri vesszőzés jár neki. Ha a körülállók is figyelmeztetik, mondván, „ne igyál, ne igyál” és ő mégis iszik, vesszőzés jár neki minden ivásért.

 

Mákot 3/8

Egész nap a holtak közelében volt, vesszőzés jár neki, ha figyelmeztették. Ha többször figyelmeztették: „ne tedd magad tisztátalanná”, minden figyelmeztetés után büntetés jár neki. (Ha a názir) egész nap a haját vágta és ismételten fiegyelmeztették: „ne borotválkozz, ne borotválkozz” és minden figyelmeztetés ellenére borotválkozik, vesszőzés jár neki minden figyelmeztetés után. Ha valaki egész nap sáátnez ruhát visel, (gyapjú és lenvászon keverékét)[9] vesszőzés jár neki. Ha figyelmeztetik: ne viseld, ne viseld, és ezek után folytatja, minden alkalomra vesszőzés jár neki.

 

Mákot 3/9

Van aki egy barázdát szánt fel, és vétkesnek találtatik nyolc tiltásban. Hogyan? Azzal hogy ökröt és szamarat köt együtt az eke elé, ezzel megsérti a „ne szánts ökörrel és szamárral együtt” parancsolatát, MTörv (22, 10). Ha mindkét állat a szentélynek szentelt, vagy különböző (egymáshoz nem való) dolgokat szánt a szőlőben, vagy a szombatévben műveli a földet, vagy ünnepnapon szánt, pap és názirita szántanak, ahol holttest van. Hananjá ben Háchinái szerint miközben szánt kilájim ruhát visel. Azt mondták neki, hogy a kilájim viselése más kategória, erre azt válaszolták: a názir említése se tartozik ide.

 

Mákot 3/10

Azt kérdezik : hány vesszőcsapást mérnek a büntetettre? Negyven mínusz egy. Vagy: A negyvenhez közeli számban. Rabbi Jehuda azt mondja: negyven teljes csapást. És hová kapja a többit (az utolsó csapásokat)? A vállai közé.[10]

 

Mákot 3/11

Felmérik, mennyi ütést mérhetnek rá (anélkül, hogy megölnék). A rámért ütések száma osztható legyen hárommal. Ha felmérték és úgy találták, hogy negyven csapást kap, majd szünetet tartanak s látják, hogy negyvenet sem bírna ki. Felmentik a többi verés alól. Mikor látták, hogy tizennyolcat kibír, azt mondják, kibirná a negyvenet is, akkor felmenthetik a további verés alól, mondván: „Negyven ütést adnak neki, többet nem, nehogy túl sok ütést kapva testvéred megalázottá váljék szemedben” MTörv (25, 3). Ha olyan bűnt követett el, melyben két tiltás (láv) van, megvizsgálták és látták, hogy egy sor ütést kibír, megkapja, és a továbbiaktól mentes. Ha nem, kiállja a botozást majd meggyógyul és ismét megkapja a büntetést (a második tiltásért).

 

Mákot 3/12

Hogyan történik a büntetés? (A személyt egy másfél könyök mély gödörbe állítják), egy oszloppal szemben és a két kezét az oszlophoz kötik, majd a zsinagóga vagy bírósági szolga kioldozza a ruházatát, ha elszakad, elszakad, ha a varrás kinyílik, kinyílik, amíg a melle szabadon látszik. Az elítélt mögött kő fekszik és azon áll a zsinagóga embere (itt: házán), akinek kezében kétszer visszahajtott borjúbőr szíj, melyből négyszerest hajlítanak, majd szamárgyeplő kötelével összekötik.

 

Mákot 3/13

A korbács fogója tenyérnyi széles és a szíja is tenyérnyi széles és elég hosszú, hogy a hátulról ütlegelt köldökét elérje. A végrehajtó, az ütések egyharmadát szemből méri az elítéltre, és a kétharmadát hátulról. Mikor verik, az elítélt nem áll és nem ül, hanem meghajol: „bíró a botbüntetésre ítélt bűnöst mindjárt a jelenlétében fektesse le a földre és méresse rá a bűne nagyságához mérten kiszabott ütéseket” (MTörv 25, 2). A végrehajtó egy kézzel veri az elítéltet, tiszta erőből.

 

Mákot 3/14

A bírósági felolvasó ezeket a szavakat mondja: „ha a könyvben szereplő sorokat nem veszed figyelembe” az Urad félelmetes és dicsőséges nevét, akkor az Úr egészen rendkívüli csapásokkal, nagy és hosszan tartó csapásokkal, súlyos és hosszas betegségekkel sújt téged és utódaidat. Rád hozza mind az egyiptomi csapásokat, amelyektől rettegtél, hogy rád ne ragadjanak. S mindenféle más csapást, betegséget bocsát rád az Úr, amelyek nincsenek ebben a törvénykönyvben megírva, míg ki nem pusztulsz” (MTörv 28, 58-59). Aztán visszatér a fejezet elejére: „Ügyeljetek hát e szövetség szavaira, kövessétek őket, hogy amibe csak belefogtok, szerencsésen végbevigyétek,” MTörv (29, 8) és ezután a zsoltárral folytatja: „Pedig ő irgalmas, megbocsátja a bűnt, nem akar elpusztítani, sőt sokszor visszafojtja haragját, nem engedi, hogy egészen fellobbanjon indulata” (Zsolt 78, 38). Ha az elítélt meghal a kezei alatt, a végrehajtó mentes a száműzetéstől, de ha még egyet ver rajta (és az illető meghal), akkor a végrehajtót száműzik a menedékvárosba. Ha az elítélt rosszul lesz, félelmében vagy fájdalmában, bevizel vagy ürít, felmentik a további verés alól. Férfi esetén felmentik, ha ürít, nő esetén, ha bevizel.

 

Mákot 3/15

Akit káret büntetésére köteleztek, a vesszőzés végrehajtásával felmentik a káret alól, mondván: MTörv 25, 3, mivel testvéred „megalázottá válik szemedben”. Mivel akit megvesszőznek, az a te testvéred, ez Hánánjá ben Gámliel állítása. Hánánjá ben Gámliel azt is mondja „ha valakinek a vétke miatt életét veszik, a káret esetén, mennyivel több életet kap egyetlen micvá elkövetésével (a verés és a megbánás során). Rabbi Simon azt mondja: a káret büntetésére vonatkozó pászukból tanuljuk: ha valaki elköveti bármelyiket is azokból az utálatos dolgokból, az vesszen ki népéből, bárki is az (Lev 18, 29) és ugyanott (18, 5), „Tartsátok meg törvényeimet és parancsaimat; aki megtartja őket, élni fog” ez azt jelenti, hogy aki ül és nem vétkezik, úgy jutalmazzák, mintha paracsolatot teljesítene. Rabbi Simon, Rabbi fia: ezt mondja: „Csak arra ügyeljetek, hogy vért ne fogyasszatok; mert a vér a lélek, s nem szabad a hússal a lelket is elfogyasztanod (MTörv 12, 23). Ha az az ember, aki tartózkodik a vértől és ezért jutalmat kap, mennyivel nagyobb az a jutalom, amit az kap, aki tartózkodik a rablástól és a tiltott nemi kapcsolatoktól, amelyekre gondol és utánuk vágyakozik, és ezzel a (tartózkodással) érdemet szerez magának és gyermekeinek és unokáinak.

 

Mákot 3/16

Rabbi Hánánjá ben Ákásjá azt mondja: „a Szent, neve áldott” meg kívánta jutalmazni Izrael népét azzal, hogy Tórát és parancsolatokat adott nekik, mint ahogy Ésaiás mondta: (42, 21) „Igazsága érdekében akart az ÚR nagy és felséges tanítást (Tórát) adni.”

 

[1]t Mámzeret: vérfertőző kapcsolatból született nő

[2],, Netiná : Givoniaktól született nő

[3] helev: az áldozati állat zsiradéka

[4] pigul: a félretett áldozati állat, mely tisztátalanná vált

[5] tevel: olyan termék, melyre nem vetettek ki tizedet

[6] Árámi (Lábán) aki apánkat (és vele együtt minket) el kívánt pusztítani

[7] amíg módjában áll a tevékenységet végrehajtani

[8] Bemetszés: gyász miatt

[9] Héb.: kilájim

[10] Az ütések számát felosztják háromszor tizenháromra

támogatás
Pop up banner

Címkék:mákot, Misna

[popup][/popup]