A Tóráról beszélgetni – Misna magyarul, Ávot 3.

Írta: Uri Asaf - Rovat: Hagyomány

“Rabbi Simon mesélte: hárman ültek az asztal körül és egyetlen szó nem esett a Tóráról. Ez olyan, mintha a bálványimádók lakomájából ettek volna. Erről mondja Ésaiás: “asztalaik tele vannak szennyel és hányadékkal, s nem marad  ott (másra) hely” (Ésa 28, 8). De az a három, aki az asztal körül ül és a Tóráról beszél, olyan, mintha a Teremtő asztalánál lakomáztak volna…

Adolf Behrman: Talmud tanulók (forrás: Wikipedia)

Misna Ávot (Atyák mondásai)

Az Ávot (Atyák) c. traktátus a Misna szerzőinek felvonulása, egyenként vagy párosával, mondásaik és/vagy érdemük szerint. Az Atyák a szóbeli tan átvevői, őrzői és továbbítói. A szóbeli tan kezdete, kiindulása a Teremtő, aki magát “szerénységgel” Szinájnak nevezi. Az első mondat: “Mózes Tórát kapott Szinájtól és (azt) átadta Josuának.”  A Tórát (írott tan) pergamenre írták, a Misnát, vagyis a (szóbeli tant), az Atyák emlékezetébe.

Ávot 3

 

Ávot 3/1

Ákiva ben Máháláel azt mondja: ez a három dolog legyen a szemed előtt, és akkor nem vétkezel: Tudd, hogy honnan jöttél, és hogy hova mész, és hogy kinek vagy köteles számot adni. Honnan jöttél? Egy büdös kis cseppből. És hogy hová mész? A porba, a nyűvek és a férgek közé. Kinek vagy köteles számot adni? A Szentnek, áldott legyen a neve, aki a Királyok Királya.

 

Ávot 3/2

Rabbi Hánina, helyettes főpap, azt mondja: imádkozz a királyság jólétéért, mert a királyságtól való félelem nélkül, az egyik ember elevenen felfalná a másikat. Rabbi Hániná ben Tardion azt mondja: Ha két ember beszélget, és a Tóráról nem esik köztük szó, ez bűnös együttlét, miként a zsoltár mondja: “nem ül a csúfolódók székére” (Zsolt 1, 1). De ha két beszélgető ember között a szóba kerül a Tóra, az olyan, mintha a Sechina[1] ülne közöttük. Erről mondja Máláchi (3, 16) (Málákiás): “Így beszéltek egymás között azok, akik az Urat félik. De az Úr figyelt rájuk és meghallotta őket: (Színe előtt könyvet írtak emlékeztetőül azokról, akik félik őt és az ő nevében keresnek menedéket.”) Itt két emberről esett szó, de mi van akkor, ha valaki egymagában tanul (Tórát)? Vajon a Szent, áldott legyen, megjutalmazza őt? “Magányosan ül, és a (Tóra) “igáját” magára veszi”, (Siralmak 3, 27). (Mintha az egész Tórát ő rá bízták volna).

 

Ávot 3/3

Rabbi Simon mesélte: hárman ültek az asztal körül és egyetlen szó nem esett a Tóráról. Ez olyan, mintha a bálványimádók lakomájából ettek volna. Erről mondja Ésaiás: “asztalaik tele vannak szennyel és hányadékkal, s nem marad  ott (másra) hely” (Ésa 28, 8). De az a három, aki az asztal körül ül és a Tóráról beszél, olyan, mintha a Teremtő asztalánál lakomáztak volna, Ezékiel szerint (41, 22): “Ez az ÚR színe előtt álló asztal.”

 

Ávot 3/4

Rabbi Hánina ben Háchinái azt mondja: Aki az éjszakát éberen, de magányosan és üres szívvel tölti, veszélybe sodorja magát.

 

Ávot 3/5

Rabbi Nehunia ben háKáná szerint, aki magára veszi a Tóra “igáját”,  szabad a királyság és a világi hatalom igájától. De aki leteszi a Tóra terhét, annak a nyakába teszik a királyság és világi hatalom igáját.

 

Ávot 3/6

Rabbi Háláftá ben Doszá, a Hánánjá nevű faluból, azt mondja: ha tíz ember, akik együtt a Tórába mélyednek, a Sechina védelmét élvezik: “Isten fölkel a hatalmasságok tanácsában” (Zsolt 82, 1). Honnan tudjuk, hogy ez a mondás öt emberre is érvényes? Ámos prófétától: “A mennyben építette meg palotáját, és a földön vetett alapot boltozatának.”[2] (Ámos, 9, 6). És honnan, hogy akár három emberre (is érvényes)? A zsoltárokból (82, 1) “istenek körében tart ítéletet”[3]

És honnan, hogy akár kettő is?  Máláchi prófétától. (3, 16: “Így beszéltek egymás között azok, akik az Urat félik, de az Úr figyelt rájuk és meghallotta őket”. És végül honnan, hogy akár egyvalaki is elég (ha a Tórába mélyed)? (A Kivonulás könyvéből), (20, 21) “akárhol ha kimondom a nevem, eljövök hozzád és megáldalak”.

 

Ávot 3/7

 

A Bártutá beli Rabbi Elázár mondja: Adj Neki mindenből, ami az Övé, mert te magad, és ami a tied, az mind az Övé. És valóban, Dávidnál említik: (1 Krónikák könyve 29, 14) “Bizony Tőled van mindez, és csak azt adtuk Neked, amit kezedből kaptunk.” Rabbi Simon azt mondja: Aki úton van,[4] és megszakítja a tanulást, mondván: “mily szép ez a fa, és mily szép ez a mező”, az Írás szerint az életével játszik.

 

Ávot 3/8

Rabbi Dosztáj bár Jánáj azt mondja Rabbi Meir nevében: aki egyetlen szót is elfelejt a misnájából, az Írás szerint az életével játszik, mivel ezt mondták: (MTörv 4, 9): “Mindenképpen vigyázz magadra és nagyon ügyelj, hogy amiket saját szemeddel láttál, el ne felejtsd, hanem őrizd meg emlékezetedben egész életedben”. És ha a misna, melyet tanulsz, nehéznek bizonyul számodra, mivel úgyis megőrzöd emlékezetedben, (egész életedben, u.o.), nem vétkezel, csak akkor, ha készakarva kifelejted az emlékezetedből.

 

Ávot 3/9

Rabbi Hániná ben Doszá azt mondja: akit (a tanulásban) a bűntől való félelem vezet és nem a bölcsesség (utáni vágy), az helyt áll a bölcsességében. De akinél a bölcsesség előbbrevaló, a bűntől való félelemnél, azt a bölcsesség nem védi meg. Azt is szokta mondani: akinek a cselekedetei felülmúlják a bölcsességét, a bölcsessége hasznosnak bizonyul. De akinek bölcsessége felülmúlja a cselekedeteit, ott a bölcsesség nem helytálló.

 

Ávot 3/10

(Rabbi Hániná ben Doszá) azt is szokta mondani: akit szeretnek az embertársai, az az Örökkévaló szemében is kedves, de akit embertársai nem szeretnek, az  Örökkévaló szemében se kedves. Rabbi Doszá ben Harkinasz azt mondja: Reggeli alvás [5] , borozgatás déltájban, gyerekjátékok, tanulatlanok társasága a zsinagógában, kirekesztik az embert a világból.

 

Ávot 3/11

Rabbi Elázár há-Modái azt mondja: aki megszentségteleníti a megszentelt dolgokat, aki lenézi a félünnepet, [6] aki  mások jelenlétében megaláz valakit, vagy aki megsérti Ábrahám (béke poraira) [7]  szövetségének jelét, vagy aki a háláchá ellenében magyarázza a Tórát, pedig jártas a Tórában, és sok jót cselekedett, nincs számára hely az eljövendő világban.

 

Ávot 3/12

Rabbi Ismael azt mondta: légy szolgálatra kész a felettesednél, jóságos a (neked szolgáló) fiatalokkal szemben, és fogadj mindenkit jó szívvel.

 

Ávot 3/13

Rabbi Ákivá azt mondja: viccelődés és könnyelműség léhasághoz vezet. A hagyomány[8] kerítés[9] a Tóra körül, a tized kerítés a gazdagság körül, a fogadalom kerítés a józanság körül, a hallgatás kerítés a bölcsesség körül.

 

Ávot 3/14

(Rabbi Ákivá) azt szokta mondani: boldog az az ember, akit a képmás[10] szerint  teremtettek. Akit a képmás szerint teremtettek, az a szeretet jeléül tudható be: “Isten képmása szerint teremtette az embert” (Ter 9, 6). Szeretet veszi körül Izraelt, mert ők az Örökkévaló gyermekei: “Az Úr, a ti Istenetek fiai vagytok. (Ne vagdaljátok be magatokat, s ne nyiratkozzatok kopaszra halott miatt.) Az Úr, a te Istened szent népe vagy. Téged választott ki az Úr minden nép közül a földön arra, hogy az ő tulajdon népe légy”. (MTörv 14, 1-2). Szeretett nép Izrael, mert egy szépséges tárgyat birtokol, amelynek segítségével  világ teremtettek, mivel: “Mert jó tanulságot adok néktek; az én tudományomat el ne hagyjátok.” (Példabeszédek, 4,2).

 

Ávot 3/15

Minden bekövetkezhet, az egyén szabadsága adott, a világot jóakarattal ítélik meg, és mindent a cselekedetek mértéke határoz meg.

 

Ávot 3/16

(Rabbi Ákivá) azt szokta mondani: minden csak feltétellel adott, minden élő felett háló feszül, az üzlet ajtaja nyitva áll, a tulajdonos hitelt ad, a feljegyzés nyitva áll, a kéz jegyez, a hitel jöhet és vele a kölcsön. Az adóbehajtó állandóan az embert kerülgeti, akár akarja akár nem, és ott a bizonyíték a kezében. Az igazságos ítélet nem késik és a (végső)  lakomára[11] már minden készen áll.

 

Ávot 3/17

Rabbi Elázár ben Ázárjá azt mondja: ha nincs Tóra, az emberek viselkedni se tudnak. És ha nem viselkednek (ember módján) Tóra se létezhet. Ha nincs bölcsesség, nem félik (az Istent), ha nem félik az Istent, bölcsesség se létezhet. Ha nincs megértés, nincs tudás, ha nincs tudás, nincs megértés. Ha nincs liszt,  nincs Tóra, ha nincs Tóra, nincs liszt.

Azt szokta mondani: mire hasonlít az, akinek bölcsessége felülmúlja a cselekedeteit? Olyan fára, melynek az ágai sűrűn nőnek, a gyökerei nem, s ha jön a vihar, kifordul a földből, ahogy Jeremiásnál (17, 6) írják: “Olyan lesz, mint a cserje a pusztában: Ha valami jó jön, semmit sem lát belőle, hanem a kiaszott sivatagban tanyázik, sós és lakhatatlan földön”. De akinek cselekedeti felülmúlják a bölcsességét, olyan fa, melynek gyökerei erősebbek, mint az ágai, és amely a világ összes viharát kibírja: “Mert olyan lesz, mint a víz mellé ültetett fa, amely a folyóig ereszti gyökereit, és nem fél, ha eljön a hőség, lombja üde zöld marad. Száraz esztendőben sincs gondja, szüntelenül termi gyümölcsét.” (Jer 17, 8).

 

Ávot 3/18

Rabbi Eliezer ben Hiszmá azt mondja, a nidá kezdete[12] és a galambáldozatok, mindkettő lényeges háláchá. A gimátria[13] és az asztrológia a tudományok fűszere.

[1] Sechina: isteni jelenlét

[2] Ámos: águdato al erec. Jászdá –  ahol az “águdá” az öt ujjat jelenti – a magyar változatban: “alap”

[3] Istenek – bibliai kifejezés a bírákra. A három bírából álló tanács a legkisebb törvényszék.

[4] pl. Szamárháton ül és magában tanul

[5] A reggeli imádság idejében

[6] félünnep: chol ha moed

[7] Nyújtogatja az előbőrét

[8] hagyomány: itt az írásbeli mászorá-ra gondol

[9] héberül : szijág

[10] Isten képmása az ember Ter 9, 6

[11] Az eljövendő világ lakomájára

[12] nidá: a menstruáció

[13] a betűk számértékének jelentése

támogatás
Pop up banner

Címkék:Avot, Misna

[popup][/popup]