A királyok asztala – Misna magyarul, Ávot 6.

Írta: Uri Asaf - Rovat: Hagyomány

„Ne kívánkozz a királyok asztala mellé, mert a te asztalod nagyobb, mint az övék, s a koronád nagyobb, mint az ő koronájuk, bízzál abban, aki a munkát kimérte rád, mert ő megfizeti a béred.”

Az Ávot (Atyák) c. traktátus a Misna szerzőinek felvonulása, egyenként vagy párosával, mondásaik és/vagy érdemük szerint. Az Atyák a szóbeli tan átvevői, őrzői és továbbítói. A szóbeli tan kezdete, kiindulása a Teremtő, aki magát “szerénységgel” Szinájnak nevezi. Az első mondat: “Mózes Tórát kapott Szinájtól és (azt) átadta Josuának.”  A Tórát (írott tan) pergamenre írták, a Misnát, vagyis a (szóbeli tant), az Atyák emlékezetébe.

 

Ávot 6

 

Ávot 6/1

A Bölcsek a Misna nyelvén tanítottak, áldott legyen az Örökkévaló, aki őket kiválasztotta és a Misnájukat. Rabbi Meir azt mondja: aki a Tóra nevében (Tórát) tanul, sok jóban részesül, és boldogan tekint az egész világra. Az ilyen embert „szeretett barátnak” hívják, olyannak, aki szereti Istent, aki szereti az embereket, aki örömet szerez Istennek és örömet az embereknek. A Tóra alázattal és tisztelettel ruházza fel, igazságossá, egyenesnek és szavahihetővé teszi, távol tartja a bűntől és érdemeket szerez neki. Tanácsaival jól járnak az emberek, ugyanígy a tudásával, értelmével és erejével, miként: (Példa 8, 14) „Enyém a tanács és a jutalom, én vagyok az értelem, enyém a hatalom.” Ilyeneknek királyság, kormányzás és jog adatik, előttük megvilágosodnak a Tóra titkai, buzgó forrás válik belőlük, vagy olyan folyam, mely soha nem apad el, de ezzel együtt (a „szeretett barát”) szerény, türelmes és megbocsájtó marad és mindenen felülemelkedik és mindenben.

 

Ávot 6/2

Rabbi Joshua ben Levi szerint a Horeb hegyén[1] minden nap megszólal egy isteni hang (héb. Bát kol) és ezt hirdeti: Jaj az emberiségnek, ha a Tórát bántani szándékozzák, és azt, aki nem a Tóra tanulásnak szenteli magát, sértés éri, ahogy a Példabeszédekben (11, 22): „Mint disznó orrában az aranykarika, olyan a szép asszony, ha nincs jó ízlése”. Azt is mondták: „és a kőtáblák, Isten keze műve, az írás Isten írása, táblákra vésve” (Kiv 32, 16).[2] Ne úgy olvasd, hogy hárut, hanem úgy, hogy „herut”. Ez azt jelenti, hogy az a szabad ember, aki a Törvény tanulásának szenteli magát. És ennél is kiválóbb az, aki rendszeresen a Talmud – Tórának él: „Mátánából Náchálielbe, Náchálielből Bámotba” (Szám 21, 19).[3]

 

Ávot 6/3

Tisztelettel kell bánni azzal, aki embertársától egy fejezetet, egy háláchát (törvényszabályt), egy szakaszt, egy szót, vagy akár egy betűt is tanul. Dávid királyról hallottuk, aki Áhitofeltől[4] csak két dolgot tanul, mégis mesterének, hősének és bizalmasának tekintette őt: (Zsolt 55, 14) „Te velem egyenlő, társ és barát ”. Hát nem ez a „könnyű és a súlyos elve”? (Héb. Kál vá homer), mikor Dávid, Izrael királya, aki csak két dolgot tanult Áhitofeltől és mégis társának és barátjának tekintette, ugyanígy, aki embertársától egy törvényt, egy verset, vagy egyetlen szót vagy akár egyetlen betűt tanul, társával tisztelettel kell bánjon. Ez a tisztelet nem más, mint az igazak tisztelete, mert „aki elcsábítja az igazakat gonosz útra, vermébe maga esik bele; a tökéletesek pedig örökség szerint bírják a jót” (Péld 28, 10) és „mert jó tanulságot adok nektek, ne hagyjátok el tanításomat!” (Péld 4, 2).

 

Ávot 6/4

Mert ilyen a Tóra útja: kenyeret egyél sóval, hozzá igyál vizet, a földön aludj, élj kemény életet, miközben a Tórával munkálkodsz, s ez majd szerencsét hoz.  Ezután „élvezheted majd, amit kezed szerez, boldogságban és bőségben fogsz élni” (Zsolt 128, 2). Boldog leszel ebben a világban és az eljövendő világban, egyaránt.

 

Ávot 6/5

Ne számíts nagyságra magad számára, ne akarj több tiszteletet, mint amit a tudásod érdemel, ne kívánkozz a királyok asztala mellé, mert a te asztalod nagyobb, mint az övék, s a koronád nagyobb, mint az ő koronájuk, bízzál abban, aki a munkát kimérte rád, mert ő megfizeti a béred.

 

Ávot 6/6

A Tóra előbbre való, mint a papság, vagy mint a királyság. Mert a királysághoz három érdem árán jutnak, a papsághoz huszonnégy érdem és a Tórához pedig negyvennyolc érdem vezet. Ezek pedig: a tanulás, a figyelem, a szabatos beszéd, az érző szív, a megértő szív, a tanár tisztelete, az istenfélelem, az alázat, az örülni tudás, erkölcsi tisztaság, a Bölcsek tanításainak igénye, (barátokkal) tanulás[5], a vita (pilpul). A Mikrá,[6] és Misna megoldásai. (Az is érdem) aki kevés áruval (kereskedik), vagy aki csendes, ha nem habzsolja az élvezeteket, ha nem alszik túl sokat, ha nem fecseg, ha nem nevetgél (ok nélkül), ha türelmes, ha jószívű, ha hisz a Bölcsekben, ha önmegtartóztató, ha tudja, hol a helye, vagy ha beéri azzal, amit kap, ha beszédében megalapozott, ha nem tartja nagyra magát, (ha olyan ember), akit szeretnek, ha szereti a Teremtőt, ha szereti az embertársait, ha igazságszerető, ha elfogadja az intést, ha szereti az egyenességet, ha nem vár dicséretet, ha nem felfuvalkodó a tanulási előmenetele révén, ha nem örvend a jogi beavatkozásoknak, ha megosztja a terheit a barátaival, ha a barátja javára dönt, ha elvárja az igazságos döntést a barátja javára, igazára és a vele való békességre. Ha megbékél a tanulással, ha kérdez, válaszol és meghallgat, és tanul, azért, hogy tanítson. Ha kérdez és választ ad, Ha másokra hallgat, és maga is hallja, amit mond, ha azért tanul, hogy tanítson, és ha azért tanul, hogy szert tegyen a gyakorlatra. Ha pontosabban érti, amit tanul, és idéz a mások nevében: ebből azt tanuljuk: aki mások nevében idéz, az megváltást hoz a világra: „és Eszter szólt a királynak Mordecháj nevében” (Eszter 2, 22).

 

Ávot 6/7

Nagy a Tóra, amely életet ad annak, aki a benne jártas, ebben a világban és az eljövendő világban, egyaránt:  „életet ad azoknak, akik megtalálják, és gyógyulást egész testüknek” (Péld 4, 22), és azt is mondják: „Gyógyulás lesz ez a testednek, és felüdülés csontjaidnak,” (Péld 3, 8), és azt is: „Élet fája ez azoknak, akik megragadják, és akik rá támaszkodnak, boldogok” (Péld 3, 18). És azt is (mondják a Tóráról): „mert ékes koszorú ez a fejeden és ékszer a nyakadon”, (Péld 1, 9) és azt is: „Mert általam sokasodnak meg napjaid, és gyarapodnak életed évei” (Péld 9, 11) és azt is: „Hosszú élet van a jobbjában, baljában pedig gazdagság és dicsőség” (Péld 3, 16) és azt is: „Mert akit szeret az Örökkévaló, azt megdorgálja, de mint apa a fiát, akit kedvel.” (Péld 3, 12).

 

Ávot 6/8

Rabbi Simon ben Menászjá Rabbi Simon ben Joháj nevében azt mondja: szépség, erő, gazdagság, megbecsülés, idős kor, hosszú élet illik a cádiknak és illik a világnak, ahogy mondták: „Ékes korona az ősz haj, az igazság útján található”, (Péld 16, 31), és azt: „Az öregek koronája: az unokák, és a fiak ékessége: az atyák.” (Péld 20, 29).  És azt is mondják: „Elpirul a sápadt hold, szégyenkezik az izzó nap, mert a Seregek Ura lesz a király a Sion hegyén és Jeruzsálemben, és vénei előtt ragyog dicsősége.” (Ésa 24, 23). Rabbi Simon ben Menászjá azt is mondja: a hét mérték, amelyet a Bölcsek a cádikokról mondtak, mind megvalósultak a Rabbi [7]és a fiai személyében.

 

Ávot 6/9

Rabbi Joszi ben Kiszmá azt mondta: egyszer séta közben találkoztam valakivel, aki üdvözölt engem, és én viszonoztam az üdvözlését. Azt kérdezte tőlem: Rebbe, hová való vagy? Azt válaszoltam: a nagy városból, ahol sok bölcs és írnok él. Azt válaszolta: Rebbe, ha velünk laknál, ezerszer ezer arany dinárt és sok drágakövet és igazgyöngyöt kapnál tőlünk. Azt válaszoltam: ha a világ minden ezüstjét és aranyát, drágakövét és igazgyöngyét nekem adnád, akkor is csak olyan helyen élnék, ahol a Tóra a legfontosabb, mert ha az ember meghal, se az arany, se az ezüst, se a drágakő, vagy igazgyöngy, hanem csak a Tóra és a jó cselekedetei kísérik el : „Jártodban vezessen, fektedben őrizzen, és ha felébredsz, irányítsa gondolataidat” (Példa 6, 22). Ha jársz: elkísér – ezen a világon, ha lefekszel, vigyáz rád: a sírban, ha felébredsz: beszél hozzád: ez az eljövendő világ. Így írták a zsoltárban Dávid, Izrael királya idején: „Jobb nekem a te törvényed, mint ezernyi arany és ezüst” (Zsolt 119, 72). És azt is mondták: „Enyém az ezüst, enyém az arany – így szól a Seregek Ura.” (Hágáj 2, 8).

 

Ávot 6, 10

Öt dolgot birtokol a Szent, a neve áldott legyen, és ezeket a sajátjának tekinti. Ezek: a Tóra, az Egek és a Föld, (hogy az emberek élhessenek rajta a Tórával), Ábrahám (a harmadik tulajdon), Izrael (a negyedik tulajdon), a Szentély (az ötödik tulajdon). Honnan tudjuk, hogy a Tóra a tulajdonok egyike? Mert ezt írták: „Az Örökkévaló útjának kezdetén alkotott engem, művei előtt réges-régen” (Péld 8, 22). Az Egekről és Földről honnan tudjuk? Ésaiástól: „Ezt mondja az Örökkévaló: A menny az én trónusom, a föld pedig lábam zsámolya. Milyen házat akartok építeni nekem, és milyen helyen kellene tartózkodnom? „(Ésa 66, 1). Azt is írták: „Milyen sokrétű a te műved, Uram! Mindent bölcsességedben alkottál, s a föld teremtményeiddel van tele.” (Zsolt 104, 24). Ábrahámról honnan tudjuk? „Áldott legyen Ábrám a magasságbeli Isten előtt, aki az eget és a földet teremtette (Ter 14, 19), Izraelről honnan tudjuk? Így vonult át néped, Uram, így vonult át a néped, melyet kiváltottál (Kiv 15, 16) és a 16. zsoltárból: „Ti kiválóak, minden kedvem tibennetek telik.” Honnan tudjuk a Szentélyről? „Ezt a helyet, Uram, te tetted lakóhelyeddé, ezt a szentélyt, Uram, a te kezed készítette” (Kiv 15, 17) és „Bevitte őket szent területére, erre a hegyre, melyet jobbjával alkotott.” (Zsolt 78, 54).

 

Ávot 6/11

Minden, amit a Szent, áldott legyen, teremtett a világában, a saját dicsőségére teremtette, miként Ésaiásnál írták: „Mindent, aki csak az én nevemről neveztetik, akit dicsőségemre teremtettem, akit alkottam és készítettem” (Ésa 43, 7). És azt is mondják: „Az Örökkévaló uralkodik örökkön-örökké” (Kiv 15, 18).

Rabbi Hánánjá ben Ákásjá azt mondta: A szent, neve áldott, meg akarta Izraelt jutalmazni, ezért nekik ajándékozta a Tórát és a parancsolatok javát, mint ahogy mondják: „Igazsága érdekében akart az Örökkévaló nagy és felséges tanítást adni.” (Ésa 42, 21).

 

[1] Horeb: a Szináj hegye, a törvényadás helye

[2] A vésve szó héberül: „hárut”, amely úgy is olvasható, hogy „herut”, amely szabadságot jelent.

[3] Mattana (mátáná) = ajándék, nachaliel = földbirtok, Bámot= magaslat. Ezek a tudós ember által elért fokozatok

[4] Áhitofel: Dávid király tanácsosa

[5],,  héb. Dikduk

[6] Mikrá- a Tánách

[7] Rabbi: Rabbi Juda háNászi

támogatás
Pop up banner

Címkék:Avot, Misna

[popup][/popup]