Három becses szótár

Írta: Jólesz László - Rovat: Archívum, Egyéb

 Valaki, jó barát, aki tudott arról a szenvedélyemről, amely a szótárak­hoz vonz, meglepett három szótárral. A három egy tőről fakadt: Szendrő Borbála volt a szerzője az elsőnek, aminek a címe: „I love words”, tehát azoknak szól, akik szeretik a szava­kat – az angolokat meg a magyarokat -, a másik két szótár ugyanazon te­matikus elvekre épül, azaz az előbbi­nek a német, illetve olasz változatai; társszerzőik Ódor László, illetve Iker Bertalan.

Kedvtelve lapozgattam a könyve­ket, nézegettem a precíz illusztráció­kat – Szabóné Nagy Mária rajzait -, amelyek jól szolgálják a több mint 5000 szó azonosítását. Ez a rengeteg szó mind élőnyelvi anyag, olyan té­máknak az ismeretköréből, amelyek a mai élet mindennapjához tartoz­nak, kezdve a világegyetemmel, foly­tatva – például – az emberrel és öl­tözködésével, lakóhelyével, egészen a táplálkozásig vagy a szabadidő el­töltéséig.

A feldolgozás módszeressége rendkívül megkönnyíti az eligazo­dást – ezt még külön is segíti a köte­tek végén az idegen és külön a ma­gyar nyelvi mutató.

Az egyes kötetek derűs színű fe­delén a „lőve”, illetve „liebe”, vala­mint az „amo” szavakat az a piros szív helyettesíti, amelyet ma már lépten-nyomon láthatunk autók hátsó ablakán, pólóingeken, egyebütt, mint a „szeretet” képi kifejezését.

Ezek a szótárak, a helyes kiejtést szolgáló átírásukkal az idegen nyel­vet tanuló embernek lehetővé teszik, hogy ne tekintse az idegen nyelvet idegennek, hanem szeresse a szavait.

Bizony hasznos lenne egy ilyen elvekre épülő héber-magyar szótár is – hiszen ma már a turizmus révén (is) igen sokan ismerkednek Izraellel, és aki valamilyen szinten bírja az or­szág nyelvét, a hébert, minden bi­zonnyal mélyebben éli át az ottani valóságot.

Jólesz László

Címkék:1992-02