Válasz nélküli felvetések

Válasz nélküli felvetések

Mazsihisz-közgyűlés

Május második vasárnapján a Síp ut­cai székházban a Mazsihisz megtar­totta rendes közgyűlését. Megtartot­ták a vezetőségi tagsági választás má­sodik fordulóját (az elsőt még decem­ber 4-én, lásd: Szombat, 2006. január), sőt a számvevő és számvizsgáló bizottság megüresedett helyére is új tagot választottak. A tervezett alapszabály-módosítás elmaradt, mert nem volt je­len a képviselők több mint kétharma­da. Elfogadták a 2005-ös zárszám­adást és a 2006-os költségvetést. Aki nem volt ott, nem veszített semmit.

Az első napirendi pont szerint az alapszabályt módosította volna a magas testület, ehhez azonban a minimálisan szükséges 84 fő helyett csak 72-en vol­tak jelen, így legott át lehetett térni a második pontra. Eszerint a decemberi közgyűlésen lezajlott érvényes első for­duló után állva maradt két jelölt, Ger­gely Judit és Gervai László közül lehe­tett választani vezetőségi tagot. A lea­dott 75 érvényes szavazatból a nyertes Gervai 40, míg ellenfele 35 szavazatot kapott. A számvevő és számvizsgáló bi­zottság új tagjának Róna Lászlót válasz­totta meg a grémium. Ez nem volt túl meglepő, tekintve, hogy ő volt az egyet­len jelölt. Mindenesetre a leadott 76 szavazatból 7 érvénytelen volt.

A tavalyi zárszámadásról szóló vitá­ban az előterjesztés után egy (!) küldött, Heisler András, a Mazsihisz egykori el­nöke szólalt fel, aki többek közt azt ne­hezményezte, hogy a szervezet „szépen lassan feléli a vagyonelemeit”. Úgy vél­te: szükség lenne egy „tisztességes mér­legre”. Heisler a felvetéseire nem kapott választ. A küldöttek 12 tartózkodással és 5 ellenszavazattal elfogadták a zár­számadást.

A költségvetési vitában felszólalt a Magyarországi Cionista Szövetség el­nöke, Engländer Tibor, aki szerint meg kéne határozni a Mazsihisz céljait és prioritásait, ezeknek az anyagi vonzatait, mert mindezek „pillanatnyilag tisztá­zatlanok”. Engländer szerint különösen fontos lenne a zsidó ifjúsági szervezetek anyagi támogatása, tekintve, hogy ezek az asszimiláció melegágyának, a vegyes házasságoknak a legfőbb ellenzői. Schönberger András főrabbi mindezt azzal egészítette ki, hogy a fiatalokat jobban be kéne vonni a Mazsihisz mun­kájába, és ő személy szerint szívesen látná az ifjúság képviselőit a Mazsihisz vezető testületéiben. A költségvetést a közgyűlés 56 igen szavazattal, 4 ellené­ben, 10 tartózkodással – köztük Engländer Tiboréval – fogadta el.

A közgyűlés határozott a tokaji zsina­góga elajándékozásáról, az albertirsai temető határkiigazításáról, és a Mazsi­hisz által megörökölt Wallenberg utcai lakás elidegenítéséről.

Az eredeti 6. napirendi pont így szólt: „Határozathozatal a közgyűlésen ta­nácskozási joggal történő részvételről szóló kétoldalú megállapodások jóvá­hagyására tett javaslatról.” Ez magyarul annyit jelent: ha a javaslat átmegy – ki­lenc tartózkodással és egy ellenszava­zattal átment -, a UJS és a Kidma kép­viselői a továbbiakban felszólalhatnak a Mazsihisz közgyűlésén. A Hasomer Hacair ezt a jogot már korábban, még Heisler András elnöksége idején kihar­colta magának.

Szegő Péter