„Tanulmányozzuk a mosáv és a kibuc működését”

Hatszáz tonna kóser magyar marhahús

A Mezőgazdasági Minisztériumban Takács Imrétől, a nemzet­közi kapcsolatokért felelős főosztályvezetőtől kértünk tájékozta­tást a magyar-izraeli mezőgazdasági kapcsolatokról.

A két mezőgazdasági szakminiszter között 1989 januárjában tör­tént meg a kapcsolatfelvétel, és akkor a tárcák vezetői 14 pontos együttműködési megállapodást írtak alá.

– A kívülállónak nagyon titokzato­san hangzik a második pontban rögzí­tett lehetőség, amely így szól: a nem­zetközi szervezetek fórumai területén történő együttműködés. Mit értenek ezen, mi történt eddig?

– A FAO Európai Száj- és Kö­römfájás Bizottságába való izraeli tagfelvételi kérelem ügyében volt szükség konkrét akcióra. A magyar fél támogató hozzáállása igen jelen­tős tényezőnek bizonyult e régóta húzódó, s izraeli részről roppant mód ambicionált belépéshez. Ter­mészetesen a fenti eseten túlmenő­en a különböző nemzetközi fóru­mokon rendszeresnek mondható a kétoldalú eszmecsere.

– A negyedik pont a tejhasznú szar­vasmarha vertikummal kapcsolatos.

– Néhány hazai gazdaság izraeli tenyészanyagot, illetve technológi­ákat vásárolt. A lebonyolításba az izraeli minisztérium szakemberei is bekapcsolódtak. Hat magyar ter­melési szakember izraeli szakmai gyakorlaton vett részt, és ezt a láto­gatást az érdekeltek közösen finan­szírozták.

– Mit ért az együttműködési meg­állapodás vidékfejlesztés címszón?

– Két fontos együttműködési te­rület kezd körvonalazódni, az egyik a termőföld hasznosítással összefüggő témakör, a másik a vi­dékfejlesztés privatizációs kérdése­ivel kapcsolatos terület. A konkrét tárgyalási szakaszra rövidesen sor kerülhet.

– Milyen közös vállalkozásokra ke­rült sor eddig az élelmiszer-feldolgo­zásban?

– Számos elképzelés született, és folyamatosan újabb és újabb ötle­tekkel jelentkeznek vállalkozók és

szakemberek. Zömükben ezek a nemzetközi zsidó üzleti körök Magyarország iránti érdeklődésé­vel kapcsolatosak. A már létrejött üzletek között a legjelentősebbet megemlíteném. A GALLICOOP Szarvason megkezdte tevékenysé­gét. A baromfitenyésztő üzemegy­séghez vágóhíd és negyven féle terméket előállító húsfeldolgozó üzem csatlakozik, amely jelentős részben exportra termel. A Terimpex tejtermelő tehenészeti gépeket lízingel, a Monimpex a Budapesti Édesipari Vállalattal közösen, izraeli technológiával valósít meg csoko­ládégyártást a Budapesti Csokoládé­gyáron belül. A Bank Leumi és a Ma­gyar Hitelbank elszámolási konst­rukciója igyekszik tőkehiánnyal összefüggő problémákat megolda­ni.

– Az elmúlt két év folyamán két magyar mezőgazdasági miniszteri lá­togatás is volt Izraelben, és e látogatá­sok során megállapodás született a kö­zös mezőgazdasági kutatások beindítá­sáról, ezen túlmenően a háromoldalú izraeli-magyar-amerikai kutatási együttműködésről is.

– A két minisztérium közötti kapcsolatok katalizátora a Buda­pestre akkreditált izraeli mezőgaz­dasági attasé, valamint a budapesti Izraeli Nagykövetség kereskedelmi tanácsosa. Örvendetes tény, hogy a tel-avivi Magyar Kereskedelmi Kirendeltség munkájában nagy je­lentőséget tulajdonít a mezőgazdasági és élelmiszeripari kapcsolatok továbbfejlesztésének. A közvetlen kapcsolatok alkalomszerűek, azon­ban nehézségekről nincs tudomá­sunk.

– Milyen területeken látnak érdemi előrelépésre lehetőségeket a közeli idő­szakban?

– Célszerű lenne az izraeli-ma­gyar agrár-együttműködést tovább­fejleszteni, illetve javasoljuk a háromoldalú izraeli-USA-magyar együttműködés további szorgal­mazását.

Az izraeli zöldség- és gyümölcs­termesztési technológia tanulmá­nyozására és meghonosítására, ezen belül hangsúlyozottan az ön­tözési eljárásokra, a szárazságtűrő fajok alkalmazására gondolunk kiemelten. Továbbá az izraeli mezőgazdaság szervezetének, ezen belül a mezőgazdasági integrációnak: a kibucnak és a mosávnak a tanul­mányozása, illetve eredményeik felhasználása a mezőgazdaság vég­leges szerkezetének kialakításában látszik ígéretesnek.

Az élelmiszeripar területén cél­szerű lenne tovább ösztönözni a vegyesvállalati formában történő együttműködést, ezt kívánja a két ország versenytársi pozíciója is. Ide tartozhatna a harmadik piacon ér­tékesítendő kóser termékek előállítá­sa is.

– 1967, vagyis az államközi kapcso­latok megszakadása előtt Magyaror­szág jelentős mennyiségű húst expor­tált Izraelbe. Ma mezőgazdaságunk húselhelyezési gondokkal küszködik. Milyen remény van ismét betörni az izraeli piacra?

– Izrael jelenleg 35 ezer tonná­nyi marhahúst szerez be külső pia­cokon. Örömmel mondhatom, hogy a húsexportunk ismét megkezdő­dött, Izrael fogad Magyarországról marhahúst. A kaposváriak az idén 600 tonna kóser marhahúst szállíta­nak. A marhahús behozatal jelen­leg Izraelben állami monopólium, és tendereken kell pályázni. Való­színűleg mi is a pályázók között le­szünk.

(bánhidi)